Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz body007 #2 üzenetére

    body007: zek a falcon rakéták már seggel föld fele érkeznek be a légkörébe és lassítanak? Ha igen, h van ennyi üzemanyaguk?

    Alaphelyzetben a SpaceX azt mondja, hogy a Falcon 9 eleve akkora plusz teljesítménnyel lett tervezve, hogy a meghirdetett képességeivel képes az első fokozatot visszahozni a Földre. Igen, ez úgy néz ki, hogy az első rakétafokozat a szétválás után megfordul, normális helyzetben a hajtóműveivel fékező manővert hajt végre, majd szépen visszahull a kijelölt leszállóhelyre, és ott a leszállás végső fázisában ismét begyújtja a középső hajtóművét, hogy puhán landoljon.

    A SES-9 tömege 5330 kg, miközben a Falcon 9 Full Thrust verzió 4850kg-ot tud GTO pályára állítani a SpaceX szerint. Tehát a fenti állítás bizonyos szempontból igaz lehet. Itt ugyanis nem maradt az első fékező manőverre üzemanyag, csak a végső leszállási fázisra. Megpróbálták, nem jött össze...

    emre33: Ha épségben visszatér, akkor is alapos és sok pénz igénylő vizsgálatok szükségesek.

    Itt (elviekben) nincs szükség olyan szintű átellenőrzésekre, mint a Space Shuttle esetében ott. Nem is olyan bonyolultságú a rendszer. Tény persze, hogy a SpaceX csendben elhallgatja, hogy a fokozat újra repülésre való felkészítése milyen költségeket is takarhat majd.

    De az biztos, hogy olcsóbb, mint egy új fokozat legyártása.

    Az egyik véglet ~61 millió dollár, a másik véglet a ~7 millió dollár (anno ennyit mondtak arra, hogy mennyire viheti le a Falcon 9R az indítási költségeket). Az első fokozat újra felhasználása valahol a kettő közé fog esni a Falcon 9R valódi ára, de már ez is elég ahhoz, hogy végképpen lesöpörhessék a piacot.

    Nem véletlen, hogy az ULA a Vulcan rakétánál, illetve az ArianeSpace az Ariane 6 esetében dettó azzal kezdett el foglalkozni, hogy legalább a hajtóműveket visszaszerezhessék az első fokozatból, ezzel is csökkentve az indítási költségeket...

    schawo: A SpaceX az egyetlen, akinek lehetősége volt megvizsgálni egy épségben visszatért folyékony hajtóanyagú rakétát.

    Helyesen: ők voltak az elsők. A Blue Origin megcsinálta ugyanezt tavaly novemberben. Idén januárban pedig újra elindították ugyanazt a rakétát. Tehát ebből a szempontból most ők vannak egy lépéssel előrébb...

    bambano: miért erőltetik a hajófedélzetre leszállást? miért nem jó, hogy a maradék üzemanyaggal lelassítanak, amennyire lehet, majd csobbannak?

    Azért erőltetik, mert a folyékony hajtóanyagú rakéták sokkal érzékenyebb jószágok, mint a szilárd hajtóanyagúak. Az űrsikló SRB gyorsító rakétái esetén el lehetett játszani az ejtőernyővel a tengerbe engedést, de a Falcon 9-hez hasonló rakéta esetében ez korántsem annyira jó ötlet.

    A SpaceX Texas-ban épít egy új indítóállást, elvi szinten elképzelhető, hogy az innen indított Falcon 9 első fokozat Floridában szálljon le.

    ráadásul ha alacsony pályára lövik fel a műholdakat, akkor van esély, hogy földre szállnak.

    Ez nem is annyira a pályamagasságtól függ, hanem attól, hogy mekkora tömeget visznek fel. Az első Falcon 9 FT indításnál annyira kis hasznos tömeget vittek fel, hogy az első fokozatban még ahhoz is volt üzemanyag, hogy az indítóállástól nem messze, a szintén Cape Canaveral-ben található LZ-1 leszállási pontra visszanavigálja magát.

    ugyanez az esély megvan akkor is, ha geostacionárius pályára lőnek fel?

    Az első fokozat szempontjából nincs nagy különbség a kettő között, inkább itt is az a kérdés, hogy mennyi üzemanyag marad a fokozatban. Most egy nagyon nehéz műholdat kellett GTO-ra állítani, ezért nem maradt elegendő üzemanyag az első fokozatba...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #23 üzenetére

    Újrahasznosítás ott csak azért csinálták, mert muszáj volt.

    Mert alapvetően ugyan arra jutottak a NASA-nal az 1960-as években, amire a SpaceX a 2000-es években. Hogy az űrhajó minél nagyobb részét újra kell hasznosítani, mert így lehet a járulékos költségeket csökkenteni.

    Persze csak akkor, hogy ha sok indítással számolnak. A NASA az 1980-as évekre már évi 80 indítást tervezett. Ennyi indításnál már tényleg lett volna értelme az újrahasznosítható rendszernek.
    A baj csak annyi volt, hogy a költségtakarékosan kifejlesztett, sok kompromisszummal készült, a légierő igényeit maximálisan figyelembe véve kialakított (ám általuk igazából mindössze pár úton használt) űrrepülőgép ennek a tizedét sem repülte...

    Űrsikló főhajtóművei is azért ilyen drágák, és összetettek, mert újra kellett őket hasznosítani, ez volt előírva.

    Meg elő volt írva hatalmas teljesítmény, és LH2/LOX üzemanyag. Ezzel együtt az SSME nem sokkal összetettebb, mint a korabeli amerikai hajtóművek.

    És az élet igazolta is, ha elfogy az újrahasznosított hajtőmű, akkor az SLS részére továbbfejlesztik, vagyis leegyszerűsítik a z űrsiklók által használt főhajtóműveket..

    Várd meg a végét. Az egész SSME hajtómű mizéria onnan indult, hogy az AeroJet-Rocketdyne ajánlata volt a legvonzóbb az SLS hajtóművekre, mivel egyfelől van 18db kész hajtómű, másfelől pedig a kifejlesztés elviekben olcsó lesz, márpedig a NASA-nak az SLS-re iszonyú kevés pénze van arányaiban. Hogy az SR-25E mennyibe fog kerülni, az pedig még nagyon kérdéses...

    Ezzel szemben például az AR-1 hajtóműhöz az AeroJet 1 milliárd dolláros kifejlesztési árral számol, és egy AR-1 hajtóműpár árára 25 millió dollárt vetített előre. Az AR-1 újrafelhasználható lesz, vagy legalábbis lenne, ha megvalósul. és a tolóereje nagyobb, mint az SSME-nek - viszont LOX/RP-1 lesz a hajtóanyaga.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz petipetya #25 üzenetére

    Március 30.-án indul a következő Dragon CRS küldetéssel. Ott lesz esély a sikeres leszállásra, de ott is ladikra kell majd leszállnia a visszatéréskor.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák