Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • littletweety

    csendes tag

    válasz The DJ #7 üzenetére

    Persze,tudom,hogy vagytok még páran! Hála az égnek! :) Csak a baj az,hogy vannak olyan emberek,akik-még ha ilyenek is lennének- inkább titkolják és játszák a trendi,menő srácot...

    Egyébként olvastam a blogod :) És igazad volt! A közös lelkek tánca nagyon tetszik. :R
    Általában én is így gondolom,de azért néha-ha tényleg a béka segge alatt van a kedvem-elgondolkodok,hogy az a pár pillanat és emlék megéri-e egyáltalán?... Semmi kézzelfogható,semmi maradandó,legalábbis fizikailag. És tudod a szó elszáll...
    Az élet és minden más nagyon is múlandó. Gondolj csak a megszakadt barátságokra,szerelmekre,kapcsolatokra,az elillanó évekre! De lehet,hogy pont ez a szép benne?...
    azt mondják minden helyére jön valami új,valami jobb,valami szebb? Ez vajon tényleg így van? Sokszor ezt sem vesszük észre,csak ha már késő. Akkor pedig mit érünk már vele?...

  • littletweety

    csendes tag

    válasz The DJ #10 üzenetére

    Semmi gond a hosszú monológgal,inkább köszi:) Én pl tipikusan olyan ember vagyok,h olvasok,hallok valamit,ami nagy hatással van rám. Ettől egy csomó gondolat kavarog a fejemben. Ezeknek kb felét tudom megfogalmazni úgy,hogy azt a hatást tudjam vele elérni,kifejezni amit akarok, és ennek a résznek meg még elfelejtem a felét,mire arra kerülne a sor h leírjam :P

    Sajnálom,hogy ennyi embert elvesztettél,akit szerettél! Azt hiszem,hogy mindenki életében eljön egyszer,amikor összegezni kezdi,hogy mi az amit elért,megkapott és mi az amit nem és hogy kiket vesztett el.
    Tudod mi a baj velünk szerintem? Túlságosan akarunk szeretni,de sokszor csak az illúzió az,amit valójában szeretünk. Félre ne érts!! Nem ismerlek,nem akarlak minősíteni se Téged,se a kapcsolataid,nem azért mondtam,csak filózok. Velem már volt ilyen. Különben elég ragaszkodó típus vagyok.Ezt nem konkrétan személyhez kapcsolódva mondom most,hanem pl szeretem megőrizni az összes kis dolgot,ami valaha közel állt hozzám,tetszett,örültem neki,még akkor is,ha már nem. (Hogy ez most hogy jött ide?... :) )

    A boldogsághoz meg annyit,hogy azt hiszem hogy nem tudnám megfogalmazni mi is az pontosan. Volt már velem,hogy csak később jöttem rá,hogy egy adott pillanatban mennyire is jó volt,néha viszont az esett le egy idő elteltével,hogy egy pillanatnak túl nagy jelentőséget tulajdonítottam. Húúú,19 év komoly tapasztalatai :P

    Nem is tudom,vitatkoznék Veled,de nem tudok. Egyet értek,csak néha így elgondolkodok,hogy mi miért is van:)

  • littletweety

    csendes tag

    válasz The DJ #12 üzenetére

    Hümm... Sakk-matt,ez jó :) Én nem hiszem,hogy tudnám így jellemezni magam most.Egyenlőre azt hiszem,hogy túl sok minden kavarok bennem.

    Tudod mit? Közben rájöttem valamire. Lehet,hogy azt mondják,hogy a szerelembe vagyunk szerelmesek,de ki nem? Ha valaki szerelmes,akkor szerintem épp úgy szereti a rózsaszín-köd érzését,mint az adott személyt.

    Az emlékek pedig jó dolgok,néha megnevettetnek,néha fájnak,de mindenképp visszahozzák a múlt egy kis darabját.

Új hozzászólás Aktív témák