Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #8 üzenetére

    Technológiailag elég nehezen látom kivitelezhetőnek, hogy valaki a saját adataira azt mondhassa, hogy ez mostantól nem publikus, és erre varázsütésre eltűnhetne az adatközpontok összes fenntartott másolata, törlődne az archív mentésekből, megszűnne az összes kliens oldali cache-ben tárolt másolat, sőt, visszaállíthatatlanul felülíródna csupa nullával azon a pendrive-on is, amire valaki kimentette, mert gondolta, hogy jól jöhet az még később. Azt persze bármikor mondhatja, hogy ő ilyet sosem írt, próbálják bizonyítani az ellenkezőjét!

    Nem lehet kivédeni, hogy valahol ne maradjon lenyomata egy IP csomagnak, világhálós tartalomnak. Ami egyszer elhagyta a felhasználó gépét, és ráadásul publikusan és kereshetően elérhetővé vált, az bárhol lehet. A másik oldalon viszont minden adat letagadható. Tegnap fent volt az oldalon? Ki mondja? A Facebook azt állítja, hogy beléptem? Bizonyítsa be, hogy nem csak generálta a felhasználói logokat, hogy a részvényeseinek tudjon számokat mutatni. Vagy a kliens volt csak aktív, én meg ott sem voltam. Esetleg harmadik személy élt vissza a felhasználónevemmel. A GPS koordinátákat meg a rootolt telefonom mockolta. Mit ér így az adat? Szánalmas az is, hogy most már hírportálokon is látni Facebookról, Twitterről kimentett screenshot-okat, jellemzően azért hogy egy politikust vagy celebet lejárássanak. De ilyet kis munkával bárki tud csinálni.És nem csak a szöveges anyaggal van ez így, videón is lehet szavakat adni mások szájába. Aztán ott vannak a különböző TTS modulok. Az ember már a szemének, fülének sem szabad hogy higgyen.

    Nem a technológiát kell megerőszakolni, hogy illeszkedjen az elavult gondolkodásmódhoz és jogrendhez, hanem alkalmazkodni kell a megváltozott lehetőségekhez és veszélyekhez.

    [ Szerkesztve ]

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #16 üzenetére

    Van MP3 lejátszód... érdekes... Veszed hozzá az adatokat a szerzőktől, vagy a szerzők beleegyezése nélkül készítesz és tárolsz másolatot az adataikról, metaadataikról?

    Ha a virtuális térben nem mersz szolgáltatásokat használni, akkor a fizikai tértől még jobban kell rettegned, mert még kevesebb lehetőséged van védekezni.

    A való életben tetszőleges ember készíthet rólad fényképet és tárolhatja, publikálhatja azt, ha nem kizárólag te vagy rajta, hanem egy csoport, vagy tömeg tagjaként jelensz meg. Az erotikaexpo-n is, meg magyargárda felvonulásokon is. Ha elmész egy étterembe, és asztalt foglalsz, a foglalásodat az étterem rögzítheti, beleírhatja egy könyvbe, amit nem köteles kidobni. Megadhatsz álnevet, de azt az információt, amit velük közöltél, onnantól szabadon használhatják. Ha valakinek az a perverziója, gyűjtheti az újlenyomataidat a BKV járatain, összeszedheti az eldobott szemetedet, cigarettacsikkedet.

    Ha a valós világban szeretnéd magad megvédeni, akkor nehéz dolgod van: burkát kell hordanod, törölgetned mindent, amihez hozzáérsz. Nem lehet autód, mert a rendszám azonosítaná, nem lehet bankkártyád, mert az is lenyomatot hagy. Nem vehetsz alkoholos italt vagy cigit, mert meg kellene mutatnod a személyidet.

    Ehhez képest az interneten sokkal könnyebb védekezni: VPN, TOR, cookie-k tiltása, törlése, változatos alias-ok használata. Ki lehet szűrni tűzfallal az összes Facebook-os és Google-ös URL-t, és akkor a Like gomb sem tud kémkedni. Persze ehhez elkel némi szakértelem, fegyelem, és kicsit kényelmetlenebb, de közel sem annyira, mint ugyanezt a zártságot a valós világban elérni.

    Nem lehet mindent megkapni, kényelmet és szolgáltatást, privacy-t, és mindez ingyen. Ha nem tetszik a Google és Facebook üzleti modellje, ahol személyes adatokért cserébe adják a szolgáltatást, akkor meg kell keresni a fizetős - vagy open source - alternatívákat. Megpróbálhatod Diaspora-n gyűjteni a Like-okat, lehet hogy unalmas lesz, de ura leszel az adataidnak.

    [ Szerkesztve ]

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz borg25 #17 üzenetére

    Valóban ilyesmi manapság a közönség hozzáállása, ezért kellene kicsit felnőni. Tartalom előállítóként és főként fogyasztóként is helyén kezelni a technológiát, és a technológia segítségével elérhető információkat.

    Egyrészt valószínüleg mindenki volt már olyan helyen, csinált vagy mondott olyasmit, amire nem büszke, és örülne, ha mások nem tudnák meg, ezért nem kell akkora gondot csinálni egy animalpornó kiállításból. Fiatal volt, kiváncsi, esetleg az akkori barátnőjét akarta lenyűgözni. Nem ártott senkinek, tanult a hibáiból, miért kéne büntetni?

    Másrészt meg nem kell mindent elhinni amit valaki megosztott Facebookon. Mindenkinek van valami gyanúja, sejtése, elmélete, és a technika segítségével ezt soha nem látott sebességgel tudja tömegekhez eljuttatni. Annyi "gyanu" van, hogy jó ideje abbahagytam a Facebook és a "hírportálok" (értsd online közéleti bulvár, mint Index, NOL, 444, Hír24 stb) követését. A hírfolyamok olvasásának semmi értelme nincs, kapargatják a felszínt, találgatnak, és forrásként egymásra meg a Blikk-re hivatkoznak.

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #26 üzenetére

    Amit neked írnak, az nem a te tulajdonod, a fölött a szerzője rendelkezik, továbbküldheti másnak, és megengedheti a Google-nek, hogy a felhasználói élmény javítása céljából tárolja, feldolgozza, elemezze a te hozzájárulásod nélkül. Ha küldesz valakinek egy levelet, hiába írsz a levél aljára akármilyen titoktartási javaslatot, a fogadó ismét csak azt csinálhat a levél tartalmával, amit akar, kiposztolhatja Facebookra, vagy megengedheti, hogy a Google annak segítségével építse a Skynet-et.

    Az ingyenesség azt jelenti, hogy a soha el nem olvasott, és gyakran változó EULA határain belül vissza lehet élni az adatokkal, minden adattal, ami fölött a felhasználó rendelkezik, legyen az a sajátja, vagy harmadik fél által rá bízott.

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #28 üzenetére

    Dobálózól ezzel a "törvényt sért" kifejezéssel, de pontosan melyik törvényre gondolsz? Mert szerintem nincs olyan törvény, ami megtiltaná, hogy ha kapok egy email-t, annak a tartalmát bárkivel megoszthassam, akár explicit (továbbküldöm), akár implicit (megengedem a Google-nek, hogy feldolgozza a postafiókom tartalmát) módon.

    Van a magyar jogban olyan, hogy magántitok, de ha jól értelmezem, annak a védelme csak akkor védett, ha ezt az információt második fél erőszakkal (magánlaksértés, postai küldemény felbontása) vagy hivatásából adódóan (pld orvos, ügyfélkapu-adminisztrátor) szerezte meg. Ha te önszántadból elmondasz valakinek valamit, és nem iratsz ezzel együtt alá vele egy, a közlésre vonatkozó titoktartási nyilatkozatot, akkor azt az információt szabadon felhasználhatja.

    Ennek megfelelően ha valaki az általad rá bízott információt a Google-lel megosztja, akkor a Google semmiképp sem vonható felelősségre.

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #30 üzenetére

    Az adatkezelési törvény szerintem nem értelmezhető egy email szövegének bányászatára. Ha a Google nem köti hozzád, természetes személyhez a levelet, hanem csak a szerződött felhasználóra vonatkozóan dolgozza föl (milyen termékek szerepelnek benne, milyen a hangulata, stb, ami hasznos lehet a levelet fogadó felhasználó jövőbeli igényeinek minél jobb kiszolgálása szempontjából), akkor ez a cselekedet nem fog az adatkezelési törvény hatálya alá esni.

    Persze amikor szabadalmat készítettünk elő, mi sem használtunk Google-t és egyéb "ingyens" online szolgáltatásokat, és jelszavakat is csak titkosítva küldök email-en, de a többi miatt nem hiszem, hogy aggódnunk kell. Gondolom kár téged sem ért még, csak "majd egyszer következménye lesz". Javaslom vedd fel az alufólia sisakot, és ne írj rosszat a Google-ről nyílvános fórumokon, (például itt a Prohardveren, persze törölni már hiába törlöd, mert a Google már indexelte), mert megtalálnak.

    [ Szerkesztve ]

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz Apollyon #34 üzenetére

    Még a hétköznapi ember számára sem triviális törölni egy régóta őrzött fényképet: lehet hogy régen kiírta DVD-re, lehet hogy megmaradt egy pendrive-on, vagy elküldte email-ben csatolmányképt, és akkor a postafiókjában is csücsül egy másolat.

    Szóval az adatok végleges törlése egy konkrét példány esetén egyszerű, viszont az összes másolat felkutatása és megsemmisítése még egy átlagos felhasználó esetén sem triviális feladat. Akkor egy olyan elosztott rendszerben mint a Facebook érthetően még nehezebb lesz. Ráadásul a felhasználók telekom minőségű rendelkezésre állást várnak el a rendszertől. (közben nem fizetnek érte semmit - 15 dolláros éves bevétele van a cégnek felhasználóként, ami összevetve egy távközlési szolgáltatóval nevetségesen kevés) Így érthető, ha a Facebook arra koncentrál, hogy az adatok biztosan meglegyenek, és bármikor, bárhol gyorsan el is érhesse a felhasználó, és nem arra, hogy biztosan törlésre kerüljenek. Azt pedig könnyű belátni, hogy ez a kettő ellentétes irányba mutat.

    Azzal, hogy valaki megnyomja a törlés gombot, a Facebook azt garantálja, hogy az adat mások számára nem lesz elérhető, nem azt, hogy végleg megsemmisül. Mert ez oldható meg technológiailag. És igazából kit érdekel, hogy ott van-e a kép, ameddig senki sem látja? Akik hozzáférhetnek, az maga a felhasználó, ha lekéri a PDF-jeit, és a bűnmegelőzési szervek, ha alapos a gyanú, hogy a megszerzett adatok segítségével bűntény előzhető meg, vagy deríthető fel. Ennek szerintem inkább örülnünk kellene.

    [ Szerkesztve ]

  • lajthabalazs

    senior tag

    válasz emelhu #39 üzenetére

    A kiindulási probléma az volt, hogy a Facebook a felhasználó kérésére több adatot adott vissza, mint amennyire a felhasználó számított. A belépési adatok biztos hogy nem valamilyen operatív tárból érkeztek, hiszen semmi jelentősége nincs a működés szempontjából, hogy három évvel ezelőtt milyen IP címről lépett be a user az oldalhoz. Hiszen ez az információ csak addig fontos része a működő rendszernek, amíg a többieknek kell státuszt mutatni, és a felhasználónak kézbesíteni az értesítéseket. Valószínüleg valamilyen write only logból túrták elő - hogy miért, azt mára már a Facebook-nál sem értik.

    Normál működés esetén az általad vázolt elvek alapján történik meg a helyreállítás. De az, hogy valaki kér egy dump-ot mindenről amit a Facebook róla tárol, nem normál működés. Az általad leírt inkrementális visszaállítás nem is adna helyes eredményt, hiszen nem arra kiváncsi a felhasználó, hogy mi az adatainak az aktuális nézete, hanem hogy összességében fizikailag milyen hozzá köthető adatokat tárol a cég. Én arra próbáltam rávilágítani, hogy nem várható el a Facebooktól, hogy minden egyes felhasználójának minden adatát folyamatosan purgálja a felhasználó kérései alapján. Ahogyan a perek aktuális állása alapján tényleg nincs is ilyen ésszerűtlen törlési kötelezettség.

    Teljes képtelenség lenne elvárni például az Internet archívumtól, hogy figyelembe véve az emberek aktuális láthatósági beállításait napról napra túrja át a korábban archivált oldalakat, és törölje azt, amiről az oldalak tulajdonosai már nem érzik úgy, hogy publikus kellene legyen.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák