Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Fire/SOUL/CD

    félisten

    válasz BoB #296 üzenetére

    Nem a kinézetről volt szó, azzal nem lenne semmi gond, nem kinézet osztja meg a nézeteket. Szvsz meg pont a Ubi az, amit a legkönyebben megszokhatnak a Win userek is (persze, azért kell hozzá kitartás és nem az első felmerülő legkisebb problémánál feladni)

    Amúgy ha már probléma, akkor erre tudnál javasolni valamit? [link]

    Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja. (Albert Einstein)

  • válasz BoB #296 üzenetére

    Az összes mai és kevésbé mai (hja, még XP-n is) "desktop felület" (=tálca) szabadon oda varázsolható nemes egyszerűséggel, ahova akarod.

    [ Szerkesztve ]

    Dark Archon | i5-12600KF - RTX 3070 | Canyon Endurace 7 | BF4: DarkArchonHUN

  • bambano

    titán

    válasz BoB #296 üzenetére

    akkor elmagyarázom:)
    amikor a linux adminok még férfiak voltak, nem hátulgombolós win userek, akkor például a hálózati konfigot úgy kellett beállítani, hogy egy fájlba beleírtál egy halom mágikus kulcsszót meg ip címet. Most meg mindenféle wizzardok piszkálják a hálózati konfigot.

    A két módszer között az az alapvető különbség, hogy amikor te írtad a konfigot, akkor a gép pontosan azt és csak azt csinálta. Ha elírtál valamit, nem működött, ha eltaláltad, hogy mit kell, akkor pedig igen. Most meg mindenki heppi, hogy ilyen wizzard olyan felhőcske, amolyan értesítési ablak, de ha kicsit is bonyolultabb a hálózat, akkor nemhogy nem fog működni, de azzal kell kezdeni, hogy kitakarítsd, amit valamelyik agyhalott csomagkarbantartó belepiszkolt a szkriptekbe és az adatfájlokba.

    Vagy:
    a régi szép időkben, amikor még nem windowsos hátulgombolósok üzemeltettek linuxokat, akkor az eszközmeghajtókat kézzel kellett betölteni a kernelbe. Mit is beszélek, az már örömünnep volt, amikor be lehetett utólag tölteni, mert a kezdeteknél még kézzel kellett új kernelt fordítani akárhányszor másik hardvert talált maga alatt. De ha már úgyis újrafordítod a kernelt pl. az ethernet driver miatt, akkor már úgyis kipucolsz belőle mindent, ami a te gépedre nem kell. És akkor volt egy kerneled, amiben kézzel osztottad ki az interruptokat, viszont cserébe pontosan azt csinálta, amit te parancsoltál neki. Ha tudtad, hogy mit kell neki mondani, kiválóan működött, ha nem, akkor szállt az egész, mint ólajtó.

    Később jött a sötét középkor, amikor már lehetett modulba fordítani a drivereket, de még mindig te töltögetted be kézzel, ami kellett. ez volt talán az optimális megoldás. ebből mára eljutottunk odáig az elwindowsosodás útján, hogy az indítóprogramok induláskor felderítik a hardvert és betöltenek mindent, ha kell, ha nem. így ott lesz a memóriában a soha nem használt hardver driverje is, meg egy halom más szemét. És ha ez működik, akkor mindenki boldog, de ha nem működik, akkor jön az orbitális sz....s, initramfs-ből modprobe hibákat debuggolni az nem az, amit gyakran önként megtesz az ember.

    Ezzel mi a baj? eddig volt a windows azoknak, akik windows userként akarták használni a gépküket (te ne foglalkozz a gépeddel, bill bácsi mindent jobban tud, dugjuk be a scannert, upssz...) meg volt a linux, amit kőfaragók használtak, amikor pontosan tudni akarták, hogyha odaütnek, mi fog fájni. Most meg van a windows a windows usereknek meg van a windoslike linux a linux usereknek.

    Mikor csinál nekem is valaki oprendszert?

    [ Szerkesztve ]

    Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Új hozzászólás Aktív témák