Új hozzászólás Aktív témák

• #16 wolfman veterán imibogyo #15

  Új Válasz 2015-09-16 11:30:06 #16

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  wolfman

  veterán

  válasz imibogyo #15 üzenetére

  És még egy gondolat. Gondolom a DARPA-nál csupa hülye dolgozik akik elfelejtettek megkérdezni helikopteres mentésben jártas és/vagy katonai helikopteres tapasztalattal (is) bíró szakembereket (na meg persze téged), hogy van-e ennek értelme, vagy csak úgy unalomból szórjuk ki a milliókat

  Erről bátyám és jóbarátom társalgása jutott eszembe hangfalépítés témában. Tesóm építeni akart hangfalat és megvolt az elképzelése, ötletei, hogy mint, hogyan lesz szép hangja, mi nem tetszik neki a gyári megoldásokban. Haver meg inkább szorgalmazta a bolti vásárlást készáru végett. Aztán a vita legvégén haver ennyit válaszolt tesómnak:
  - Hát figyelj! Szerintem amit 15 mérnök tervezett 20 évig, az a te igényeidnek is megfelelő kell legyen! XD

  [ Szerkesztve ]

  „Ami mérhető, mérd meg! Ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” – Galileo Galilei

• #18 #65675776 törölt tag imibogyo #15

  Új Válasz 2015-09-16 13:16:08 #18

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz imibogyo #15 üzenetére

  A legtöbb korszerű helikopterben van vezetés segítő rendszer, a legtöbbjük önállóan képes függeszkedni.

  Ez a láb egyébként nem segíti a videon levő manővert. Ehhez pont, hogy a lehető legmerevebb futómű a legjobb, mert arról kap érdemi visszajelzést a pilóta.

  Ezen a hajón (mármint az Edda Fonn-on) mit segítene? Van egy előre kialakított sík felület, aminek semmi más feladata nincs, mint a helikopterek fogadása. Nem kell oda semmilyen adaptív futómű, mert ha a gépet mellé tesz, akkor annak már reszeltek. Főleg háborgó tengeren. A linkelt hajó meg azért is rossz példa, mert rendelkezik aktív stabilizáló rendszerrel.

  "tűz, robbanás, fokozott omlásveszély, lavina"

  Tipikus esetek, amikor véletlenül sem szabad leszállni. Utóbbi két esetben egy leszállás csak tovább rontaná a talajviszonyokat. Tűz felett eleve necces helikopterrel repülni a változó levegősűrűség miatti aszimmetrikus emelőerő miatt. Ha leszállsz és felveszel bárkit is, akkor meg nem biztos, hogy lesz elegendő emelőerőd, hogy újra felszállj. A meleg levegő mindig is a repülés, és főleg a helikopteres repülés ellensége volt. Afganisztánban a Mi-24-esekkel csak negyed terheléssel tudtak felszállni, és akkor is csak nekifutásból, az orrfutóra támaszkodva. Egy tűz felett az ottani hőmérsékletet jócskán meghaladó meleg is lehet. Ráadásul a füst és a szálló korom és egyéb részecskék nem igazán tesznek jót a hajtóműnek. A korom és porszerű dolgok ellen még lehet védekezni ugye porszűrővel, de a füstben levő nagymennyiségű széndioxid ellen nem. Az simán lefolythatja a hajtóművet.
  A linkelt képen pont láthatóan nem volt gond leszállni. Ahogy az épített úton leszállni sem kunszt, nem különbözik a kiépített reptértől. Szóval megint egy teljesen irreleváns eset.

  "Mint a fentebb linkeltekből is látszik, igenis van amikor szükséges (vagy ha nem is szükséges, hatékonyabb, gyorsabb az akár csak érintőleges leszállás, mint a csörlőzés). Itt például erdőtűz elől menekítenek ki egyszerre több embert. Gondolom itt például marha jól jött volna egy ilyen láb ezen a talajon. Persze megoldható minden, de ha egyszer lehet könnyebbé tenni valamit, akkor miért ne?"

  Első két esetben omlásveszélyes a talaj, oda nem is érdemes leszállni. Az erdőtűznél láthatóen előre kialakított helyen szállt le a helikopter. Az ott kialakult veszélyhelyzet egyébként egy pilótahiba következménye, rossz helyen tette le a helikoptert, pedig hely lett volna bőven a megfelelő leszállásra. (Egyébként miért nem linkelted a teljes cikket, csak a képet?) A füst és tűz felett eleve meg sem igen próbálkoznának a mentéssel, mert csak magát a helikoptert és személyzetét tennék ki felesleges veszélynek. A fák között meg sehogy sem tudott volna leszállni, mindenképpen egy az erdő mellett kialakított helyre lett volna szükség.

  Seaking rossz példa, kb mindenhol le tud szállni, lévén úszóképes. Ahova a jelenlegi kialakításával nem tud leszállni, oda a cikkben szereplő lábakkal sem tudna.

  Ahol talán értelme lehet: drónok. Nagytömegű helikopterek esetén olyan szinten bonyolult és erős szerkezetre lenne szükség, amely nagy mértékben megnövelné a helikopter tömegét. A repülésben pedig az elsődleges tervezési szempont mindig is a tömeg csökentése volt. Helikoptereknek ezért szokott tipikusan rém egyszerű futóműve lenne, akár csak sima csúszótalpa. A Seaking esetén sem véletlenül távolították el egyes változatok esetén az úszótesteket. Ugyan csak 300kg körüli tömeget spóroltak meg vele, de ez is rengeteget számított. Pedig egy 10t maximális tömegű helikopter.

Új hozzászólás Aktív témák