Aktív témák

  • moonlight115

    tag

    Barnamedve Zoli hazafelé cammogott.

    A tölgyfák lombjain átszűrődő fény eszébe juttatta zsenge ifjúkorát. Nem is értette, miért, hisz a cirkuszi rivaldafény harsánysága vakító ellentéte volt ennek a döngicsélős, zümmögős, inkább vén mackóknak való alkonyati napsugárnak.
    Óh, ha Kacsa Fanni akkor láthatta volna! Az volt ám a produkció! Dobpergéses csinnadratta közepette bicajozott a porondon körbe-körbe, olyan szédítő iramban, hogy az a felvágós ficsúr selyemmajmocska, ej, mi is volt a neve...hogyhíjják...hopp, megvan! Makkos Maki! Na, ő aztán hiába pedálozott, soha nem bírta megelőzni.

    Cirkuszi pályafutása utolsó napján a direktor személyesen adta át neki az Aranycsupor- díjat, amit csak olyan artista kaphat, aki a legbátrabb, aki nem habozik, nem retten vissza még a legvakmerőbb mutatványoktól sem. Egyszer posztumusz is megkapta valami cicababa....ja, megvan, Kígyós Karolina, aki, miközben a pápaszemes kobrájának fuvolázott, az ráugrott és megharapta a ....vagy nem is, alábújt és ....hűűű, de rég volt.....pletykáltak róla eleget...
    Hol is tartottam? Ja, az átadás....talán megvan még a fotó, délceg mackóságom emléke, na, ha azt Fáncsikámnak megmutatom ma éjjel, talán....talán....Még emlékszem, szereti, ha mutogatok neki ezt-azt, kíváncsi a lelkem, és hát....a lenyugvó napnak is van ereje.....Hogy ez most hogy jutott eszembe?

    "Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/

Aktív témák