Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz SentryGun #245 üzenetére

    A cikktől jutottam el ide. Nem minden hozzászólást olvastam, de ...

    Szóval csak hogy tudjátok miről van szó:

    A _mindenki_ számára megtanulandókat itt találjátok:
    Nemzeti Alaptanterv: www.magyarkozlony.hu/pdf/13006 (10813-10824. oldal)

    Tartalmi szerkezet:
    Az informatikai eszközök használata
    2. Alkalmazói ismeretek
    2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
    2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
    3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
    3.1. A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása
    3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
    3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése
    4. Infokommunikáció
    4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
    4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
    4.3. Médiainformatika
    5. Az információs társadalom
    5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
    5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
    6. Könyvtári informatika

    Ebben sok dolog szerepel az alsós diák készségfejlesztő játékaitól a robotikán át e-kereskedelemmel bezárólag.

    A részleteket lehet olvasgatni, nem olyan hosszú.

    Mindenesetre ehhez a tartalomhoz kaptak az infotanárok 6. és 10. évfolyam között heti 1-1 órát. Az infotanárok azért háborognak, mert az abba bele ne férő tartalmat fizika, történelem, földrajz stb. órákon a megfelelő tanárnak kellene megtanítani - legalábbis az elképzelések szerint - de erre nem adottak a tárgyi és személyi feltételek.

    A szakközepeseknek is ugyanez az elsajátítandó tartalom, de ők nyilván jobbak, mert nekik csak 9. évfolyamon van informatika. A szakiskolásoknak meg egyszerűen nincs ilyen tárgyuk. Nekik biztos nincs szükségük rá.

    Tehát az más kérdés, hogy kinek, milyen tanára volt informatikából, mert az szerencsén múlik.
    Az pedig, hogy mit tanít, csak igen kis mértékben maga dönti el. - Ha betartja a rendeleteket.

  • tzsiga

    csendes tag

    Sokszor szóba került a programozás.
    A szakközépiskolában ezt írják a kerettanterv bevezetőjében
    (szakközépiskola, 9. évfolyam: http://kerettanterv.ofi.hu/szakkozep/informat_9-12_sz.doc)

    A kiemelést különösen humorosnak találtam. A végén írom, hogy miért.
    ---
    A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják, és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához.

    A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. A program saját segítségnyújtó dokumentumai, illetve hibaüzenetei általában angol nyelvűek, ezért a programozással foglalkozó diák rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására nagy mennyiségű angol nyelvű minta, megoldási javaslat, forrás lelhető fel az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanuló idegen nyelvi tudása, fejlődik kommunikációs képessége.

    A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a hibalehetőségek vizsgálatának a jelentőségét, a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát.
    ---

    A tényleges tartalom leírása a 10. oldal alján kezdődik és a 12. közepén fejeződik be.

    Ehhez rendelkezésre áll összesen 6 (hat) óra. Gyakorlással, számonkéréssel együtt.

    Nos? A tanár ettől nem térhet el. Mit gondoltok, milyen esélyei vannak egy egészségügyi szakközépben? A lányok majd bújják az angol nyelvű dokumentációt?

    Jogos a felháborodása a tanároknak?

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz #32839680 #262 üzenetére

    "Én azt sem értem, hogy ha van valami minimális programozás a középiskolában, akkor is miért a basic-et vagy a pascalt erőltetik, mikor mindenhol c-t használnak, és tudtommal érettségin te választod meg a fordítót."

    Bizonyos óraszám alatt nem hiszem, hogy számítana, mely nyelven ismerkednek a programozással. Sokkal lényegesebb, hogy a gondolkodásuk fejlődjék. Hogy VB, C#, Java, C++ vagy Pascal, majdnem mindegy.

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz bambano #280 üzenetére

    "ha meg tényleg az a cél, hogy valamit tudjon az ember programozni, akkor hozzá se fogjanak. valamit tudó programozókra nincs szükség, felesleges túloktatása a nem programozónak készülő diákoknak."

    Nagyon fontos az mindenkinek. A gondolkodás fejlesztése fontos. Az algoritmizálás ennek jó eszköze, de ha nem jelenik meg kézzelfogható formában, akkor sokat nem ér.
    Ez megjelenhet a robotikában (programozható LEGO robot, ha nincs pénz, a LOGO is lehetséges opció)

    Egyébként ha valaki makrót rögzít, akkor programot rögzít, annak módosításával már lehet beolvasást, kiírást, elágazást, ciklusokat tanítani. Több, mint a semmi és nem csupán a majdani programozóknak hasznos. Pár dolgot még a szövegszerkesztésből/táblázatkezelésből is jobban megérthet.

    Természetesen nem a programozó képzése a cél, hanem az, hogy bizonyos folyamatokat meg tudjon tervezni, akár a számítógépmentes életben, akár szövegszerkesztésben.

    [ Szerkesztve ]

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz hoffman_ #293 üzenetére

    "Egy ppt-t a hülye is el tud készíteni..."

    Olyan is lesz. :)
    Úgy látszik eddig kevés hülyével találkoztam, mert évi 60 diákból 60 mondja, hogy tud ppt-t készíteni, mégis 3-4 csupán aki nem olvashatatlan eredményt állít elő. (méret vagy színproblémák miatt) A források megadásáról ne is beszéljünk, ami a felhasznált kép- és tényanyag szempontjából nem mindegy. Ez is hozzátartozik a ppt-hez, pontosabban előadás/bemutató készítéshez.

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz hoffman_ #296 üzenetére

    " Meg van határozva keményen, 5 dia, világos háttér, olvasható betűméret és szín, képek, de nem túl sok, szöveg több, de nem túl sok, végén forrásmegjelölés. Ennyi. Még a cím formája is gyakorlatilag ki van adva.

    Ehhez képest az elmúlt két évből mutatott diák 80%-a nem teljesítette ezt, és ennek a 80%-nak több mint a fele egy igénytelen trágya volt."

    (A korábban általam megfogalmazott arányok gimnázium 9. évfolyamára vonatkoztak.)

    Sajnos ez mást is jelez. (Amellett, hogy lehet, hogy tesz az egészre.)

    1. szabálykövetésre alkalmatlan. Ilyenen simán bukhat egy állást vagy a cég egy pályázatot. (Láttam már, hogy egy +50 milliós tendert bukott valaki, mert az összesítő lapon nem végzett el egy szorzást.)

    2.
    (nem verték a fejébe a készítés folyamatát, mert a forrást még az anyaggyűjtéskor keressük és rögzítjük, így nem marad el a végén)
    (nem mutatták meg, hogy mitől működik egy prezentáció, és az elkövetett hibák mit eredményeznek)
    Nem várták el középiskolában - informatika órán kívül - az alkalmazást, mert az infóóra az előbbiek megtárgyalásán túl azért elsősorban bizonyos technikai műveletek elsajátítására van néhány órában.

    Ha ezek korábban beléívódtak volna, akkor rutinból jól csinálja a többség.

    Az 1) kapcsán előjön az algoritmizálás - középiskolás szinten.
    A 2) kapcsán pedig az, hogy elegendő-e - kis túlzással - csak történelem órán tanítani ezt a folyamatot.

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz tzsiga #302 üzenetére

    Bocs, de ha már előkerült a "ppt"...

    És a korábbiakban még elő sem kerültek olyan dolgok, hogy a dia tartalmát hangsúlyosság szempontjából hogy rendeztem, mi a szerepe a háttérnek, a vázlatnak, stb, előadás közben hova nézek, mikor kell/szabad a kivetített képre nézni, mikor kell mutatni a kivetített képen valamit, hogy nem csak a ppt létezik, hanem az csak egy a szemléltető eszközök közül.

    Aztán létezik még a prezi.com is, amin teljesen más alapon kell építkezni. Nem ugyanarra, nem ugyanúgy alkalmas. (És itt nem a technikai vonatkozásokra gondolok.)

    Ezeket ha középiskolában nem tanulja meg valaki, akkor a később látott jó/rossz minták alapján fogja jól/rosszul - többnyire saját kárán, vagy azon se - megtanulni.

    Szóval ehhez és más hasonló dolgokhoz kell az óraszám, ehhez, és más hasonlókhoz kell az informatikatanár. Lehet, hogy a diákok az ilyenek tanítása közben hülyének nézik, de ha nem tanulja meg valaki, lehet, hogy a végén mégsem a tanár marad az. (Ez utóbbi kicsit erős kifejezés, de remélem érthető.)

    [ Szerkesztve ]

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz somogyib #307 üzenetére

    "Prezentációt szerintem nem kell mindenhol tanítani, elég mondjuk manager szakon."

    Hááát. Már a tanulási folyamat során is többször előkerül - lásd említett példa az egyetemről, ha jól érzékeltem - nem manager szakon. Ha tanulta gyorsabban, hozzáértőbben, hatásosabban - akár ebből következően jobb jegyet érően -, azaz hatékonyabban tudja elkészíteni. Ha minden későbbi évben csak egyet kell készítenie és darabonként egy órát spórol a tanultakkal, akkor már megtérült. (Egy átlagos hosszúságú, igényes előadás készítése nem fél óra, sokkal több. És itt a ppt készítése csak egy részlet.)
    Mindennapi dolgozóként természetesen sokan nem fogják használni, de nem hiszem, hogy kárba veszne az erre fordított idő.

    "Amúgy a gyerekeimnek (általános 4. és 6. osztály) heti 1 óra info van. Ezt hova lehet még csökkenteni?"

    Ezek szerint nem olvastad a cikket, illetve az eredetit, amiből indult az egész:

    http://petersoft.hu/keret/kerettanterv_informatika.pdf

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz bambano #315 üzenetére

    Az oktatási folyamat nagyon sok eleme a pontos munkára szoktatást célozza. (Nem feltétlenül csak informatikából.)

    A tejes hiba következményeként ritkán tör ki a 3. világháború, de simán okot/ürügyet adhat az elbocsátásra, ami az adott személy egyéni érdeke szempontjából nem sokkal jobb kimenet.

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz MongolZ #372 üzenetére

    "Egyetértek az informatikával kapcsolatos óraszámok csökkentésével"

    Ahogy olvastam, a cikk és az alapjául szolgáló felhívás azért született, mert NAT (ami kötelező gimnáziumban és szakközépiskolában) bizonyos dolgokat előír, ennek megvalósítását megpróbálja a kerettanterv, de erősen redukált óraszámban.

    Ki az, aki azt hiszi, hogy szakközépiskolában 6 óra alatt el lehet juttatni arra szintre problémamegoldás, algoritmizálás, programozás területen, hogy
    ---
    Adott feladat megoldásához tartozó algoritmus megfogalmazása, megvalósítása számítógépen. Algoritmusok, algoritmuselemek tervezése, végrehajtása. Algoritmusok elemzése
    Matematikai, nyelvi problémák megoldási algoritmusának tanulmányozása.
    Összetett algoritmusok, az alulról felfelé építés és a lépésenkénti finomítás elve alapján.
    A programtesztelés eszközeinek ismerete.

    ---
    résznek értelme legyen, ami a 6 órából kb. 1 órányi anyag. Ha nagyon gagyi szinten nézzük, akkor nincs értelme, ha komolyan vesszük, akkor meg semmit nem ér 1 óra erre.

    Szóval a probléma az, hogy van egy előírt tartalom, amelyet kötelező megtanítani, de nem ezzel arányos az óraszám. 36 órát meg lehet tölteni értelmesen tartalommal, amelyet a diák el is tud sajátítani, de ha olyan tempóban haladunk végig az anyagon, mint a fenti példában szerepel, akkor más anyagrészből sem fog tudni semmit. Ez az, aminek semmi értelme nincs! Így lényegében még az egy 1 óra s felesleges, ami szakközépben erre jut.

  • tzsiga

    csendes tag

    válasz #06658560 #405 üzenetére

    Egyetértünk. Azonban...

    Lehet, hogy nehéz felfogni, de a nemrég közzétett kerettantervből idéztem, amely _mindenki_ számára kötelező, a fentebb írtak például _minden_ szakközépiskolában. Tehát tanítani kell az összes szakközépben, tanuljon ott akár majdani egészségügyi dolgozó, építőiparba vágyó, vagy könyvelőnek készülő diák. És amint írtam, kb. 1 tanóra van a beidézettekre.

    Szakközépiskolában csak 9. évfolyamon lesz informatika, ez összesen legfeljebb 36 órában.
    Aki nem olvasott utána (zárójelben az, amilyen ismeretet át kell adni, amilyen tudást fejleszteni):
    ----
    Az informatikai eszközök használata - 2 óra
    (Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása
    Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése.
    Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása
    Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása.
    Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása.
    Archiválás funkciójának megismerése.
    A „felhőkben” tárolt adatok jellemzőinek, biztonsági kritériumainak megismerése.
    Elektronikus aláírás létrehozásának megismerése.
    Mágneses és chipes kártyák.
    Pendrive adatvédelme.
    Ujjlenyomat azonosítása.
    Hardverkulcs.
    Az egészséges munkakörnyezet megteremtése
    Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet kialakítása.)

    Alkalmazói ismeretek - 14 óra
    (stílusok, tartalomjegyzék, körlevél, "multimédiás" dokumentum készítése, vektorgrafikus kép szerkesztése, "iskolai brosúra készítése kiadványszerkesztő programmal", beépített függvények, pénzügyi függvények használata táblázatkezelővel, hétköznapi életben és tantárgyi keretek között előforduló problémák megoldása táblázatkezelővel, statisztikai függvények és grafikus szemléltetés táblázatkezelővel, szűrés; térinformatikai alapismeretek)

    Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel - 6 óra
    (fentebb írtam 1 órányi részt belőle)

    Infokommunikáció - 3 óra
    (A szükséges információ önálló meghatározása, megkeresése, a találatok szűkítése, kigyűjtése és felhasználása, A publikálás módszereinek megismerése, szabályai
    Az elkészült dokumentumok publikálása internetes eszközökkel. Szövegek, képek, fotóalbumok, hang- és videoanyagok, weblapok publikálása az interneten, Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek megismerése. Beszélgetős, kommunikációs program használata, A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban)

    Az információs társadalom - 4 óra
    (Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés
    Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrás hitelességének megítélése. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése
    A szerzői jog, szerzői alkotás. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.
    A publikáció típusának megfelelő szabályok megbeszélése, értelmezése. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése
    Az informatikai fejlesztések társadalmi, gazdasági, környezeti, kulturális hatása.
    Az informatikai eszközök használatának hatása a személyiségre és az egészségre.
    Esettanulmányok, tapasztalatok megbeszélése, tanulságok megfogalmazása. Az e-szolgáltatások használatának célirányos megismerése, előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozásainak feltérképezése
    Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének felismerése.
    Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus használata, értékelése.
    Az elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése.
    A megismert szolgáltatások jellemzése, összehasonlítása, különböző szempontok szerinti csoportosítása.
    A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában
    A médiában alkalmazott eszközök a fogyasztók befolyásolása érdekében.)

    Könyvtári informatika - 3 óra
    (Könyvtártípusok, információs intézmények
    A könyvtári rendszer, az egyéb közgyűjtemények és az internet egymást kiegészítő információs intézményrendszerének szerepének, lehetőségeinek megismerése.
    Feladatnak megfelelő intézményválasztás.
    A települési közkönyvtár önálló használata.
    Könyvtárlátogatás: a közkönyvtáron túl (pl. felsőoktatási, Országos Széchényi Könyvtár) is.
    Könyvtári szolgáltatások
    A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerező, bővítő összefoglalása, aktív felhasználása a tanulásban. Például közös katalógusok, elektronikus könyvtárak, könyves közösségi portálok.
    A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése.
    Könyvtári szolgáltatások, adatbázisok önálló kiválasztása.
    Ismeretlen könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével való önálló használata.
    Az önművelés, tájékozottság, olvasottság mindennapi és tanulást támogató szerepének ismerete.
    Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat.
    Információkeresés
    A szakmához köthető tudományterületek információkeresési stratégiáinak megismerése.
    Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, internetről és szakmai művekből.
    A feladat szempontjából releváns információk kiválasztása.
    Az iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutatómunkával.
    Dokumentumtípusok, kézikönyvek
    A hiteles forrás ismérveinek ismerete.
    A talált információk kritikus értékelése.
    Időszaki kiadványok (napilapok, hetilapok, szakfolyóiratok) önálló használata.
    Leendő szakmájának alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, önálló használata. A más tantárgyak keretében tanultak összefoglalása, rendszerezése.
    A tantárgyhoz kapcsolódó forrástípusok használtatása.
    Forráskiválasztás
    Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével.Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
    Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről.
    Az interneten megjelent források hivatkozási technikájának megismerése, segítséggel való alkalmazása.
    Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése.
    Forráshasználaton alapuló munkákban való pontos hivatkozás.
    Az információk feldolgozásának és az új szellemi termék létrehozásának gondolati és technikai műveleteinek alkotó és etikus alkalmazása.)

    Persze ez még nincs 36 óra, de a többi időben - a fentiek megtanításán túl - azt csinálhat a tanár, amit akar.

Új hozzászólás Aktív témák