Tegnap több hírportálon is megjelent egy felhívás, egy kiáltvány, melyet a szegedi Fodor Zsolt, informatika szakvezető tanár, illetve a kisteleki Molnár Péter programozó, informatikatanár jegyeznek, és amelyet közel nyolcvan, az oktatásban dolgozó informatikus írt alá. A felhívás lényege: az új kerettantervek szerint olyan radikális mértékben csökken az informatikaórák száma a közoktatásban, hogy az a színvonal katasztrofális visszaeséséhez fog vezetni.

A szöveget az alábbiakban közöljük, a hivatkozott források linkjei a letölthető változatban megtalálhatóak.

A jövő: digitális analfabetizmus?

Ez a cikk egy jajkiáltás, amely nem több pénzt, hanem tisztes munkafeltételeket kér tanár és diák számára annak érdekében, hogy legyen esély a munkához és a mindennapokhoz szükséges informatikai tudás átadására és megszerzésére.

Gyakorlatilag minden hírportálon megjelent, hogy a pedagógus életpályamodell bevezetése csúszik. Teret adtak a pedagógusok véleményének is. Ezzel szemben a kerettantervek megjelenésének szinte csak a tényét közölték. A pedagógus béremelés egy tollvonással megadható, később ugyanúgy el is vonható, míg a diákok, akik ebben az új rendszerben kezdik meg tanulmányaikat (1., 5., 9. évfolyam), azok orvosolhatatlanul magukon fogják viselni annak minden hibáját.

Nézzük meg, hogy az informatika oktatásának kerettantervi szabályozása mit eredményez majd. Röviden: digitális analfabetizmust. Ennek következményeként csökken a fiatalok álláshoz jutási esélye, az elhelyezkedőknél pedig a számítógéppel végzett munka hatékonysága. A hiányosságok pótlása a munkavállalók vagy a munkaadók részéről komoly anyagi ráfordítást kíván majd, így gazdaságilag is kimutatható kárt okoz.

Állításunk alátámasztását megpróbáljuk egyszerűen szemléltetni.

• A 2012. elején megjelent NAT az informatika műveltségterületet kiemelten kezeli.
• A NAT 1-12. osztályig határoz meg tartalmakat.
• A napokban megjelent kerettantervek a NAT-ban megjelenő tartalmakat tantárgyakhoz rendelik.
• Az informatika órák számának tervezett változása a korábbi kerettantervhez képest:

   

  

Meg kell jegyezni, hogy gimnáziumban csak a 9-10. osztályban, míg szakközépiskolában csak a 9. osztályban lenne informatikaóra, lényegében ugyanazzal a tartalommal! A hároméves szakiskolai képzésben pedig egyáltalán nem lesz informatika tantárgy.

Az informatika NAT-beli tartalmát jelentősebb vita nem kísérte – ellentétben néhány más, érzékenyebb területtel. Az informatika tárgy kerettantervi megvalósítást azonban nem pusztán vitatta, hanem egyszerűen minősíthetetlennek, végrehajthatatlannak ítélte az informatikatanárok szakmai fórumon megszólaló csoportja.

Természetesen lehet hivatkozni arra, hogy a megadott tartalmak más tantárgyakban megjelennek a szükséges arányban, azonban ezt nem sikerült felfedeznünk. Ráadásul a többi tantárgyba integrált informatikaoktatásnak a legtöbb intézményben sem a személyi, sem a tárgyi feltételei nem adottak! Ne feledjük, a NAT által megfogalmazott minimumnak minden iskolatípusban meg kell felelni, függetlenül az óraszámoktól! Zsakó László: „Alapvető módszertani tévedés egy tantárgy tanítását összekeverni egy tantárgyban tanult ismeretek alkalmazásával.”

Megoldás lehet-e a hatékonyság növelése? Nos, az informatika – bár komoly elméleti alapja is van – inkább gyakorlati tárgy. Az informatika érettségin, a gyakorlati résznek 80%-os súlya van a végső jegyben! Nem elegendő megmutatni valamit, azt be is kell gyakorolni. Ehhez az óraszám elképzelhetetlenül csekély, a gyakorlásra, de még a számonkérésre sem szán időt.

A feszített tempó eredménye a diák oldalán nem tudás, hanem tudatlanság lesz. Jelenleg minden évben több mint 30 000 diák érettségizik informatikából. A tervezett órakeretekkel ez a szám nullához fog közelíteni, hiszen képtelenség felkészíteni, egy alapvetően gyakorlati vizsgára, a diákokat. A lelkiismeretes tanár pedig szenved, mert tudatában van annak, hogy így a kívánt tudás átadása reménytelen és a kudarcnak nem a diák, hanem azon teljesíthetetlen követelmény az oka, amely alapján a tanári minőségértékelésnél majd őt megítélik. Félő, hogy a jelenleg pályán lévő informatikatanárok ezt nem vállalják fel, s pályaelhagyók lesznek, hiszen a több mint 50%-os óraszámcsökkenés létszámleépítést is jelent egyben. Ez pedig a jelenlegi informatika oktatás kegyelemdöfése lenne.

A feszített tempó könnyebb érthetősége érdekében a kerettanterv informatika tárgyának bevezető évfolyamának első anyagrészét idézzük. Az alábbi szöveg tartalmazta anyag az általános iskola 6. évfolyamán 4 tanóra alatt feldolgozható a készítők szerint. Figyelem, nincs szükséges tudásbeli előfeltétel!

• Adott informatikai környezet tudatos használata
• Ismerkedés a számítástechnika fő alkalmazási területeivel.
• Az alkalmazási területek összegyűjtése csoportmunkában (pl. modellezés, animáció, forgalomirányítás, irodai alkalmazások, média, játék,
• időjárás-előrejelzés, telekommunikáció stb.).
• A helyi adottságoktól függően egyes területek bemutatása, kipróbálása.

• Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának megismerése
• Az egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes munkakörnyezet megismerése.
• Az otthoni és az iskolai számítógépes környezet összehasonlítása megadott szempontok szerint.
• A számítógép káros hatását csökkentő egyszerű mozgásgyakorlatok végzése.

• Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése
• Az operációs rendszerek fajtái, részei, funkciói. Az operációs rendszer felhasználói felülete.
• Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás.
• Állományok típusai, keresés a háttértárakon. Állománykezelő segédprogramok.
• Mappaműveletek: mappaszerkezet létrehozása, másolás, mozgatás, törlés, átnevezés.
• Számítástechnikai mértékegységek.

• A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás
• A legszükségesebb perifériák bemutatása és használata.
• A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű használata.
• Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, használata. Hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem.
• A gépterem házirendjének megismerése, betartása.
• A hardvereszközök kiválasztási szempontjainak felismerése, alkalmazása.

• Víruskereső programok használata
• Vírus fogalmának megértése.
• Védekezés a vírusok ellen.
• Víruskereső program alkalmazása.
• A program üzeneteinek értelmezése.