Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    A cikkel kapcsolatosan szeretnék pár megjegyzést elejteni:

    Mind az amerikai, mind a szovjet/orosz, mind a nagyobb haditengerészetek (brit, francia, és már a kínai, japán, ausztrál, stb.) már évtizedek óta használ UUV-ket. Ezek többsége vagy torpedóvető-csőből, vagy pedig külön kialakított "hangárból" bocsátható ki, és a többségük egy köldökzsinórral csatlakozik az "anyahajóhoz", ami sok esetben tengeralattjárót jelent.

    Amerikai oldalon ilyen volt az USS Halibut az 1965-ös átépítése után, illetve immár feltehetően mindhárom Seawolf osztályú tengeralattjáró (a harmadik Seawolf-osztályú egység, az USS Jimmy Carter eleve egy 30 méteres betoldást kapott a törzsébe, ami feltehetően részben egy ilyen UUV-k számára szükséges hangárt tartalmaz).

    Persze a cikkben említett szint már egy előrelépés, a független, önálló UUV-k, vagyis AUUV-k (Autonomous Unmanned Underwater Vehicle). Ez a légi és a szárazföldi személyzet nélküli robotokkal együtt még csak kísérleti fázisban vannak, és a fő probléma az, hogy amíg a légi és szárazföldi robotoknál a folyamatos kommunikáció nem probléma, addig a tenger alatt ez hatalmas kihívás. A jelenlegi, köldökzsinór-kábeles megoldás ugyanis nem túl praktikus, hiszen a kibocsátó "anyahajó" a cél közelébe kell maradjon végig, ráadásul manőverezés szempontjából is korlátozza a köldökzsinór (ügyelnie kell arra, hogy ne kapja el a saját hajócsavarja). A kommunikációt egyedül ultrahanggal lehetne megoldani, de ez egyfelől elárulja mindkét jármű helyzetét, másfelől pedig az így elérhető adatkommunikációs sebesség meglehetősen korlátozott.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz ng0ofy #9 üzenetére

    Nem tudni pontosan, hogy mi lesz a bejelentés.

    De hogy mire lehet használni őket?

    0.: Már most is jelentős mennyiségben robotokat használnak az aknamentesítésre. De ezek még mind távirányítású drónok. Egy önálló munkavégzésre képes drónt jó előre a célzónába lehet küldeni, hogy derítse fel, és semlegesítse az ellenséges aknákat, így lehetővé téve egy partraszállást például.
    1.: A saját tenger alatti kommunikációs vonalak ellenőrzése folyamatosan, hogy az ellenség ne helyezhessen el lehallgató modulokat.
    2.: Az ellenséges kommunikációs vonalak (itt lehet orosz, kínai, stb.) lehallgatni.
    3.: A tengeralattjárók számára perpillanat nagyon probléma a szonár elhelyezése, nagy sebességnél egyszerűen a víz áramlása megsüketíti a rendszert. Most fogjunk egy tucatnyi ilyen víz alatti drónt, amelyek mobil szonárbázisok, és valahogy (a lent említett kommunikációs problémát megoldva) eljuttatják az információt a tengeralattjárónak. Így egy-egy tengeralattjáró (vagy felszíni hajó) sokkal nagyobb tengerrészt tud megfigyelés alatt tartani, és eközben nem kell amiatt aggódnia, hogy a saját zaja miatt nem hallja meg esetleg a csendes ellenséget.
    4.: Ezeket a drónokat fel is lehet fegyverezni, így a tengeralattjáró nemhogy szonárral, de már fegyverzettel se kell, hogy rendelkezzen, "csak" afféle irányítóközpont lehet a drónoknak. Itt megint a kommunikáció a probléma, a kábeles adatkommunikáció megbízható, de problémás, az alternatívák (ultrahang, esetleg lézer) ellenben megbízhatatlanok.
    5.: Eddig például egy-egy orosz nukleáris rakétahordozó tengeralattjárót mindig próbált egy amerikai vadász-tengeralattjáró árnyékként "kísérni". A lényege ennek, hogy atomháború esetén a vadász még az előtt elpusztítaná a rakétahordozót, mielőtt a rakétáit elindíthatná. Persze éppen ezért egy orosz vadász tengó is kísérheti a rakétahordozót, hogy megvédje. Ez egy roppant kínos és ugyanakkor fontos eleme a nukleáris elrettentésnek (és orosz helyet lehet mondani akár kínait is). Tegyük fel ugyanezt most tengeralattjáró helyett egy vagy több drón végzi...

    Alapvetően évtizedek óta igyekszik az amerikai (és más) haditengerészet is megreformálni a tengeri és a tenger alatti hadviselést. A fő probléma, hogy már nem a hidegháborúban élünk, így egy több milliárd dolláros kísérlet nem igazán fér bele a büdzsébe, így bár tervek voltak / vannak új, modern megoldásokra, ezek tesztelése arra, hogy életképes lesz-e, avagy sem, sose valósult, valósul meg. Legalábbis eddig. Maradtak a hagyományos megoldásoknál, kevés újdonsággal.

    Az US NAVY feltehetően most abban reménykedik, hogy a légi felderítést, illetve most már a közvetlen légi támogatást ahogy a légi drónok megreformálták (relatíve olcsón), úgy ők is ezt meg tudják lépni a tengeri drónokkal.

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák