Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Zirowe #19 üzenetére

    A két dolgot sikerült összekeverned. Minden esetre a csupaszárny gépek aerodinamikai kormányzásával kapcsolatban közismert, hogy a kormányfelületeiknek szétnyíló kialakításúnak kell lennie, különben a gép instabilan fog repülni, billegni fog. Ennek hiányában is zuhant le az YB-49. A hagyományos kormányfelületek legkisebb kitérítése ugyanis keresztirányú lengésbe hozta a gépet, amit a pilóta képtelen volt korrigálni, a lengés öngerjesztővé vált. Ahhoz, hogy ez elkerülhető legyen két dolog kellett: elektronikus kormányvezérkés, és a szétnyíló kormányfelületek. Nos, utóbbiak a bemutatott gépen teljesen hiányoznak, a nevezett felületek teljesen hagyományos kialakításúak.

    A csökkentett észlelhetőségről:
    -alapvető dolog ilyen gépek tervezésekor, hogy sehol sem lehet rajtuk derékszögű éltalálkozás, nem lehetnek a repülési irányra merőleges élek. A bemutatott gépen viszont csak ilyenek vannak.
    -A tetején a lemezmunka ritka igénytelen, ilyet már a II. vh idejében sem engedtek meg a légcsavaros gépeken.
    -A beömlőben levő rács csak egy dologra alkalmas: elrejti, a kamerák elől hogy mi van bent. (Ha van bent egyáltalán bármi is a kiállított gépen.) Egy ilyen rács nem lehet akármilyen kialakítású, az amerikaiak is csak az F-117A esetén alkalmazták. Ott viszont pengeélesek voltak, és egy mechanikus jégtelenítő rendszert is kaptak. A bemutatott gépen a rács nem éppen aerodinamikus kialakítású, jégtelenítő rendszernek nyoma sincs. Maga a rács már alapból komoly örvényeket kelthet a beömlőcsatornában, amit a gázturbinák nem igazán szeretnek. Jegesedés ezt csak tovább rontja. Szóval a jegesedés ellen védekezni kell. Persze lehet mondani azt, hogy elektromos jégtelenítés. Ez teljesen jó lenn egy átlag gépnek, de egy csökkentett észlelhetőségű gép esetén nem fognak olyan megoldást alkalmazni, ami növeli az infravörös kisugárzását a gépnek.

    Na mindegy, nem folytatom, mert a jelek szerint máshol gyakorlatilag ugyan azokat az érveket hozzák fel, mint én. Persze nyilván az Aviation Week is hozzá nemértők hadából áll, pont olyanokból, mint én...

    A gép állapota is érdekes. Ha lelőtték, akkor nem így nézne ki. Ha leszállították, akkor meg mik a felületi sérülések a tetején? Ha nem tudták értelmesen letenni, és összetört a gép, akkor megint érdekes kérdések vetődnek fel:
    -hogyhogy a két félszárny ugyan ott és ugyan úgy szakadt le a centroplánról?
    -ha berogyott a futómű, akkor hogyhogy nem sérült meg a belépőél?
    -ha izomból odaverték, akkor hogy maradt ennyire intakt a gép?
    És a fenti esetek is csak akkor lehetségesek, ha a gépet túl meredek siklószögben, de a földdel párhuzamos kereszttengellyel tették le. Egy teljesen ismeretlen repülési karakterisztikájú gép távirányításakor ez gyakorlatilag lehetetlen, még a gyakorlott RC-sek is csak nagyon ritkán képesek a saját gépüket így letenni.

    1. Az ENSZ a története során eddig mindössze kétszer nem nyelt le háborút: 1950-ben a Koreai-félszigeten, majd 1990-ben Kuvait Irak általi lerohanását. A többit alapvetően lesz@rta, a délszláv konfliktus is eszkalálódhatott volna felőlük. Akkor is az USA és a NATO aktív színre lépése kellett, az EU és az ENSZ a helyzet kezelésére totálisan alkalmatlannak bizonyult. Persze voltak mindenféle szankciók, határozatok, csak éppen nem tudtak neki érvényt szerezni. (Az oroszok pl lényegében nyíltan szállítottak továbbra is alkatrészt a szerb repülőeszközök részére, miközben mi pl nem kaptuk meg a megrendelteket.)
    2. Ha jól értelmezem az iráni állításokat (egyébként néha önmaguknak is ellentmondanak, egyszer lelövésről beszélnek, egyszer eltérítésről), afgán légtérből térítették a saját légterükbe a gépet. Szóval akkor Ők sértették meg a nemzetközi jogot.

    kasza blanka: Eddig én vagyok az egyetlen, aki bármiféle érvet felhozott az állításai mellett... Várom a Tiéteket.

    "bocs, ez már 99ben is fárasztó volt, amikor Dani Zoltán a 30 éves szovjet cuccal leszedte a lopakodót." - Ez leginkább annak tudható be, hogy az amerikaiak mindig ugyan azon az útvonalon repültek be, és ezt az útvonalat egy francia tábornok volt szíves ismertetni a szerbekkel. Ha ez nem történik meg, akkor esélyük sem lett volna megtalálni a gépet. Így viszont a fél légvédelmük az útvonal alá telepítették. Hogy megérte-e az erőfeszítés? Sikerült lelőniük egy darab akkorra már elavult technológiát képviselő gépet. Változtatott ez bármin is? Nem. Ha annyira nagyszerű volt az a technika, amivel azt az egy példányt lelőtték, akkor a többi gépet hogyhogy nem tudták még csak bemérni sem, miközben napokig ott repkedtek felettük? Ja, hogy ennek a gépnek a pilótája volt olyan kedves, hogy a fekete gépével leereszkedett a város által alulról megvilágított felhőtakaró alá, így akár szabad szemmel is követhető volt? És meglepő módon a szovjet/orosz légvédelmi rakétarendszerek mindegyikéhez a kezdetek óta létezik optikai tűzvezető rendszer. Azzal meg bármit le lehet lőni, ha tudod stabilan követni, és a rakéta is úgy akarja. Több száz bevetés alatt mindössze egyszer sikerült egyáltalán minimális céljelet generálniuk az egyik radarjuk kijelzőjén, ami valljuk be, nem mondható túlzottan nagy sikernek. Ahhoz, hogy azt az egy gépet lelőjék irdatlan nagy szerencse kellett, bár a szerencsét Klausewitz is a hadviselés részeként definiálta.

    Egyébként azt érdekes módon szinte sehol sem kommunikálja senki, hogy Dani Zoltán a korábbi állításait később visszavonta, merthogy csak amolyan gúnyolási célzattal mondta ezeket.

    Persze állításuk szerint lelőttek két B-2A-t is, csak sajnos az állományból a mai napig csak az az egy példány lett leírva, amelyiket odavertek Guam-on. Apróság.

    "mig tervezőiroda?" "EADS?" - Mind a kettő roppant módon amerikai cég...

    "volt szerencsém pár kanada VS usa vita tanújának is lennem :) még abban a relációban is előjön a "10 perc alatt lenyomnánk titeket" blabla." - Ahhoz, hogy egyáltalán eséllyel menjenek bele egy háborúba, vagy akár csak összecsapásba, nem árt ha magas a morál, és rendelkeznek kellő önbizalommal. Hogy az összeomlott morál mennyire jó, azt a 2. Öböl-háborúban (1991.) jól mutatták az irakiak. Volt, hogy egy újságírónak és egy kísérő katonának adta meg magát egy teljes zászlóalj.

    "hogy hatolnak be olyan mélyen iránba egy totális támadás nélkül? sehogy." - Semmi dokumentált eset nincs még arról, hogy B-2A-t valaha is bemértek volna radarral. Ami állítólag működött az F-117A esetén nem biztos, hogy működik a B-2A esetén is, a két gép teljesen más tervezési elvek alapján készült. Ráadásul a Night Hawk ellen is igencsak kétséges volt az eredmény.

    "80ban is rosszul jártak iránban az amerikai 'különleges' erők, pedig akkor még a forradalom utáni fejetlenség uralkodott." - A jelek szerint az Eagle Claw során történtekről nem sok információval rendelkezel.

    "Kína, oroszok? de el lehet menni olyan messze is, hogy az ENSZ tagállamok többsége azt mondaná, mától USA-val nem kereskedünk." - És mondjuk Kína ezzel lemondana az exportjának közel feléről. Valószínű. Ahogy az olajállamok is lemondanának az egyik legnagyobb felvevőpiacról, amelynek olajigénye is hozzájárul a magas olajárakhoz. Hirtelen túlkínálat lenne az olajpiacon, és lehet, hogy kissé megzuhannának az árak.

    "vagy amikor a kémgép kényszerleszállást hajtott végre Hajnan szigetén: a kínaiak szétszedték a gépet és a műszereket, és dobozban adták vissza :) (persze előtte mindent lemásoltak)" - Miután kínai vadászgépek nemzetközi légtérben megtámadták. Vészhelyzetben levő géptől pedig a nemzetközi jog szerint tilos megtagadni a leszállási engedélyt. A kínaiak megtették. Ahogy a leszállt gép ilyen esetben a tulajdonos állam felségterülete marad, arra a fogadó ország állampolgárai nem léphetnek. Ezt is sikeresen megsértették a kínaiak. Egyébként a személyzet a leszállás előtt az előírásoknak megfelelően megsemmisítette a teljes EW műszerparkot, a kínaiak maximum égett szilíciumot és üvegszálas PCB-t tudtak kinyerni belőle. (A lezuhant J-8II pilótája pedig csak magát okolhatja, nem kellett volna a nála jóval nagyobb gép légörvényébe repülnie, és annak csapódni. Ahogy anno az első Szu-27 fényképek is egy hasonló incidens során készültek. Ott a szovjet pilóta addig közelítgetett az Orion-hoz, míg az egyik légcsavar részben le nem darálta az egyik függőleges vezérsíkját.)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák