Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Geffry

    aktív tag

    válasz emre33 #3 üzenetére

    Az űrkutatás nehéz. Az út csak 1 óra lenne kocsival, csak épp nagyon vacak irányba kell menni.

    Amit ők kitaláltak az korszakalkotó. Az hogy nem nagyon működik még, csupán azért van mert nagyon bonyolult amit meg akarnak valósítani, pláne egy ekkora rakétával, (lásd. a Blue Origin nem is dörgölte a SpaceX orra alá a sikerét, hiszen az ő New Shepard-jük jóval kisebb és lassabb) de ha sikerül begyakorolniuk a leszállást akkor nyert ügyük lesz hosszútávon. Csak idő kell hozzá mert nem elég elméleti szakembernek lenni.

    Az a melldöngetés amiről te beszélsz az pedig egyfajta új űrverseny. A Holdraszállás előtt is ugyanez volt, csak két nemzet közt. Azóta (jobban) beszűkült a látókör és a legtöbb nemzet nem akar vagy nem tud ilyen célokra sokat áldozni. A SpaceX a maga "arrogáns" hozzáállásával ezt ellensúlyozza. Egy egészséges versenyhelyzetet teremt, bár tény hogy ez ennél összetettebb azért, de a lényeg végeredményben ugyanaz lesz: valamelyik rendszernek működnie kell hogy végre túltegyük magunkat az elmúlt 40év "anyánk szoknyája mögé bújásán" és visszamenjünk (királyi többesszám, mivel az emberi fajra értem) hogy folytassuk a kutatást.

    TLDR: Álmok nélkül nincs jövő.

    A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

  • Geffry

    aktív tag

    válasz emre33 #7 üzenetére

    Épp ezért akarnak mindenáron egy bárkára leszállni. Nem kell mindent ennyire szó szerint értelmezni, látványvideó ez tény, de akik képesek egy műholdat megépíteni azok szerintem nem hagyják magukat ilyen könnyen "megvezetni".

    Továbbá ahogy azt írtam is, sok nemzetnek nincs rá pénze hogy az űrkutatással foglalkozzon. Szóval de igen, sajnos a spórolásról szól a dolog. Nemhiába eröltette a NASA az űrsiklót annyi ideig ameddig. Embereket ÉS rakományt egyszerre felvinni úgy hogy azután újrahasználhassák ugyanazt a szekeret egy nagyon jó opciónak tűnt. Még úgy is hogy a nagy komplexitásnak nagy hibalehetőség volt az ára... (és persze ebbe bele lehet kötni, mert egy idő után valószínűleg a fenntartási költsége ellensúlyozta az eldobható rakétákon megspórolt összeget, de ekkorra már túl mélyen beleásták magukat a projectbe és volt alternatívájuk amíg az oroszok barátok nem lettek.)

    Ha nem kell új rakétákat építeni akkor csökken a kilövések ára, így pedig az olyan kis porfészkek is képesek lesznek arra hogy saját műholdat küldjenek fel mint például mi. Nyilván ez egy hosszútávú dolog, nem hiszem hogy a pannon puma egyhamar az űrbe szökik, de egy példának jó volt.

    Az általad írt teherbírás pedig a egy alacsony Föld körüli pályára vonatkozik. ~160-200km. ez lássuk be nem olyan vészesen magas. A világűr "hivatalos" határa 100km, tehát ez épphogy fent van. Nyilvánvaló hogy ebben a tömegben már benne van egy utolsó előtti fokozat is ami például a Holdig tudna juttatni egy ennek megfelelően jóval kisebb rakományt.

    [ Szerkesztve ]

    A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

  • Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #7 üzenetére

    Egész céggel a nagyravágyó marketing a bajom.
    Mindent beigérnek, sok újságíró elhiszi, aztán koppanás van.

    Rám nem lehet rámsűtni, hogy SpaceX / Elon Musk rajongó lennék, de tényszerű, hogy a SpaceX és a Falcon 9 alapjaiban rázta meg a hordozórakéták piacát. Fele annyiért viszik fel a műholdakat, mint az Európai és Amerikai konkurensek, lassan már az Oroszok is drágábbak lesznek náluk.

    Ezek mellett ott van a Dragon esete, mert kevesebb pénzből (olcsóbban) jobb képességű űrhajót építettek, mint az Orbital ATK Cygnus-a.

    Néha a SpaceX-nél is beüt a mennykő, és valóban iszonyú agresszív a marketingjük, ami nekem sem tetszik. De az is tény, hogy per pillanat ők az alfái és omegái az űrhajózásnak.

    Nagypofával irja a Spqcex hivő cikkíró: lehet tippelni hogy SLS vagy Falcon 9 heavy fog elöbb repülni.
    Akkor 2013 várták a startot.... :)
    Idén se fog repülni.

    Azért erre térjünk vissza pár hónap múlva, 2016 áprilisára és októberére van beírva egy-egy Falcon Heavy indítás. Az SLS most 2018-ra van, legközelebb. Szóval azért még mindig esélyesebb, hogy a Falcon Heavy előbb fog repülni.

    Igen, ettől még nem 2013-ban repült, szó se róla...

    Űrkutatás nem erről szól, nem a spórolásról.

    Bocsánat, az űrkutatás is a spórolásról szól, nézd meg az EXOMARS kálváriáját, ahol 2005 óta számtalan áttervezést élt meg a program, mert az ESA-nak nincs több pénze, a NASA belépett majd kilépett, végül az oroszok barterbe viszik fel a műholdakat... :U

    Az EXOMARS időtáblája:

    2005: Az ESA jóváhagy egy Mars orbitert és rovert a 'Flagship' (kiemelt költségvetésű) programok között. A hordozóeszköz egy Szojuz-Fregatt, amiért az ESA fizet.
    2009: A lassan haladó programba beszáll a NASA, azon az áron, hogy Atlas V. rakétával indítják a Rover-t. A rakéta kisebb teljesítménye miatt a áttervezésre szorul a program. Rövidesen azonban kettébontják a programot, két Atlas V. indításra. Ekkor bekerül a programba egy új amerikai rover is, a Mars Astrobiology Explorer-Cacher (MAX-C). Még 2009-ben az ESA és a Roszkozmoz aláír egy megállapodást, ahol a hosszú ideje szenvedő Fobosz-Grunt programot összehoznák az ExoMars-al. Az oroszok egy Proton hordozórakétát biztosítanak "tartalék megoldásként", cserébe orosz műszerek és alkatrészek kerülnek az ExoMars-ba.
    2011: A NASA megszorítások miatt a MAX-C rovert kivonják a képletből, egy Atlas V. és egy Proton indítás lenne, az előbbi 2016-ban a Trace Gas Orbitert juttatná a Mars köré, a második pedig 2018-ban egy új, nagyobb európai Rover-t, amelyen amerikai és talán orosz tudományos eszközök is lennének.
    2012: Év végén a 2013-as NASA költségvetést átstrukturálják. A James Webb űrteleszkóp költségeinek megszaladása miatt az ExoMars programból teljesen kiszállnak az amerikaiak.
    2013: A Roszkozmosz és az ESA megállapodik a 2016 és 2018-ban induló ExoMars missziókról. Az oroszok adnak két Proton-Briz hordozórakétát, illetve ők építik az ExoMars 2018 Rover leszálló modulját. Cserébe a Trace Gas Orbiter fedélzetére telepítenek két, eredetileg a Fobosz-Grunt számára készült tudományos műszert, további kettőt az ExoMars fedélzetére, és a teljes program tudományos eredményeihez teljes hozzáférést kapnak.
    2014: A költségvetés problémái miatt a Kanadai űrügynökség is beszáll kis mértékben a programba, cserébe a tudományos eredményekért.
    2015: Eredetileg 2016 februárban indítandó első ExoMars missziót egy hónappal eltolják, miután a leszálló egység üzemanyag-érzékelő rendszerében hibát találnak.
    2016 március 14.: Proton-M/Briz-M hordozórakéta, ExoMars Mars-orbiterszonda / Schiaparelli Mars-leszálló egység, Bajkonur (közös orosz-európai Mars-program, az orbiter elsődleges feladata hogy kommunikációs átjátszóállomásként működjön 2022-ig, első sorban a 2018-ban indítando ExoMars rover részére, illetve több spektrométerrel a légkört illetve a felszínt vizsgálja, és van egy sztereokamerája is, a felszín részletesebb feltérképezésére, a Schiaparelli első sorban leszállási demonstrációs modul, amelynek a légkörbe való fékezést és a puha leszállást kell bemutatni, illetve szintén a légkört vizsgálja, de mivel csak akkujai vannak, 4 sol-ig (marsi nap) fog várhatóan csak működni)
    2018? Második Proton-M indítás, a rover indítása a Mars-ra. Jelenleg elképzelhető, hogy 2020-ra csúszik pénzügyi okokból.

    Ezen kívül tegyük mellé, hogy a SpaceX mostanra már a kereskedelmi megrendelések nagy részét is kezdi besöpörni, mert olcsóbb tud lenni a konkurenciánál...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • marc.loedi

    csendes tag

    válasz emre33 #7 üzenetére

    http://waitbutwhy.com/2015/08/how-and-why-spacex-will-colonize-mars.html

    Ezt ajánlom figyelmedbe. Hosszú olvasmány, de rengeteg infó van benne és jól elmagyarázza, hogy valójában mi is a célja a SpaceX-nek/Elon Musknak, és hogy miért szükséges ez az agresszív marketing.

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #25 üzenetére

    Megszenvednek a SpaceX-nél a mélyhűtött oxigénnel.

    A probléma az, hogy a LOX hőmérsékletét tartani nem olyan egyszerű, így folyamatosan hűteni kell. Nem tudni, hogy milyen megoldást használnak, két fő elterjedt eljárás van, az elektromos hűtés, amely egyszeri nagyobb befektetés, viszont utána csak elektromos áram kell hozzá. A másik (valószínűbb) a folyékony nitrogén (LN2) "fürdő". Itt egy kvázi hőcserélben a LOX-ot csővezetéken forgatják folyamatosan, a csővezeték pedig egy LN2 tartályban van. A LOX-ot cirka -190-200°C környékére kellene hűteni, az LN2 a folyamatban természetesen felmelegszik, de a gáz halmazállapotú nitrogént nyugodtan ki lehet engedni a légkörbe.

    A jelek szerint a rendelkezésre álló hűtőképesség nem elegendő, hogy megfelelő hőmérsékletre visszahűtsék az oxigént adott idő alatt (ezért kellett két nappal eltolni a második indítási kísérlet után a következőt). Ahogy most kinéz, ezen legalábbis valamilyen szinten felülkeredhettek, mivel a vasárnapi indítási ablak után már a hétfői is megvan, ha a vasárnapi valamiért nem jönne össze...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #27 üzenetére

    1.: A privát űripar fontossága megkérdőjelezhetetlen. Vesd össze a SpaceX és a NASA felügyelte SLS/Orion program költségeit és képességeit. A SpaceX töredék pénzből hamarabb fog ember küldeni a világűrbe, az űrhajója pedig képes arra, amire az Orion.
    2.: Ha nincs a SpaceX, akkor az ULA feltehetően még 10-15 évig ellébecol az Atlas V. / Delta IV. párossal, és nem áll neki új, hatékonyabb hordozórakétát fejleszteni. Ugyanígy aligha lesz az európai Ariane 6 esetében részleges újrafelhasználhatóság, és a költségek csökkentésére vonatkozó erőfeszítések. Ez vitán felül a SpaceX legnagyobb eredménye, hogy megindult újra valami az űriparban, ahol az innováció és a költséghatékony szavak végre nem csak marketingszövegek.
    3.: Nem, én sem rajongok Elon Musk és a SpaceX agresszív, sokszor túlságosan is piperkőc hozzáállásához. De az eredményeiket ezek sem homályosítják el...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • -szp-

    aktív tag

    válasz emre33 #27 üzenetére

    Itt írtam arról, hogy mit jelent a SpaceX és a többi magáncég megjelenése, a hozzászólások között pedig mélységeiben boncolták a témát Cifuék.

    <!-- Hello tourist on the right side, hello tourist on the left side -->

  • gerii

    addikt

    válasz emre33 #27 üzenetére

    A róla írt könyv-ben elég jól leírják, hogy tudnak olcsóbbak lenni, és hogy milyen elképesztő árak vannak a többi vállalatnál. Volt valami olyan sztori, hogy egy barkácsgépből kiszedett (talán) pumpa teljesen megfelelt nekik egy kis átalakítással. Vagy volt egy alkatrész amire $80k-t mondott a beszállító, Musk azt mondta meg lehet $10k-ból is, és megcsinálták maguknak.

    [ Szerkesztve ]

  • Jester01

    veterán

    válasz emre33 #32 üzenetére

    Nem biztos, elvileg 90 perc körüli az indítási ablak és most nem a rakétával van baj (range safety, lehet, hogy valami idióta megint hajókázott).

    Igen, most mondja "report of a ship"

    [ Szerkesztve ]

    Jester

  • -szp-

    aktív tag

    válasz emre33 #36 üzenetére

    Utolsó esély mára :)

    <!-- Hello tourist on the right side, hello tourist on the left side -->

  • -szp-

    aktív tag

    válasz emre33 #39 üzenetére

    Nem tudták elég hidegen tartani az oxigént, és egy buborék miatt alacsony tolóerőt jelzett a rendszer, ami vészleállított. Elvileg ezt is megúszta a rakéta, holnap lehet próbálkozni újra.

    <!-- Hello tourist on the right side, hello tourist on the left side -->

  • -szp-

    aktív tag

    válasz emre33 #43 üzenetére

    Minden bizonnyal igen, korábban is előfordult, hogy megfigyelőhajó sodródott a biztonsági zóna szélére, akkor az újrarajtolás nem okozott gondot. Gondolom hamarosan többet is elárulnak.
    A hajóval kapcsolatban megint azzal viccelődtek páran, hogy egyenesen Jeff Bezos küldte szívatni a konkurenciát :DDD

    [ Szerkesztve ]

    <!-- Hello tourist on the right side, hello tourist on the left side -->

  • Cifu

    nagyúr

    válasz emre33 #43 üzenetére

    Ezúttal az indítás végső leállítása egy kicsit macerásabb okra vezethető vissza. A Falcon 9 v1.1 Full Thrust verziója esetén a folyékony oxigént az olvadáspontja fölé hűtik (a LOX olvadáspontja cirka -218,8°C, a forráspontja -182,96°C), ezt "szuperhűtött" (supercooled) LOX-nak is hívják. Mivel a szokott, cirka -190°C helyett -210°C környékére hűtik le, az oxidálószer sűrűbb, ezáltal adott térfogatú tartályba több LOX-ot lehet betölteni. Mivel hidegebbre kell hűteni a LOX-ot, ez okozta eddig a problémákat, amiket lent már leírtunk.

    Most az volt a hírek szerint a gond, hogy ez a mélyhűtött oxigén csökkentette a folyékony hélium oldhatóságát (a folyékony héliumot használják a tartályok és vezetékekben a nyomás fenntartására), emiatt egy buborék jött létre, feltehetően az oxigénvezetékekben. Mikor ez a hajtóműhöz eljutott, hirtelen (relativ) oxigénhiányt okozott az égésben, és a hajtóművet figyelő számítógépek (mivel a hajtómű működése az optimálistól eltért) azonnal elállították az indítási procedúrát).

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • vzozo

    senior tag

    válasz emre33 #27 üzenetére

    na de Nasa-nál nem lesznek okosabbak

    Nem okosabbak akarnak, lenni, hanem olcsóbbak.

    Egyébként pedig a NASA-t sem kell isteníteni, egy hatalmas szocialista bürokratikus vízfej, rengeteg külső beszállítóval. Az egyik ilyenük pl. a Spacex.

Új hozzászólás Aktív témák