Új hozzászólás Aktív témák
-
ddekany
veterán
"IBM also disclosed that it uses the Twinscan NXE:3400B EUV machine from ASML to produce its 2nm test wafers. "
Zavaros nekem, hogy ki mit ad hozzá a folyamathoz ezeknél. Jelenleg, amennyire tudom, a legmodernebb (EUV-s) litográfiát a TSMC, Samsung és Intel esetén is (ez a három gyártja a high-tech chippet nagyját) valójában egyetlen gyártó gépe végzi, az ASML-é. Ez egy nagy konténer, amibe bemennek a wafferek, és kijönnek úgy hogy már rajtuk van a chip (nyilván utána még szeletelni kell, stb.). Szóval elég komplett megoldásnak tűnik így laikusan, de mégis mindegyik gyártó máshogy áll a vele való gyártással. Tehát akkor csomó mindent a megrendelő ad hozzá? Vagy ami kijön ebből a ASML-es dobozból, az egyéb műveletek után újra vissza megy további rétegek felvitelére, vagy hogy van ez?
[ Szerkesztve ]
-
ddekany
veterán
Audio CD az más, mert bár digitális, igen lezser módon bánik az olvasási hibákkal. Vélhetően a CD lejátszó nehezen olvasta be a gyorsan írt CD-t, és az "elkenődött" bitek helyére valamit odaképzelt. A SID-ben viszont bizonyos funkciókat tervezetten analóg módon oldottak meg.
-
ddekany
veterán
IBM kutatást végez, aminek eredményét majd (talán) felhasználják mások, amikor gyártanak.
Amennyire tudom, a megadott nm-ek már rég csak arányszámok (már ha igazak). Olyasmi, hogy volt amit 7 nm-nek neveztek, ez meg 2 nm, akkor akkor 7/2 = 3,5-ször több cucc fér adott területre (nem adott hosszra, az úgy 3,5 gyöke), HA becsületesek akartak lenni. Ami nem jelenti azt, hogy szabad is ilyen sűrűre rakni a gyakorlatban (lásd dark silicon). Itt megnézheted amúgy, hogy néz ki egy Intel 14nm +++ tranzisztor, ami szemre alig nagyobb a TSMC 7 nm-nél (de nem tudom mennyivel lehet sűrűbbre rakni egy összetettebb részt utóbbinál). A tranzisztor amit néznek, szemből kb 200 nm széles (https://youtu.be/TtuUANbaEFI?t=500), bár talán van ahol 2 fin is elég, akkor lenne kb 100 nm. Oldalról meg talán 90 nm (https://youtu.be/1kQUXpZpLXI?t=700).
[ Szerkesztve ]
-
ddekany
veterán
Ha nem tudnak kihúzni egy-egy generációból (node-ból) elég pénzt, akkor nem lesz új generáció. A másik, hogy az Intel még a mai napig vergődik a sok éve már gyártható un. 10 nm-ének kihozatalával. Simán nem tudjuk innen megbecsülni, mekkora szívás lenne ez bevezetni. Meg gondolod, hogy ha valamelyik fab meg tudná ezt ugrani, nem taposnál el vidáman a megmaradt konkurenciáját? (Mert ki maradt most ha a legjobb kell... kb TSMC, Samsung, és talán Intel, ha még vissza tud kapaszkodni.)
-
ddekany
veterán
"Megpróbálnék olyan témákat gyűjteni fizika-kémia területen belül, ami halványan érdekli a társaságot."
Lehet, hogy máglyán égetnének el érte... nem ez a cél. Csak példaként, 4-dikes gyerekem készült környezet dolgozatra, miután tanulták az égtájakat. Annyit tudott róla, hogy jobbra kelet, felfelé észak, stb. Mikor firtattam, hogy az mégis mihez képest balra meg felfelé, vagy mi ez az egész, akkor ötlete sem volt. Csak ezt kellett bevágni, hogy tanárnéninek ne okozzanak csalódást. Állítása szerint egy nyamvadt földgömböt nem kaptak elő! Hogy lehet anélkül égtájakról tanulni? Ott a lényeg, mint a két mágneses pólus, meg a forgás iránya (amik amúgy érdekes további témákba vezethetnek tovább). Valószínű valamikor eldöntötték, hogy nem szabad értelmesen tanítani, mert úgy kialakulna az emberekben a természetes igény, hogy érteni akarjanak dolgokat, nem pedig zombiként elfogadni és szolgálni a szalag mellett. De nem tudom elképzelni a tanárokról, hogy rossz indulatúak lennének. Tippre van egy szelekció, aminél aki ezeket átlátja, az eleve nem megy ilyen pályára. -
ddekany
veterán
Felsőoktatásban minek a sok-sok tanár, aki kiáll és elmondja ugyan azt életében 1000x-e, 1000 helyszínen? Elképesztő pocséklás. Egyszerűen vizsgák kellenének, amikhez meg vannak adva pontokban a követelmények. A többit el lehet intézni online (mint ahogy van kismillió oktató platform), ideértve az olyan interakciókat, mint kérdések az anyaggal kapcsolatban. Ezeknél megvan az az előny is, hogy mivel nincs olyan, hogy teljes állású szaktanár, olyan emberek állíthatják össze az oktató anyagokat, akik ténylegesen a szakmában dolgoznak. Ja, hogy nincs sokaknak lelkiereje önállóan tanulni? De hát az egy remek szűrő a munkahelynek is, és kétlem, hogy annyian belenyugodnának, hogy inkább valami alantas munkát fognak végezni.
A gyakorlati oktatás (azaz műhely oktatás, vagy akár csapat munka), az más, oda kell oktató, meg helyiség, stb. Meg a szociális vonatkozások miatt sem árt ha van. De azzal együtt is töredék ennyi oktató kellene.
[ Szerkesztve ]
-
ddekany
veterán
Én itt főiskola/egyetemre gondoltam.
Első 8-12 év iskola ciki, hiszen a felnőtteknek dolgozni kell menni, és ekkora gyereket nem lehet felügyelet nélkül hagyni. Viszont ha már bent ülnek, akkor főleg általános után, tán lehetne, hogy gépen a megadott anyagot nézik/olvassák, meg a feladatokat csinálnak. És akkor megint nem kell rakás szaktanár, csak egy generalista aki felügyel a rendre.
Anyaggal kapcsolatban kérdezni lehet online is. Aztán beépíteni GYIK-ként anyagba.
-
ddekany
veterán
A jó tanár az fontos, csak abban nem vagyok biztos, hogy annyira fontos, hogy fizikailag ott és akkor legyen. Videón is látszik, hogy úszik a vízen az olaj. Persze akkor is az a leghatásosabb ha tényleg ott van, mert az ember már csak ilyen szociális/fizikai lény, de viszont ez borzalmas drága ahhoz képest, mint ha egyszer fel lenne véve videóra, és utána akárhányszor akármikor le lehet játszani. Amit ráadásul meg lehet vágni (nem kell kivárni, amig ki megy a vízért, stb), stb. Nem lehet kérdeni közben, igen. De utána azért lehet, és annak a nyoma is megmaradhat (azaz nem kell ugyan arra 100x válaszolni).