Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • cucka

    addikt

    válasz ddekany #89 üzenetére

    Zenéről volt szó... A jó zene elkészítése nem kerül sokkal többe, mint a szaré
    Izé, most akkor a te személyes ízlésedet nem kéne idekeverni.

    A zenénél nem a zene kitalálása (vagyis a dalírás) kerül sokba, pedig nagyrészt ezen múlik az, hogy jó-e az adott zene vagy sem. Ami sokba kerül:
    - technikai dolgok (hangszerek), stúdióidő, hangmérnök, hogy jól szóljon az a zene.
    - promóció, hogy egyáltalán értesülj arról, hogy létezik az a zene, rádiós sugárzás, videóklip
    - szervezés költségei: nyilvános megjelenések, utazás, turné, menedzsment, stb.

    Mindenki jön azzal, hogy a kiadók micsoda élősködők, meg mennyire nincs rájuk szükség, közben meg továbbra is ott vagyunk, hogy ha ők nem raknak pénzt egy zenekar befuttatásába, akkor az jó eséllyel nem is fog befutni. Valahogy mindenkiben ott él az a romantikus kép, hogy a zenész egy művész, akinek semmi sem számít, csak a művészi önkifejezés, és ehhez valóban semmi szükség nincs a kiadóra, de azt mindenki elfelejti, hogy ez csak a myspace-es házibarkács zenéhez elég.

    Aki tényleg komolyan azt gondolja, hogy semmi szükség a kiadókra, akkor hajrá, ott a myspace, lehet keresgélni indie zenéket, kiválogatni 500 szar közül 1-et, ami hallgatásra érdemes. Ja, hogy úgy nem jó, mert azért mindenki szívesebben hallgatja az igazi profik által sok pénzből összehozott zenét, mint az amatőr házibarkács cuccokat?
    Amúgy nem mondom, lehet, hogy te személyesen tényleg vonzódsz az amatőr zenékhez, de én úgy vettem észre, hogy egy átlag amatőr zenekar koncertjére kimegy 30 fizető vendég, a profik meg teltház előtt nyomják az Arénában. Ebből nekem semmi más nem derül ki, csak az, hogy az emberek többségét mégiscsak a sok pénzbe kerülő, profi szórakoztatóipar érdekli, nem pedig a hálószobai művészi önkifejezés.

    [ Szerkesztve ]

  • cucka

    addikt

    válasz ddekany #98 üzenetére

    Amit én mondtam, az az, hogy a jó (ami nem egyenlő sikeres, felfuttatott, stb) zenének, ellenben sok mással, nincs nagyobb fejlesztési költsége
    Persze, hiszen most már ott tartunk, hogy bárki otthon is fel tud venni demó minőségű zenét.
    Egy csúcskategóriás produkciónak ettől függetlenül elég nagy költségei vannak. A zenéhez nem csak a zeneírás meg a zene felvétele tartozik hozzá.
    Ha nem lennének nagy költségvetésű produkciók, akkor nem lennének komoly videóklipek és nem lennének nagyszabású koncertek sem. A kiadók szerepe nem az, hogy kifizesse a zeneírás és a zene felvételének a költségeit, hanem hogy kifizessen minden mást, ami a szórakoztatóiparhoz szükséges. És ez egy elég fontos dolog, amit szerintem nem értesz.
    Egy lemezkiadó szórakoztatóipari vállalkozás. Előadóművészekbe fektet be pénzt és szeretné, ha a befektetése megtérülne.

    Amúgy csak gondolatébresztőnek, a kiadók kapcsán... vajon mi történne, ha most, hogy már van net meg sok digitális kütyü, simán nem léteznének kiadók? Nem hallgatnának az emberek zenét, és minden zenész tönkremenne?
    Nem jönnének új, világszerte ismert és befuttatott produkciók. 10-20 év és nem lenne több stadionkoncert, zenei díjátadó ünnepség, profi videoklipek, ilyesmi. A zenélés sokkal inkább helyi szinten történne, kicsiben.

  • cucka

    addikt

    válasz ddekany #102 üzenetére

    Most a zeneiparról beszélgetünk, vagy a te zenei ízlésedről és véleményedről, ami a népszerű zenék művészi értékét illeti?

    Egy lemezkiadó vállalkozás, az a feladata, hogy eladja a terméket. A termék jelen esetben a zenészek által megírt és felvett zene. Ennyi a feladata, és nem több és így is kell rájuk tekinteni, üzleti vállalkozásként.
    Tehát k*rvára érdektelen, hogy szerinted vagy szerintem mennyi a művészeti értéke azoknak a zenéknek, amelyeket egy nagy lemezkiadó elég nagy számban, nyereségesen el tud adni.
    A profi klipp, a díjátadó meg az összes többi show elem gyakorlatilag a reklámhoz szükséges. Ahhoz, hogy el tudd adni a zenét, az embereknek tudniuk kell róla. Azért csinálják, azért ölnek bele rengeteg pénzt, mert ez az eladási modell többé-kevésbé működik (egyre inkább kevésbé, ezért megy a sírás).
    Tudod, az emberek nagy része azt a zenét hallgatja, ami megy a rádióban, a kialakult ízlésű, tudatos zenefogyasztók kisebbségben vannak, és ez megint csak független attól, hogy te erkölcsileg vagy jó ízlés szempontjából mit tartasz jónak vagy rossznak.

Új hozzászólás Aktív témák