Új hozzászólás Aktív témák

• #14 shabbarulez őstag ntomka #6

  Új Válasz 2010-08-31 23:05:07 #14

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  shabbarulez

  őstag

  válasz ntomka #6 üzenetére

  Ez nem így nem számold, mert a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Alma és körte esete. $5-10/Mbps költségszintet maximum a legnagyobb centralizált csomópontok közötti pont-pont kapcsolódások között elérni, ott ahol nagyon sok szolgáltató, nagyon sok kábele fut össze, igen nagy kapacitásokat kínálva. Ennek hatására a Mbps-re vetített költségszint itt a legolcsóbb. Nem véletlen hogy a nagy tartalom szolgáltatók az ilyen centralizált csomópontokhoz rakják a kiszolgáló szervereiket, mert fajlagosan itt tudják a legolcsóbban rárakni a netre a tartalmat.

  Ráadásul ezt az $5-10/Mbps-et ne úgy érts hogy ha veszel 10Mbps-et akkor az $100. Ez az alacsony fajlagos költségszint minimum 10 Gigabites kapacitás esetén jön ki, szóval akkor ha a vásárló legalább száz ezer dollárt kiköhögött, akkor az 1 Mbps-re vetített fajlagos költségszint kijöhet $10-ra. És ez is persze csak a nagy csomópontok között, mondjuk egy LINX, AMS-IX, DE-CIX vagy nagy amcsi POP-ok közötti pont-pont kapcsolódások esetén.

  A sávszélesség ára viszont nem egy fix költség hogy mindenhol ugyanannyi legyen. Egyre kisebb csomópontok felé, ahova egyre kevesebb szolgáltatónak van kábele és azok is egyre kisebb kapacitást képesek kiszolgálni fajlagosan egyre drágul. Ráadásul az eltérő hálózati szakaszokon: gerinc, felhordó, elérési az alkalmazott technológiáktól függően is egész mások a fajlagos Mbps-re vetített költségszintek.

  Két földrajzi pont között más és más a sávszél ára. Mondjuk egy frankfurti DE-CIX és londoni LINX-es csomópont között $10-ért kapsz 1Mbps-et, ha legalább 10GE vonalat veszel, de mondjuk egy London Perking között egész más lesz a díjszabás, vagy egy London-Budapest kapcsolatra szintúgy. Nyugat-európában sok nagy szolgáltató van jelen, sok kábellel és nagy szabad kapacitásokkal így az ottani nagyobb városok közötti kapcsolódás olcsóbb mint Kelet-Európai városok felé, ahol más sokkal kevesebb szolgáltató van jelen, jóval kisebb hálózati kapacitásokkal. Ázsia felé szintúgy.

  De ezek még csak a nagyobb városok közötti gerinc összeköttetések. Ott vannak a regionális kapcsolódások, amelyek ára megint más költségszint. Pl. egy Budapest-Kecskemét-Szeged-Békéscsaba útvonal fajlagos Mpbs költsége megint magasabb lesz mint egy London-Budapesté.

  Szintén egész más a költségszint ha egy nagyobb város egyes kerületrészei között kell elvinni a felhordó hálózati szakaszt. Vagy arról leágazva egy konkrét épületig kell elvinni az elérési hálózati szakaszt. Ezeken megint más a Mbps költségszint, a felhasználóhoz közeledve egyre magasabb.

  Egy internet szolgáltatónak minden szakaszon jelentkező költséget össze kell gyúrni és abból a felhasználók számosságát szem előtt tartva egy olyan átalány díjas konstrukciót kell kialakítania ami képes fedezni ezeket a költségeket. Persze egy szolgáltatónak nem csak az adatutak költségeivel kell kalkulálnia hisz vannak még ezen kívül más költségei is. Vannak hálózati eszközei amik fokozatosan cserélődnek, vannak alkalmazottai akik után bért, járulékot fizet, jellemzően vannak hitelei, aminek a részleteit törletenie kell, adóznia is kell, stb, stb.

Új hozzászólás Aktív témák