Új hozzászólás Aktív témák
-
„Ha elfogadnánk, hogy a számítógépes program funkcionalitása önmagában levédhető, azzal lehetővé tennénk az ötletek kisajátítását, a technológiai és ipari fejlődés kárára”
Márpedig ez (Európában is) létezik, és egyelőre továbbra is létezni fog. Attól mert ezeket a szerzői jog - a szakvélemény szerint - nem védi, attól még szoftverszabadalom, vagy sima szabadalom (ami szólhat, rendszerről és eljárásról, speciális esetben algoritmusról is [pl. tömörítő algoritmusok]) szerezhető rájuk.
It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."
-
tévedsz. amiket írsz, az mind szabadalmi jogkör, nem szerzői jog, a cikk csak szerzői jogról szól. (és szerintem semmi eget-rengetőt nem állapított meg az ürge, az ellenkezőjén viszont talán még a szabadalmi ügyintézők is felhörögtek volna, ez ugyanis tőlük pénzt vinne el)
It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."
-
válasz
#95590400
#11
üzenetére
mit értesz ekvivalens funkciókon? (a szavakat értem, de egyszerűen nem tudom, hogy mit nevezel ennek)
ez a cikk (tudom, index....) talán egyértelműsíti, hogy mit mondok:
ha feltalálsz egy új tömörítési eljárást (ami jobb hatásfokú, mint az eddigiek -ez is követelmény!-), akkor a matematikailag felírható algoritmus szabadalmaztató. és ezt most nem hajból mondom, hanem a ő hozta fel egyszer példának. (Magyarországon alá tartozik az IT ügyek többsége, mivel az:
Építő- és Könnyűipari Osztály
Gépészeti Osztály
Villamossági és Fizikai Osztály
Gyógyszeripari Osztály
Mezőgazdasági és Fajtaoltalmi Osztály
Vegyipari és Biotechnológiai Osztály
osztályok közül a Villamossági áll a legközelebb az IT-hez.)
A tömörítési eljárásodnak a C nyelvű implementációja meg kerül szerző jog alá. (De a pszeudokód is csak az alá kerül, ha valaki utána pearl-ben implementálja, akkor azt már az szerző joga fogja védeni, ami egyébként azt se tiltja meg, hogy valaki más is implementálja pearl-ben. Akkor nem tudom mi van, ha mindketten 99%-ban ugyanúgy írják meg, egymástól függetlenül, de nagy szoftverek esetén azért ekkora egyezése nem szokott véletlenül összejönni.)[Megjegyzés: a szabadalommal szemben azért van egy csomó megkötés, de ezek között pl. az is szerepel, hogy hasznosnak kell lennie, annak amit szabadalmaztatsz. Persze a szabadalom megszerzéséért és fenntartásáért is fizetni kell, így aztán a hivatalok nem pont abban érdekeltek, hogy a haszontalan dolgok (vagy a nem túl eredeti, vagy már-már közkincs ötletek) be kapjanak szabadalmat. Lehet tallózni a szabadalmi közlönyben is pl., hogy miféle ötleteket védtek le sikeresen az emberek: facepalm hegyek.
Saját véleményem: kb az van, hogy ha nem józan paraszti ésszel is orbitális baromság (de még ha esetleg az is), és a formai követelményeknek megfelel (ez az amit egyértelműen számon lehet kérni, ezért erre figyelnek), amit szabadalmaztatni akarsz, és fizetsz érte, akkor megkapod. Az esetlegesen vitás eseteket meg majd kiválogatja ajóistenbíróság.]It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."
-
Igen a linkelt csóka is ugyanezzel kezdte, de egyből hozzá is tette, hogy más a helyzet, ha ezek bizonyíthatóan/beláthatóan gazdasági, vagy műszaki előnyt jelentenek egy műszaki probléma megoldásában. egy hatékonyabb tömörítő algoritmus egyértelműen ilyen, az adattárolás, vagy a kommunikáció során.
de valóban ingoványos kérdés, mert kevés olyan szoftver születik, aminek nem az a célja, hogy hasznot hajtson. bizonyára konkrét igény alapján döntenek (a probléma általánosságát, a megoldás hasznosságának mértékét figyelve). és nem lepődnék meg azon, ha egyik ügyintéző máshogy gondolkodna ugyanarról az igényről, mint a másik, vagy ha egyik országban szabadalmaztatható lenne, egy ötlet, amit aztán később már ki lehetne terjeszteni a másikra, de fordítva már nem menne.
akárcsak a jog minden más területe, a szabadalmi jog se tudja a lépést tartani az IT fejlődésének ütemével.
miközben a magánszemélyek, start-upok által kért szabadalmak nagy része szoftverekhez (és gyógyszer- ill. vegyiparhoz) kötődik a világban, addig pl. a magyar SzTNH a minta szabadalmi leírás még mindig egy lakat kiegészítővel példálózik.
#15
a korábban linkelt, igaz 2007-es, de sztem nem elavult cikkből:
Amerikában az utóbbi években meredeken emelkedik a bejegyzett szoftveres jellegű szabadalmak száma - érezhető ez a trend Magyarországon is?Mivel itthon nagyon elterjedt az a tévhit, hogy szoftvert semmilyen formában nem lehet szabadalmaztatni, nem igazán érezzük ezt.
[ Szerkesztve ]
It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."
-
Ne haragudj, de jobban hiszek annak, aki a legmagasabb magyarországi pozícióban foglalkozik ezzel. (Fenntartva, hogy persze ő is tévedhet).
És ismétlem, az hogy nincs szoftverszabadalom, az nem egyenlő azzal, hogy nem lehet szoftverre szabadalmat szerezni itthon (speciális feltételek fennállása mellett).
It's a rare occurrence, like a double rainbow, or someone on the Internet saying, "You know what? You've convinced me I was wrong."
Új hozzászólás Aktív témák
it Az Európai Bíróság véleménye szerint csak a konkrét megvalósításra, a forráskódra vonatkozik a védelem.
