Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Rickazoid

    addikt

    válasz VIC20 #5 üzenetére

    Már miért lenne érvénytelen?
    A játékosoknak is ott volt az írott szöveg, csak fel is olvasták nekik. A gép csak írásban kapta meg, ez után nincs szüksége még pluszban beszédfelismerésre is, hogy az emberi kiejtések egyediségével és a környezeti zajok, más beszédhangok kiszűrésével bajlódjon, amit az emberi agy észlelhető késleltetés nélkül tesz, főleg ha olvassa is a szöveget közben.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Dany007 #13 üzenetére

    Mekkora az emberi agy tárolókapacitása? Petabyte-okra találgatnak, de egyelőre a működését se érti senki, így csak spekulációk vannak erről.
    Viszont utánozni lehet 0-val és 1-gyel az agy működését, hisz azért 0 és 1, mert ennél bonyolultabban nem tudunk gondolkodni. Tehát amíg a jelenlegi képességeikhez mérjük, addig utánozható, de ugye egy kutya is el tudja ugatni, hogy "I love you", pedig valójában nem is azokat a hangokat adta ki, csak nagyon hasonlókat, de köze nincs hozzá.

    A Watson-féle gépeknél nem az emberi agy a cél, ez nem mesterséges intelligencia, hanem emberi nyelvtan által megfogalmazott szövegből szed ki információkat, rákeres az adatbázisban, majd a befogadott információhoz leginkább kapcsolódó adatot emberi mondatokat utánzó szerkezetű mondatként adja vissza. Ráadásul kulcsszerepe van a dologban a pontosan megfogalmazott mondatoknak, érdekes lenne látni, hogy mit kezdene mondjuk szimpla barkochbázás közben, vagy hogy válaszolna egy olyan kérdésre, amit nem is nagyon tud megfogalmazni egy ember, de egy másik ember mégis rájön, hogy mire is célzott.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Dany007 #24 üzenetére

    Pedig utánozni lehet, a lényeg pont azon van, hogy utánozza az embert, még ha gyökeresen másképp is működik. Lehet pontatlanul fogalmaztam, de arra céloztam, hogy egy bináris programozású gép csinálhat úgy, amitől a körülmények ismerete nélkül azt hinnénk, hogy emberként viselkedik, pedig csak utánozza azt, ahogy a példámban szereplő kutya utánozza az emberi beszédet. Nyilván a közelében sincs, fogalma sincs a beszédről, de attól még utánozhatja. A számítógép ugyan ez, csak még nagyobb a különbség, de ahogy a videóban is elhangzott, külsőre azt teszi, amit egy ember, de a felszín alatt köze nincs hozzá, vagyis utánozza, illetve arra van tervezve, hogy utánozza, hisz kívülről úgy tűnik, mintha megértené a szöveget, gondolkodna és válaszolna rá. És ha nem ismernénk a körülményeket, hihetnénk azt, hogy tényleg ezt teszi.
    Mint amikor egy kisgyerek játékautókkal játszva brümmög. A motorhangot utánozza, pedig nem egy belsőégésű motor van benne, hanem hangszálak, nyelv, fogak és ajkak.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz JetiRulez #37 üzenetére

    :) Ha igazad lesz, az első elfogott Terminátort visszaküldjük csak a te idegesítésedre.. :P

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz pschio #40 üzenetére

    De egyikre sem illik a leírás. Arról van szó, hogy nem mindig "és" kapcsolatot tesz a feltételek közé, hanem minden lehetőséget megvizsgál és a legvalószínűbbet választja ki (bár nem valószínűséget számol, hanem az egyezést számszerűsíti), ez esetben talált olyat, ami pontosan illik oda, de elsiklott egy olyan apróság felett, hogy az általa választott város nem az USA-ban van (akkor sem, ha ott is vannak ilyen nevű városok). Viszont nem tudni miért sorolta magasabbra ezt, mint a Chicago-t, ezt hívják ugye bugnak.

    (#45) Narxis: Érzelemmentesség? Úgy érted Equilibrium? :)
    Amúgy tanulják reprodukálni magukat, régóta már, hogy gépek készítenek gépeket, csak ugye egyelőre emberek által írt programok alapján.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz julius666 #52 üzenetére

    Biokémiai reakciók, amiket hormonoknak nevezett kémiai anyagok kölcsönhatása vált ki.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #138 üzenetére

    És ha jön egy napkitörés, ami visszadob minket a kőkorszakba, az azt igazolja, hogy nincs igaza abban a tudománynak, hogy egy kellőképp erős napkitörés hazavághatna minden elektronikus eszközt? Hogy van ez? Csak mert ugye a tudomány tud róla, hogy az elektronikus eszközökre a napkitörések veszélyesek, nem véletlenül igyekeznek előre jelezni. Ez az érvelés alapvetően hibás. Amit a tudomány igazol, az igaz, mert irányított körülmények közt modellezi a világot, így adott feltételek mellett nem téved, a további körülményekhez pedig új modelleket készít.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #145 üzenetére

    Mindkettőre megvan az elmélet, csak míg tudományosan idővel modellezhető és bizonyítható lesz, addig a skolasztika mindig filozófia marad. Ráadásul a skolasztika része a logika is, már pedig ha tudjuk, hogy nem igazolható például valamilyen isten létezése, akkor nem logikus igaznak elfogadni azt.
    Persze gondolom itt jön a képbe a teológiai rész, miszerint a Biblia igaz, annak ellenére, hogy igazolható, hogy a Bibliát számos más vallás történeteiből állították össze, hisz sokkal korábbi vallásokból származik mindegyik, csak kicsit átírva, tehát logikusan az következik ebből, hogy a mai vallások mind emberek által alkotott utánzatai korábbi vallásoknak. És azt is tudjuk, hogy az evangéliumokból is több, mint 30 létezett, mégis csak 4 lett elfogadva igaznak, illetve a nemrég felbukkant Júdás evangéliumát elutasítják, pedig épp annyi a valóságalapja, mint a többinek. Nem látsz logikai hibát ebben? Ha érdekel a véleményem, a vallás, a szellemek, illetve később az istenek gondolata onnan ered, hogy a korai ember, ami már képes volt a kommunikációra, megkóstolt valami hallucinogén anyagokat tartalmazó növényt, majd elmondta a többieknek, hogy mit tapasztalt. Na, erről hosszan el lehetne filozofálni, de szerintem ez már messze túlmutat az IBM Watsonon.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #152 üzenetére

    Nem gyümölcstől, inkább gombától. :) De mint írtam, ez egy vélemény, igazolni képtelenség lenne.

    Hogy honnan az energia? Nyilván erre nincs válasz. De azt ugye el kell fogadni, hogy nem érthetünk meg mindent. Ez után pedig tegyük fel (mindenféle tudományos háttér nélkül most, csak elmélkedés szintjén), hogy az ősrobbanáshoz szükséges energiát maga az ősrobbanás okozta mégpedig úgy, hogy lineáris idő nem lévén az ősrobbanás pillanatában felszabaduló rengeteg energiából kialakult anyag és antianyag összeütközött, ami létrehozta az ősrobbanást, majd a maradék anyag és energia tágulni kezdett, kialakítva ezzel az univerzumot, beleértve a tér-idő kontinuumot. Tehát az ősrobbanás oka az ősrobbanás utáni pár nanoszekundum, kezdet pedig azért nincs, mert nem létezett az idő a jelenlegi formájában. Ez sem kevésbé hihetetlen, mint egy istenszerű lény, ami öröktől fogva létezik, majd egyszer csak úgy dönt, hogy legyen világosság.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #172 üzenetére

    Javíts ki, ha tévednék, de Jézust Quintus Pontius Pilatus ítélte halálra, aki közelről sem zsidó volt, az ítéletet pedig szintén római katonák hajtották végre. Hogy a zsidók is a halálát akarták, az más kérdés, Jézus ugye elvileg mélyen megsértette a hitüket. Namost hogy ebből mi igaz és mi az, ami tényekre épült csak rá, mert a történelem nem szereti a hézagokat, a vallás meg pláne, azt már nem tudni. A Biblia egyébként már azt is kijelenti, hogy a zsidók eljátszották az esélyeiket az istennél, ezért az Újszövetség.
    Mellesleg továbbra is a zsidók azért nem ismerik el Jézust, mert a vallásuk így fejlődött és nem azért, mert az akkor élt zsidók, akiknek semmi közük a mostaniakhoz, nyomást gyakoroltak egy politikusra, aki meghozott egy halálos ítéletet. Amúgy Jézus tanításai részben zsidó, részben buddhista, részben sok egyéb eredetűek lehettek, de főképp az első kettő keveréke. Történelmileg nem állja meg a helyét, de van egy film, ami eljátszik a gondolattal, hogy egy ember, akinek az akkori személyazonosságát ma már csak Jézusnak hívják egy halhatatlan ember és ma is köztünk él, és nagyon hülyén érzi magát azért, mert új vallást építettek azokra a tanokra, amiket Buddhától tanult. Egyébként ez csak egy kis részlete, nem erről szól, ettől függetlenül jó film, mondhatni az egyik legjobb, amit láttam.

    Amúgy nem feltétlen Jézus tanította, amit a keresztények hisznek, ugyanis a római katolikus vallásnak (ami ugye az első volt) van egy mentsége minden hülyeségre, amit a századok során elkövettek, hogy Isten úgy rendelkezett, hogy amit az egyház mond, azt ő is elfogadja és onnantól úgy lesz.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #178 üzenetére

    Látom a logikát továbbra is mellőzöd.
    - kijelented, hogy a minden nem lehet mástól
    - kijelented, hogy a mindenen kívül más nincs
    - majd levonod a következtetést, hogy van egy ős mindenható személy, ami nem része a mindennek. Mindezt annak ellenére, hogy leírtad, hogy minden létező része a "mindennek". A kijelentéseidből az következik helyesen, hogy ha a mindenen kívül más nincs és a minden nem lehet mástól, akkor az ős abszolútum, ami nem része a mindennek, nem létezik.

    Ha azt mondom, hogy:
    - a következő állítás igaz
    - az előző állítás hamis
    akkor annak van értelme, mert ez egy paradoxon, de amit te leírtál az szimplán kitaláció, annak is rossz.

    (#180) adamssss: A buddhizmus milyen istent tisztel?

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    És egy érdekes adalék a szeplőtelen fogantatás körülményeihez:

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz adamssss #187 üzenetére

    De van más válasz, én is írtam egyet, meg dabadab is írt egyet, csak épp valamiért ezeket hihetetlenebbnek tartják sokan, mint egy isten létezését.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz bambano #199 üzenetére

    Nem túl jó a fantáziád, vagy inkább túl földhöz ragadt a gondolkodásod.
    Isten létét én is vitatom, illetve ténynek tekintem, hogy nem létezik. Azonban a tudomány ma nem zárhatja ki, hogy az általunk ismert univerzum nem egy intelligencia tevékenységének eredménye-e. Itt ugye filozófiai kérdések merülnek fel, hogy tekinthető-e istennek, nos mivel biztosan nem lenne az az élőlény sem mindenható, így nem. Azonban itt is ugye előjön a kérdés, hogy akkor ők honnan származnak, hogy kezdődött az ő világuk, stb., stb., stb., nincs vége.
    Viszont az idő létezését nem igazolja senki az ősrobbanás "előtti időkből". Eleve gondoljunk arra, hogy idő nélkül képtelenek vagyunk bármit is felfogni vagy értelmezni, de ez nem zárja ki, hogy létezhet olyan állapot, ami függetlenül létezik ettől, amikor az ok-okozat tetszés szerint felcserélhető, illetve független is lehet egymástól. A kvantummechanika egy jó példa rá, hogy semmi sem biztos, mindennek csupán valószínűsége van. És bár az, hogy az általunk tapasztalt világ nem e szerint működik, hanem a relativitás szerint, nem zárja ki a lehetőségét egy olyan közegnek, ahol szintén bizonytalanság uralkodott (természetesen a múlt idő értelmetlen, de nem lehet másképp kifejezni), de az általunk ismert, illetve feltárásra váró (akár a relativitás szerinti, azt kibővítő, akár a kvantummechanika szerinti, illetve azt kibővítő) fizikai törvények nélkül, pontosabban olyan más alapvetőbb törvényeknek megfelelve, amiknek a felfogására talán több milliárd évnyi evolúció után is csak halvány esélyünk lenne.
    Összegezve nagyképűség úgy gondolni, hogy képesek lennénk felfogni, megérteni, definiálni, egyáltalán csak utalni arra, amiből az univerzumunk kialakult, az általunk ismert törvényekhez kötni ennek a folyamatát meg egyenesen nevetséges, amikor még azt sem tudjuk, hogy egyáltalán miről is beszélünk. És nem az ősrobbanásról van szó, mert az a legelfogadottabb elmélet az univerzumunk keletkezésére, azonban az már a mi univerzumunk történelmének része, annak az okát viszont képtelenek vagyunk meghatározni, megfigyelni vagy bármilyen más módon észlelni, nincs hozzá eszközünk és kétséges, hogy fennmarad-e olyan hosszú ideig a fajunk, hogy legyen.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Cathfaern #216 üzenetére

    "Hol is van az a hatalmas különbség?"
    Ott, hogy adatok eltárolásától és visszakeresésétől még nem lesz valami intelligens. Főleg nem, mert nem képes értelmezni a mondatokat. Megmondhatja a választ arra, hogy mikor született Thomas J. Watson, de pusztán ebből nem fogja tudni, hogy már meghalt, ha ez az információ nincs külön eltárolva.
    Hatalmas adatbázisa van és ezekben információt keres választ pontosan megfogalmazott kérdésekre, ettől azonban nem lesz képes egy egészen más jellegű fejtörőt megoldani, mint mondjuk a "Reggel négy lábon jár, napközben kettőn, este hármon. Mi az?" feladványt. Erre ugye tudjuk, hogy az ember a válasz, de mi alapján kötné össze egy gép a napszakokat az emberi élet három nagyobb szakaszával és mi alapján azonosítaná a plusz két lábat kezekkel, a plusz egyet pedig egy bottal? Erre megint csak akkor lenne képes, ha külön erre a feladatra írnának neki egy algoritmust és hozzá egy adatbázist, hogy kéz=láb=bot, reggel=gyerekkor, napközben=felnőttkor, este=öregkor. Az ember erre úgy is képes, hogy nincs ilyen információk birtokában.

    "Nyuszika sétál az erdőben. Meglátja a bálnát.
    - Bálna! Neked nem a tengerben kéne lenned?
    - De."

    Kérdezd meg Watsont, hogy ebben hol a vicc. Ugyanis szerepelhet az adatbázisában ez, mint egy vicc, meg a vicc összes definíciója is és billió egyéb példa viccekre, de attól eltekintve, hogy a nyúl meg a bálna nem beszél, teljesen logikus, hogy a bálnának a tengerben a helye, nem az erdő közepén és hiába elemezné, nem találná, hogy hol a vicc.

    Itt a különbség. Watson adatbázisokban keres, nyers adatokat tárol és vet össze, az ember pedig felfog, értelmez, a megértett információt eltárolja és előhívja a hozzá kapcsolódót, majd ezekből olyan következtetéseket is le tud vonni, amikre az adott információk közvetlenül nem is utalnak. "Te vagy a gyengébbik, nem?" Watson megtalálja az adatbázisában, hogy a kérdés egy nőnek lett feltéve?

    Röviden ennyi.

    "Lényegében egy az egyben kettes számrendszer."
    Ne haragudj, de ez hülyeség. A bináris működés nem következik abból, hogy elektromos impulzusokkal kommunikálnak az idegsejtek. Hallottad már az agyhullám kifejezést? Láttál már EEG felvételt? A természetben tudod nem létezik digitális jel, csak analóg. A tárolás pedig egy teljesen más folyamat, ami biokémiai alapokon nyugszik, de amíg nem tudni biztosat az is elképzelhető, hogy kvantum szinten is működik (ami egyébként az öntudatot is okozhatja, nincs kizárva, hogy nem kvantum szinten kell-e keresni).

    "De innentől kezdve az "értem a kérdést" és "nem értem a kérdést" közötti különbség csak mennyiségi, nem minőségi. De szóljatok ha tévedek valahol."
    Érteni egy kérdést itt annyit tesz, hogy tudatában lenni a kérdésnek. Kicsit előrébb nagyon leegyszerűsített példákat már hoztam, egy vicc kérdése tipikusan ilyen. Ha a válasz hallatán tudod, hogy mi a vicc, akkor érted, de ha nem tudod, hogy mi a vicc, akkor is érted, csak másképp értelmezed, ebben az esetben viszont pontosan tudod, hogy miért nem vicces szerinted. Egy halom információ és annak a keresése pusztán imitálja az intelligenciát, az összes ma létező mesterséges intelligencia ezt teszi.

    "Ha nem veszel magadhoz táplálékot, meghalsz. Ha a gép nem kap áramot, nem tud működni. Mi a különbség? [...]"
    Abban egyet értünk, hogy az ember is csak egy gép, ami más alapokon működik. Azonban az ember által használt operációs rendszer egy egészen más alapokon nyugvó rendszer, mint egy számítógép. Eleve arra kell gondolni, hogy az ember programozza a számítógépet, a tudása azonban a töredéke sincs annak, amivel az agy működik. Például egy számológép program nem tudná leprogramozni önmagát, mert bonyolultabb a program működése, mint a funkciója. Amúgy hoztál egy példát a programok másolásával. Ha lemásolsz egy programot, akkor a végtermék és az eredeti teljesen meg fog egyezni (feltéve, hogy nincs másolásvédelem). Ha ezt átviszed egy másik gépre, akkor nincs kétséged afelől, hogy a két program megegyezik, hisz bitről bitre ugyan az, az adott bitek pedig pusztán elektromos impulzusok, semmi kézzel fogható. Namost a tudat sem kézzel fogható, de biztos vagy abban, hogy ha valaki lemásolná a teljes idegrendszered a tudatoddal együtt, majd áttenné egy klón testbe, akkor az ott, előtted álló személy ugyan az lenne, mint te? Hagynád, hogy valaki megöljön annak a tudatában, hogy úgyis létezel még egy példányban? Biztos lennél benne, hogy az a személy tényleg te vagy? Egy tökéletes másolat, persze, hogy te vagy, de ennek tudatában a másik példányod gondolhatná úgy, hogy ő is ugyan úgy eredeti, mint te? Annak ellenére is, hogy ő a másolat? Tényleg ugyan az lenne, mint te? A helyedre léphetne?
    Mellesleg rossz a következtetés, hogy az emberi test a halál után nem javítható. Javítható az, csupán nem tudjuk hogyan kell. Jó példa, hogy agyhalottakat életben lehet tartani bármeddig, pedig az illető már meghalt annak ellenére, hogy él. Op.rendszer nélkül futó PC, csak a BIOS aktív.

    A Terminátor sorozatban mondta az a folyékony nő, hogy ha egy robotot arra programoznak, hogy a zöld lámpánál átmenjen a zebrán és a pirosnál álljon meg, akkor ezt fogja tenni, de neki az kell, ami a programozása ellenére átfut a piroson.
    A Star Trek Új nemzedék egyik részében Data-t tárgyalásra vitték, hogy eldöntsék, hogy vajon van-e öntudata és végül vannak-e jogai. Egyik oldalon azok voltak az érvek, hogy gép, kikapcsolható, leválasztható a karja, stb., a másik oldalon az volt az érv, hogy képtelenség megmondani, hogy imitálja-e az öntudatot vagy tényleg rendelkezik-e vele. Elfogadták, hogy vannak jogai, mert lehet, hogy van öntudata.
    Filmek csak, de ott van bennük az a kérdés, amire nincs válasz.
    A lényeg: mi attól vagyunk intelligensek, hogy van öntudatunk. Hogy az micsoda, azt rábízom a filozófusokra és a következő évszázadok tudósaira.
    Azt hiszem a metafizikai elmélkedésekből ennyi elég lesz ilyen ... na most korán van vagy későn? Hát igen. Aki még nem alszik, annak későn, aki most kel fel, annak korán.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Cathfaern #219 üzenetére

    A filmeket csak példaként hoztam fel, hogy ezzel a problémával mindenhol foglalkoztak már és továbbra is csak kérdések vannak, sőt ahogy haladunk előre, még több a kérdés.
    Bár a Star Trek későbbi sorozatai az Új nemzedéktől akkorát nem tévedtek, érintőkijelzőket használnak (bár nem látszik, de többször utalnak rá, illetve egyikben konkrétan látni is lehet, ahogy egy hatalmas üzenet egy gombnyomásra kis gombokká alakul, illetve többször történik ugyan ez videohívásokkal), mikroszámítógépeik vannak, amik megtanulnak és lefordítanak bármilyen idegen nyelvet (erős túlzással persze, de legalább nem nagyobb, mint egy kitűző), ráadásul telefonként is működik. Vagy a Doktor mobil kivetítője, amiben a teljes programja gond nélkül elfut és a 20. század végén készült (igaz a technológia 900 évvel későbbi alapokon nyugszik). Internetük van, minden adathoz hozzáférnek bármely számítógépükről, csak a nagy távolság miatt nincsenek mindig rákapcsolódva, így magukkal kell vinniük az adatbázisokat, de ez velünk sem lesz másképp, ha egynap emberek hagyják el a naprendszert... ha csak fel nem találnak egy távolságfüggetlen valós idejű kommunikációt addigra. Egyik rész viszont egy átjátszó állomáson játszódik. Ja és e-book olvasókhoz hasonló, különböző mérető eszközökön hordják a szöveges fájlokat. Emellett bár nem jelentik ki sosem és igazából nincs kidolgozva, de NFC utalások is akadnak, amikor komplett adatbázisokat töltenek egy trikorderre. Nagyméretű bonyolult adatokat pedig chipeken tárolnak, ahogy mi is egyre gyakrabban.
    Amiben talán tévedtek az a céleszközök használata. Bár alapvetően a légierő egy változatáról van szó, így ez nem akkora hiba.
    A többi meg nyilván csak szimpla fikció.

    Amúgy felhoznék még egy példát a különbségre ember és gép között, egy újszülöttet. Egy újszülött teljes értékű intelligenciával bír, ha nem többel, mint mi ketten együtt. Emellett nem tud beszélni, nem tud semmit a környezetéről, nincs térlátása, nem tudja irányítani a végtagjait, többfázisú alvást alkalmaz... ösztönei vannak csak, de a .. szoftvere annyira bonyolult, hogy mindössze egy év alatt magától megtanulja a testének az irányítását, további egy évvel később pedig ideális esetben már koordinációs problémái sem lesznek, plusz térlátása is van már, emellett beszélni is képes. Mindezt úgy, hogy csak megfigyelte a körülötte lévő világot, támpontot nem kapott, hisz nem kellett elmagyarázni neki, hogy hogy mozgassa a kezét vagy hogy képezzen hangokat. Igazából ezt elmagyarázni nem is lehet, mert tudattalanul működik. Mintha az agya megírta volna a szükséges drivereket a hardverekhez, amiket korábban nem használt, megírta volna a szoftvert a működéséhez, majd anélkül, hogy többlet információhoz jutott volna, megtanult beszélni egy nyelvet. Mondjuk a végtagok kezelése biztos el van tárolva a DNS-ben, ami felvet egy újabb kérdést, hogy hogyan képes a DNS egy olyan kódot tartalmazni, amiből létrehoz többek között egy sokkal összetettebb számítógépet, ami önmagát programozza. De visszatérve a nyelvre, ha valami, akkor a nyelv biztos nem vele született tulajdonsága az embernek, csak a kommunikációra való képesség. Mégis egy kisgyerek pusztán a szavak és mondatok hallgatásából kitalálja a teljes nyelvtant annak ellenére, hogy fogalma sincs a nyelvtanról. Van a mondatban alany, állítmány, tárgy, helyhatározó, időhatározó, stb., stb., erről egy gyereknek fogalma sincs, mégis alkalmazza mindet, ráadásul idősödve egyre helyesebben.
    Egy számítógép hogy tanul meg beszélni? Pont fordítva, először kell eltárolni az összes nyelvtani szabályt, majd utána erre alapozva kell megírni rá az algoritmusokat, amik azokat alkalmazzák. Ezen felül nem tudsz olyan programot írni, ami elfér egy sejtben, és trilliárdnyi sejt létrehozására képes, mind összehangolva működik, csoportonként teljesen másképp, az összhatás sokkal bonyolultabb, az agy meg főleg, miközben minden egyes alkotóeleme eltárolja azt az információt, ami képes megismételni az egészet. Irdatlan redundancia, mintha bármely fájlból fel tudnád építeni a teljes operációs rendszert vagy inkább bármely hardver-alkotóelem mintájára a teljes számítógépet, szoftverrel együtt.
    Kérdéses, hogy csak a bonyolultság választja-e el a gépet az embertől, vagy esetleg a gép egy ilyen szempontból halott ötlet, mert nem lehet úgy átalakítani, hogy erre képes legyen, az elejétől kéne újratervezni.
    Lehet, ha, talán, esetleg, feltehetőleg, nem biztos - ezek a kulcsszavak.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz julius666 #226 üzenetére

    Szerintem a lényeget nem teljesen érted.
    A gép csak utánozza az ember viselkedését és gondolkodását. A végeredmény lehet ugyan az, de attól még nem az történik, hogy a gép van/lesz olyan intelligens, mint egy ember. Egyébként pedig ha egy gép lenne annyira intelligens, mint egy ember, miért viselkedne emberként, ha egyszer nem az? Egy intelligens gép miért akarna ember lenni? Nincs benne semmi, ami csak távolról is emlékeztetne egy emberre. Egy ember rengeteg olyan apróság miatt intelligens, amit még ma nem értünk. Nyilván egy nap le lehet ezt majd másolni, de a kapott gép csak utánozni fogja az emberi viselkedést, a szoftverei csak utánozni fogják az emberi gondolkodás folyamatát, de nem lesznek egyenértékűek azzal. Akkor lenne egyenértékű, ha a gép is ember vagy más, hasonlóan komplex, de nem ránk hasonlító, nem a mi agyműködésünket utánzó lény lenne, hanem önálló működéssel, önálló és egyedi gondolkodásmóddal rendelkezne, ami tőlünk független.
    Ha egy nap képesek is lesznek az emberek ilyet alkotni, az nem ma lesz, egyébként sincs igazolva, hogy a hagyományos értelemben vett gép egyáltalán alkalmas ilyesmire, hisz egyelőre senki nem tudja, mi az a tudat, talán olyan kvantumszintű folyamatok összessége, amit az általunk ma ismert technológiákkal lehetetlen nemhogy lemásolni, de megérni vagy megfigyelni is. Bárhogy is, a mostani legfejlettebb gépek a legokosabb emberek munkájának gyümölcsei, azonban ezeknek az embereknek sincs fogalmuk sem a tudatról, jogos tehát a felvetés, hogy egy gép a mai formájában nem lesz képes intelligenciára, mert a megépítéséhez előbb rá kéne jönni, hogy mi is az.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz wxppro #235 üzenetére

    És akkor a tapasztalat mellett ott a fantázia, ami a kreativitás másik lényeges eleme. Ha nem tudsz elképzelni valamit, ami talán addig nem is létezett, nem is tudod megalkotni, így nehéz feltalálni új dolgokat, amikre addig talán senki nem is gondolt, de még a véletlen felismerést is nehéz alkalmazni. Jó példa talán a szemüveg és a távcső, fantázia nélkül hiába a véletlen felismerés, hogy az üveg képes lehet nagyítani, abból sosem lett volna szemüveg és a távcső, ha valaki nem tudja elképzelni, hogy a szemei elé rögzítve a megfelelő lencsét jobban láthat majd vele vagy nagy távolságra elláthat vele, ha egymás mögé teszi őket egy csőben. Bár nem tudom, hogy ugyan az találta-e fel ezt a kettőt, de gondolom távcső előbb volt.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz wxppro #240 üzenetére

    Igazából a számszerűsítés lehetetlenségével nem értek egyet, ha elég mélyre megyünk, szembetalálkozunk azzal, hogy minden molekulákból áll, már ami az általunk észlelt világot illeti. Lényegében a mi ízlelésünk és szaglásunk is molekulákat azonosít, ezért van, hogy bizonyos szagokat nem érzünk, míg a kutyák igen, sőt az erősség se mindegy, ők ugye akár többszáz méterről is megéreznek valamit, mert míg mi csak nagy mennyiségű molekula esetén érzünk egy szagot, illetve csak nagy különbségeket érzékelünk, addig a kutyáknál a küszöb sokkal kisebb, emellett azonosítani tudnak olyasmit is, amit mi nem.
    Számítógépes rendszerekkel ez leutánozható lehet, ha készítünk egy eszközt, ami képes elemezni a beáramló molekulákat és akár egyenként azonosítani őket, majd mindegyiket eltárolni egy kóddal. Innentől pedig az ízek és a szagok nem mások, mint kódsorozatok. Ez akár már ma is kivitelezhető lenne, csak lehet nem érné meg a költségek miatt. De ez után akár lehetséges lenne molekuláról molekulára felépíteni valamit. Annak a kulcsa viszont már a nanotechnológia egy időben távoli változata lesz, amikor a kvantum-szinten működő gépek képesek lesznek az anyag és az energia manipulálására. Az azonban biztos, hogy ez már nem bináris számrendszerre fog alapozni, hanem egy egyelőre kidolgozatlan technológiára, hisz kvantum-szinten nincs olyan, hogy valami 0 vagy 1, ott csak valószínűségek vannak. Igazából feltehetőleg a valódi mesterséges intelligencia is valahol itt fog kezdődni, amikor már elég bonyolult gépeket lehet készíteni, amik nem válnak külön szoftverekre és hardverekre.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz wxppro #243 üzenetére

    Attól, hogy nem ismeri egy gép az érzést, még képes lehet analizálni a molekulákat és mindegyiket eltárolni. Mint írtam, leutánozható az ízlelés és a szaglás. Ez persze nem azt jelenti, hogy úgy fog "érezni" a gép, mint egy ember, csak hasonlóan az emberhez, felismerheti a molekulákat és eltárolhatja azokat. A reakciói erre viszont már utánzások lennének, ezt korábban is írtam, egy gép maximum utánozni tudja az embert (ahogy egy papagáj is "beszél"), de attól még nem ér fel hozzá.
    Szerintem az is elérhető, csak épp a megközelítés nem jó, a gépnek ahhoz, hogy tényleg intelligens legyen, gépként kell működnie, nem emberi viselkedést utánoznia, mert nincs benne semmi, ami emberre emlékeztetne. Akkor lehetne intelligens, ha teljesen önálló és egyedi módon működne az intelligenciája, kicsit sem hasonlítva az emberi agyhoz és intelligenciához. Ha már úgy működne vagy úgy viselkedne, mint egy ember, akkor nem gépről beszélnénk, hanem egy organikus lényről, ami hozzánk hasonló DNS-sel lett tervezve.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz wxppro #245 üzenetére

    Ami úgy viselkedik, mint mi, de kicsit sem hasonlít ránk, sem felépítésben, sem működésben, az csak utánoz minket. Ez lehet nagyon fejlett, nem feltétlen kell teljes intelligenciával rendelkeznie. Azonban intelligens gép is utánozhat minket, az intelligencia és az utánzás nem zárja ki egymást. Viszonyított intelligenciáról beszélhetünk nyilván, hisz egy madár is lehet nagyon intelligens, ha egy ágat lecsíp a fáról, hurkot csinál a végére, majd azzal piszkálja ki a fában lévő lárvákat olyan mélyről és pozícióból, ahová a csőre nem ér el. Meg nem mondom melyik ez a madár, de a lényeg, hogy önmagához képest intelligens. Egy állat ugye alkalmazhat olyan eszközöket, amiket akár mi is, hisz a felépítése bizonyos mértékben hasonló, illetve az agya is hasonlóan működik, pontosabban a működése feltehetőleg azonos, csak a komplexitás tér el. De egy gép alapvetően más, így logikus a felvetés, hogy a ma ismert gépek soha nem lehetnek képesek olyan intelligenciára, mint mi, pusztán imitálhatják azt, akár egy saját intelligenciával, ami merőben el kéne, hogy térjen a miénktől, hisz semmi közös nincs bennünk. Még akkor sem lenne teljesen emberi az az intelligencia, ha teljesen emulálná az agy működését, mert attól még nem fájna a feje, nem fájna a hasa, nem lenne ezek miatt rosszabb hangulatban. Biztos meg lehetne oldani, hogy egyik alkatrészének meghibásodása esetén úgy reagáljon, mintha fájdalmat érezne, de ezzel csak utánozna minket, hisz egy gépnek nincs szüksége fájdalomérzetre, hisz egy hardverének meghibásodása nem fenyegeti adott esetben az "életét", ha elromlik egy kijelző vagy egy robotkar, az kicserélhető, de az ember szeme és keze nem pótolható (ma még ilyen egyszerűen, de ettől még akkor is fájdalmat fogunk érezni, ha már pótolható lesz, ugyanis az evolúció nem arra készített fel, hogy egy nap majd úgyis könnyedén javítják az emberi testet, hanem hogy ez nem történik meg, ezért kell nagyon óvatosnak lenni). Vagy vegyük a beszédet. Nyilván velünk csak úgy tudna kommunikálni, ahogy mi képesek vagyunk rá, de a saját kommunikációjának valami egészen másnak kéne lennie, hisz ez egy gép esetében nem hatékony, két gép emberi hasonlattal élve beleláthat egymás fejébe, minek beszélgetnének? És ugye az emberi gondolkodásmódnak ez is része. Például ha jól tudom egy busman számára nincs magántulajdon, így nincs is rá szava, nem is gondolkodik ebben, egy nálunk élő ember számára azonban igen körülményes és kimerítő lenne a kommunikáció, ha mellőzni kéne minden tulajdonnal kapcsolatos kifejezést, mert mi úgy gondolkodunk eleve, hogy ez az enyém, ez a tiéd. És ebben az esetben ugyanarról a fajról van szó, nincs semmilyen eltérés az egyedek kognitív képességei terén, az agyműködésünk is tökéletesen egyezik, mégis előjön, hogy különböző feltételek teljesülése esetén különböző módon történik a tudatos gondolkodás.
    Definiálni tehát jó lenne az intelligenciát (és a tudatot is), mert nélküle vagy nem lesznek képesek a tudósok létrehozni semmilyen intelligens (vagy tudatos) gépet, vagy nem fogják felismerni, ha létrehozzák, illetve nem lehet majd megkülönböztetni egy minket utánzó szimpla algoritmushalmazt egy intelligens géptől, ami viszont nem szükségszerűen viselkedik úgy, mint mi.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz Dany007 #249 üzenetére

    Ez azért ennél jóval bonyolultabb. A kvantummechanika törvényei csak kvantum-szinten érvényesek, azt elhagyva értelmetlenné változnak, ahogy a relativitás is hasznavehetetlen ott. És ugye jelenleg erre keresik a megoldást, hogy hogyan is lehetne egyesíteni, mert kétféle alaptörvény nem létezhet ugyan annak a leírására. Itt jött a képbe az M elmélet, de az még messze van az igazolástól, csak matematikailag történt meg, de ugye matematikailag bármit be lehet bizonyítani és meg lehet cáfolni, szóval ez nem elég.
    Na de amire ki akarok lyukadni, hogy bár a tudat és az intelligencia könnyen lehetnek a kvantummechanika következményei és az ismeretük nélkül tudatosan nehéz lenne ilyen gépet tervezni, de ha sikerülne, a gépnek nem kéne foglalkoznia a kvantummechanikával, mert ez szükségtelen a relativitás uralta világban. Értsd, a kvantummechanikában mindenre, ami megtörténhet, van valamennyi esély. Az általunk megtapasztalt világban azonban semmi esély nincs arra, hogy kinőjön a szárnyad, ha leugrasz a 25. emeletről vagy hogy átess egy falon, aminek nekirohantál. És nem azért, mert kvantum-szinten nem lehet megmérni a részecskék pozícióját és sebességét egy időben, nem is azért, mert a mérés eleve megváltoztatja a részecskék állapotát (bár gondolom ez a kettő összefügg, esetleg egymás következményei, nem tudom, ennyire nem vagyok elmélyedve még a témában), hanem mert biztosan tudjuk, hogy egy ember DNS-e zuhanás közben nem fog átíródni és nem fog megváltozni a molekulaszerkezete, hogy szárnyakká változzon a keze, de a fal molekulái sem fognak szétesni, hogy folyékony vagy gáz halmazállapotúak legyenek akkor, amikor nekimentél. Persze ezek hülye példák, hisz a részecskékkel nem ilyesmik történnek, de a lényeg ugyan az, hogy míg két egymás felé száguldó részecske ütközéséről az ütközés pillanatáig csak a valószínűségét számolhatod ki annak, hogy mi fog történni (lehet, hogy semmi és lehet, hogy elkerülik egymást), addig ha a fal felé rohansz és ütközni fogsz vele, már előre tudhatod, hogy neked fájni fog, a fal meg változatlanul marad ott, ahol volt.
    Amivel esetleg foglalkoznia kéne, ha elég fejlett lenne, az az egységesített törvényrendszer, mint amilyen az M elmélet is lesz a húrelméletekkel, ha beigazolódnak, hisz ott például meg van magyarázva, hogy a gravitáció miért sokkal gyengébb, mint az erős- vagy elektrogyenge kölcsönhatás, illetve hogy kvantum-szinten hogy hat.
    Ami a bizonytalan viselkedést illeti, ez talán betudható a kvantummechanikának, hogy a tudat olyan szinten működik és ezért nem lehet megjósolni csak valószínűsíteni, de az információk, amivel a tudat és az intelligencia dolgozik, nagyon is biztosak és kézzelfoghatóak. Vegyük a valószínűségszámítást. Nem bizonytalan és kétséges értékekkel számolsz, hanem számszerűsített eseményeket alapul véve a számítások elvégzése után egy számértéket kapsz eredményül. Függetlenül attól, hogy pontosak-e a számok vagy csak becslések, maguk a számok biztosak, ahogy az elvégzett számítás is fix, illetve maga a végeredmény is biztos, a bizonytalan csupán amit jelölni, megjósolni hivatott. Magyarul az ember úgy dolgozik a bizonytalannal, hogy a matematika segítségével megfelelteti valaminek, ami biztos arra az időre, amíg foglalkozik vele, mert számokat ad nekik, amik idő közben nem változnak. A változók már változhatnak, illetve azok az ismeretlenek, de ott meg változókkal számolnak, amik megint nem változnak, egy "x"-ből nem lesz "y" egy egyenletben.

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz wxppro #253 üzenetére

    Ha minden egyes atomját lemásolnád és pontosan úgy illesztenéd oda a többihez, ahogy az agyban is van, akkor egy tökéletes emberi agyat kapnál anélkül, hogy értenéd a működését. Ez azonban nem mesterséges intelligencia, itt ugye azon van a lényeg, hogy megoldani, hogy egy egész más felépítéssel, egész más működési elvvel elérni ugyan azt.
    Amúgy élő szervek létrehozásához elvileg nem is kéne pontosan másolni, illetve azt kéne, hanem pontosan érteni nem kéne minden egyes apró alkotóelem működését, ráadásul talán közelebb van, mint hinnénk, erre vannak is próbálkozások, egyik a sejtnyomtatás, hirtelen nem találtam a cikket, de itt egy videó meg még egy videó (na vajon ki találja ki a kutató származását?) és egy meg még egy weboldal.

    Amúgy szerintem a jövőt hosszú távon vagy a kvantumszámítógépek vagy a DNS alapú számítógépek jelenthetik, előbbit nehéz lenne elképzelni, utóbbi azonban ugye úgy működne, mint egy élőlény, lényegében az is lenne, ez esetben viszont mesterséges intelligenciáról már nem biztos, hogy beszélhetnénk, esetleg mesterségesen létrehozott intelligens lényről. A biológiai úton előállított számítógépek biztosan jobbak lennének a mostaniaknál teljesítményben és rugalmasságban, és közelebb vinnének minket az ember-gép összeolvadásához, inkább az, mint a mostani fémekből álló, nehéz és melegedő gépek. Ráadásul törékenynek sem kéne lenniük. De ez annyira távoli jövő, hogy azt hiszem nem érdemes tovább boncolgatni.

    [ Szerkesztve ]

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

  • Rickazoid

    addikt

    válasz philoxenia #268 üzenetére

    Egy vírus képességeivel bármelyik program rendelkezik, ami képes önmagát lemásolni és fájlokat törölni vagy beépülni (trójai és féreg például - nem véletlen hívják általánosságban vírusnak a kártékony programot), értelmetlen egy vírus viselkedését hasonlítani a számítógéphez. A fejlődése a vírusnak már más kérdés, egy program sem képes a saját forráskódját külső beavatkozás nélkül megváltoztatni, hogy optimálisabban működjön adott feltételek mellett, bár ennek a lehetősége sincs kizárva, ha egy kellőképp egyszerű problémát vizsgálunk. De ez olyan messze áll a mesterséges intelligenciától, mint a vírus tőlünk. Egyébként a vírus élőlény? Rég tanultam már biológiát, de mintha a biológusok szerint lenne egy kérdőjel a vírus élőlény mondat végén. Persze lehet tévedek.
    Amúgy.. kijelenteni, hogy nem ismersz olyan élőt, ami külső beavatkozás nélkül jött létre élettelenből... vagy vallásos vagy vagy nem gondoltad végig. :)

    Erkölcstelen csíkot húzni a másik krumplifőzelékébe csak azért, hogy legyen egy szünet.

Új hozzászólás Aktív témák