Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • csiga997

    őstag

    válasz csiga997 #16 üzenetére

    látom, nem sokakat :D de akkor itt van még ez is: [link]

    Új objektívek. Az első három ultrahangos.
    # ZUIKO DIGITAL ED 12-60mm
    # ZUIKO DIGITAL ED 50-200mm
    # ZUIKO DIGITAL ED 14-35mm
    # ZUIKO DIGITAL ED 70-300mm
    # ZUIKO DIGITAL 2.0x Teleconverter EC-20

  • Allien

    veterán

    válasz csiga997 #16 üzenetére

    Hát, számomra pl érdekes, bár, megfizethetettlen lesz (mint a többi márka, egyenlőre). Az más kérdés, hogy profi sem vagyok, max amatőr, az is csak kellő jóindulattal. :D Ami nagyon tetszik ebbe a gépbe, az az, amit a többiből kihagytak, a kihajtható lcd panel. :DDD

    Battlefield 2142-ben Alien69 ''the ACE'' | -=SoG=-Alien by Battlefield 2 | Hot Jazz Band 20(05). Jubileumi koncert |

  • ThufirHawat

    senior tag

    válasz csiga997 #16 üzenetére

    2250 USD? Hát hüjék ezek? :F
    2200 USD az 5D, 1800USD a D300... Azé ezek kicsivel... :F

    Tök jó cuccokat hoz ki az Olympus, de azért az árakat hozzáigazíthatnák a piachoz. Nem?

    Képeim, írásaim: http://www.miklosrabi.com

  • werttzui

    őstag

    válasz csiga997 #46 üzenetére

    Nem csak a váz!/ Ja én nóóóóóóó englissss miaz a 280dollár ott mellette?

    [ Szerkesztve ]

    PENTAX

  • werttzui

    őstag

    válasz csiga997 #48 üzenetére

    Már én is képbe vagyok azt hittem,hogy maga a váz 1699 és még + 280 a kiegészítő .Ezek szerint egybe a kiegészítővel 1699 na ez már egy elfogadható ár .Hát itt nincs akció itt leszedik az embereket. :(

    PENTAX

  • olli

    tag

    válasz csiga997 #57 üzenetére

    DPI kontra Megapixel
    [2004. 03. 02.]

    DPI kontra Megapixel

    A fotós, a grafikus, a nyomdász gyakran elbeszél egymás mellett. Ennek az a következménye, hogy egymás munkáját is egyre kevésbé becsülik. Így születnek a siralmas nyomdai termékek és a nézeteltérések. Képzeljük most magunkat a másik fél helyébe...

    A fényképet készítô fotográfus Megapixel-ekben számol. Teszi ezt akkor is, ha történetesen nem digitális fényképezôgéppel dolgozik. A fényképezôgépek képmérete ugyanis nem változtatható folyamatosan. Csak elôre meghatározott képméretek közül válogathatunk. Vannak ugyan többféle képméretre dolgozó gépek, de a képméret így is csak meghatározott formátumú lehet. A formátumból pedig egyértelmûen következik a képpontok száma: mm-enként 30 pixellel számolva nagyjából megkaphatjuk az adott képmérethez tartozó képpontszámot. Persze a valós képpontszám objektív, filmfajta és elôhívásfüggô, azonban pontos becslésre az elôbbi számítási mód a gyakorlatban bevált.
    Tehát: a fotós megapixel-ekben számol! Ennek az az oka, hogy a 35x45 mm-es igazolványképtôl kezdve 6x8 m-es nagyításig bármiféle igényt támaszthat a megrendelô felénk. Mindez 180x-os lineáris eltérést jelent. Ilyen óriási léptéktartomány esetén nem a produktum felületén mérhetô felbontás (dpi) jelenti a szûk keresztmetszetet, hanem az az ésszerû korlátozás, mely az emberi szem felbontóképességét veszi alapul. Az óriási nagyítást több m-rôl szemléljük, míg az elôbb említett igazolványképet esetleg nagyító alatt vesszük szemügyre.
    Nézzük a szem felbontóképességét. Nagyon sok, különféle mérési módszer alapján kijelenthetjük, hogy az egészséges emberi szem a tisztánlátás távolságából, azaz 25 cm távolságból, 0.1 mm-nyi pontokat még éppen képes elkülöníteni. Természetesen ez a mérési átlag erôsen változó mérési eredményekbôl adódik. Az emberi szem pihentsége, a vizsgált egyén lelkiállapota, szemének felbontóképessége, színlátása, a tárgy megvilágítottsági szintje és kontrasztja, valamint más, talán kevésbé fontos peremfeltételek együttesétôl függ az adott pillanatban mérhetô felbontóképesség. Sok mérés átlaga, valamint a gyakorlat azonban bizonyítja a fenti végeredmény helyes voltát. Számolni pedig a következôképpen kell vele: a 25 cm-t és a 0.1 mm-t vegyük egy egyenlô szárú háromszög magasságának, ill. alapjának. Ha a képhez a közelebb megyünk, a háromszög magassága csökken. A hasonló háromszögekre vonatkozó geometriai tétel szerint ugyanilyen arányban kell csökkenni a háromszög minden oldalának, tehát az alapjának is. Ha a képtôl messzebb megyünk, ugyanez történik fordítva: a magasság és az alap - azaz a még észlelhetô képpont mérete - ugyanolyan arányban nô. Az elôbbiek alapján, ha 10 cm-rôl nézzük a képet, 0.04 mm-es képpontokat is észreveszünk. Ha 2 m-rôl szemléljük a nagyítást, 0.8 mm-nyi képpontokat vagyunk képesek észlelni.
    Vegyük észre, hogy „nyomdász nyelven” az emberi szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságából 254 dpi. Az elôbbi két példát alapul véve pedig 635 dpi és 31.75 dpi értékeket kapunk a papírkép felületén mérve a felbontóképességet. Ez mindenképpen óriási léptékhatás, ezért érezzük át Tisztelt Nyomdászok a fotográfus problémáját. Tanuljunk meg megapixelben is számolni! Íme egy példa: a tisztánlátás távolságából az emberi látómezôt, pontosabban az éleslátás mezejét a 20x25 cm-es nagyítás fedi le. A 20 cm-es oldalon 200/0.1=2000 pixel, a 25 cm-es oldalon 250/0.1 = 2500 pixel különböztethetô meg. A képpontok száma így 2000x2500 = 5 millió pixel. Ezt a számot a számítástechnikai gyakorlatnak megfelelôen osztva 5'000'000 pixel/1024 = 4883 Kpixel, valamint 4883 Kpixel/1024 = 4.77 Mpixel értékeket kapunk. Ennél nagyobb felbontással fotografálni az esetek legnagyobb részében nem érdemes! Ritka kivételek persze akadnak, elsôsorban az A/3-as oldalak és az óriásposzterek formájában.
    A nyomdász a cm-ekhez és a dpi-khez ragaszkodik. Természetesen jól felfogott érdekében teszi ezt. A nyomdai kiadványok általában A/6-os mérettôl A/3-ig terjednek túlnyomó többségükben. Ezek azok a termékek, amiket közelrôl veszünk szemügyre, azaz gyakran a tisztánlátás távolságánál kisebb távolságról. (Azok a nyomdai produktumok, melyek A/3-nál nagyobbak, egyrészt szelvényekben nyomódnak, másrészt megtekintésük szempontjából a nagyméretû fotókkal egyezôen kezelendôk; az óriásposzterek sem 60-as ráccsal nyomódnak!) Ez két okozatot von maga után: egyrész a képek méretét pontosan meghatározza az oldalméret és a lapon található egyéb szöveg- és képelemek. Másfelôl felbontásnak a nyomdagép-festék-papír hármas által meghatározott optimális maximumot kell választani. Az elôbbi cm-ben mérhetô, az utóbbi dpi-ben.
    Ezzel addig nincsen baj, míg az ember szembe nem talája magát azzal a problémával, hogy a katalógusfotó 4x6 cm-es méretéhez is keveslik a grafikusok a 2 Mpixeles professzionális kamera képét. Pedig ha 305 dpi-vel számolunk (60-as rács, 12 pixel/mm): (40x12)x(60x12)/(1024x1024) = 0.33 Mpixel a szükséges képméret a fotográfia nyelvén. További probléma, hogy a fotó is lehet olyan képelem, amely meghatározza a többi grafikai elem nagyságát és helyzetét. Különösen igaz ez akkor, ha kisebb felbontású digitális kamerától származó, vágott képet kell a lapon elhelyezni. Ilyenkor annak kell meghatározni a maximális nyomtatható méretét és ehhez kell méretezni a lapon megjelenô további elemeket. Ilyen fotó egyébként az összes riport jellegû fotó pl. divatbemutató, esküvô, fogadás, sportfelvétel stb., ahol a nagy fényérzékenységû CCD-k elengedhetetlenek. Azonban ezek a CCD-k szükségszerûen kis felbontásúak.
    Úgy hiszem ezek a példák rávilágítanak arra, hogy mindkét félnek számolnia kell! Megapixel-rôl cm-dpi párosra és viszont. Az elôbbi mondatban a páros szóra külön felhívom a figyelmet. Ha cm-ben dolgozunk, a dpi-t is mindig, kötelezôen meg kell adnunk. Gyakran van szükségem visszakérdezésre, mert ez utóbbi adatot sokan elfelejtik megadni. A cm-dpi tehát adatpár, íly módon kezeljük ôket. A Megapixel önmagában alkalmazható, de nem feltétlen egyetlen adat, hiszen a nyomtatható képnagyságról nem szolgál információval. Ezt a nyomtatási módszer igényei szerint meghatározott felbontás határozza meg, dpi-ben megadva. Ebbôl számolhatjuk vissza az eredô képnagyságot.
    A folyamatos párbeszéd tehát fontos a szakemberek között, mert a munkakapcsolatot elmélyíti. Ha a végtermék felôl közelítjük meg a problémát, kevesebb idô és költségráfordítással érünk célba. Tegyük fel, hogy a megjelenô képek méretéhez a 6 Mpixel-es professzionális fényképezôgép képmérete túlságosan nagy, a hasonló minôségû, 1.5 Mpixel-es gépé pedig bôven elég. Mit nyer a fotós? Kisebb és könnyebb felszerelést használ, valamint kevesebb MB-nyi állományt állít elô. Így gyorsabb a feldolgozás és a CD-írás is. Mit nyer a grafikus? Az utóbbi gép CCD-je nem porosodik, ezért a retusmunka 80%-át megtakarítja magának. A kisebb képállomány miatt ô is hamarabb végez. Ha pedig elôre egyezteti munkafolyamatát a fotóssal, a körbevágásnál is könnyebbsége lesz, mert már eleve kontrasztos hátteret alkalmazunk. Ha a tárgyak méretét uniformizálni kell (pl. cipôkatalógus), azt már a felvételkor megtesszük neki. Ezáltal közös munkánk végeredménye sokkal jobb minôségû lesz.
    Az elôzetes egyeztetés azért is fontos, mert a feliratok és más grafikai elemek helyét is kihagyhatom elôre a fotón, ha ismerem az igényeket a fotózás pillanatában. Az sem mindegy, hogy jobb, vagy bal oldali képelhelyezésrôl van szó. Végül pedig a színvilágok egyeztetését említem meg. Így elkerülhetô, hogy át kell színezni egy fotót, vagy hogy tükrözni kellene, de a feliratok úgy nevetségesek, vagy az , hogy kihagyom a felirat helyét a fotón, azután máshová kerül...
    Az együttmûködés reklamáció esetén is fontos, ugyanis védettséget nyújt mindannyiunknak. Azonban mindez csak úgy jöhet létre, ha értünk egymás nyelvén és ismerjük egymás technikai problémáit.

    Török György fotográfus

    By cool !

  • olli

    tag

    válasz csiga997 #60 üzenetére

    Mint említettem már megtörténtek az első próbák. Célközönségem a fotók kezdetleges minőségén röviden túltette magát, és boldogan elmerült a 14 évvel korábbi történetekben.
    Nem áll szándékomban az egész várost lefedő óriás poszterek kinyomtatása, Canon 1000
    nyomtatómmal nehézkes is lenne. Vagyis a célhoz rendelt eszközeimet még tökéletesítem, de a célon nem szeretnék túllőni.

    [ Szerkesztve ]

    By cool !

  • olli

    tag

    válasz csiga997 #63 üzenetére

    Pedig egyszerű: ha amatőrként szeretnék profi szkennelést végezni, akkor ahhoz választanék eszközt. Mivel a fotózást választottam, és azon belül a negatívok makro fotózása csak egy lehetőség, az eszköztárat is úgy választom meg. Ez a fotobarkácshoz tartozna igazándiból, az egyéni kreativitás tárgykörben.
    Néztem az új gépet, és megnyugodtam. Kár lett volna egy hasonló árú kompaktba pénzt ölni, az erkölcsi avulás itt is utolér, de a belépőszint, minőség magasabb fokán.

    By cool !

Új hozzászólás Aktív témák