Új hozzászólás Aktív témák
-
olli
tag
E-400-assal szeretnék a régi fekete-fehér és színes negatívokról digitális másolatot készíteni.
Jelenleg felhasználható eszközök:
M-42 vázadapter
NDK-ás harmónika M-42, dia másoló kerettel
UPA nagyítógép
SIGMA 18-50mm F3.5-5.6 obi
Pentacon auto 29mm F2.8 obi
Milyen összeállítást javasoltok, milyen + beszerzéssel?[ Szerkesztve ]
By cool !
-
olli
tag
Olyan scannert, amit elképzeltem 130e Ft árban láttam, inkább a DSLR-t vettem meg.
Közben elkezdtem összeállítani a felvételhez a meglevő eszközöket. A kihuzatra adapterrel felcsavartam az E-400-as vázat M módban, egyenlőre obinak a Zenit 50mm-ese került fel. A dia feltét elé ernyő került. ezt valószínűleg zártabb harmónikára, vagy csőre cserélem. A filmtől kb. 100mm-re áll az obi, így éles a kép. filmkockából nem látszik a teljes terület, úgy olvastam utánna, hogy 100mm-es obival már igen, egy megfelelő, jó és éles rajzolatút még ki kellene választani, beszerezni. Megvilágításra sima mattfehér izzót használtam.
A keresőben koncentrikus köröket láttam, a nyomaton még nem tünt fel. PS-ban invertáltam a negatívokat. Általában kék túltengés jellemző. Ezt mivel lehet csökkenteni?[ Szerkesztve ]
By cool !
-
olli
tag
DPI kontra Megapixel
[2004. 03. 02.]DPI kontra Megapixel
A fotós, a grafikus, a nyomdász gyakran elbeszél egymás mellett. Ennek az a következménye, hogy egymás munkáját is egyre kevésbé becsülik. Így születnek a siralmas nyomdai termékek és a nézeteltérések. Képzeljük most magunkat a másik fél helyébe...
A fényképet készítô fotográfus Megapixel-ekben számol. Teszi ezt akkor is, ha történetesen nem digitális fényképezôgéppel dolgozik. A fényképezôgépek képmérete ugyanis nem változtatható folyamatosan. Csak elôre meghatározott képméretek közül válogathatunk. Vannak ugyan többféle képméretre dolgozó gépek, de a képméret így is csak meghatározott formátumú lehet. A formátumból pedig egyértelmûen következik a képpontok száma: mm-enként 30 pixellel számolva nagyjából megkaphatjuk az adott képmérethez tartozó képpontszámot. Persze a valós képpontszám objektív, filmfajta és elôhívásfüggô, azonban pontos becslésre az elôbbi számítási mód a gyakorlatban bevált.
Tehát: a fotós megapixel-ekben számol! Ennek az az oka, hogy a 35x45 mm-es igazolványképtôl kezdve 6x8 m-es nagyításig bármiféle igényt támaszthat a megrendelô felénk. Mindez 180x-os lineáris eltérést jelent. Ilyen óriási léptéktartomány esetén nem a produktum felületén mérhetô felbontás (dpi) jelenti a szûk keresztmetszetet, hanem az az ésszerû korlátozás, mely az emberi szem felbontóképességét veszi alapul. Az óriási nagyítást több m-rôl szemléljük, míg az elôbb említett igazolványképet esetleg nagyító alatt vesszük szemügyre.
Nézzük a szem felbontóképességét. Nagyon sok, különféle mérési módszer alapján kijelenthetjük, hogy az egészséges emberi szem a tisztánlátás távolságából, azaz 25 cm távolságból, 0.1 mm-nyi pontokat még éppen képes elkülöníteni. Természetesen ez a mérési átlag erôsen változó mérési eredményekbôl adódik. Az emberi szem pihentsége, a vizsgált egyén lelkiállapota, szemének felbontóképessége, színlátása, a tárgy megvilágítottsági szintje és kontrasztja, valamint más, talán kevésbé fontos peremfeltételek együttesétôl függ az adott pillanatban mérhetô felbontóképesség. Sok mérés átlaga, valamint a gyakorlat azonban bizonyítja a fenti végeredmény helyes voltát. Számolni pedig a következôképpen kell vele: a 25 cm-t és a 0.1 mm-t vegyük egy egyenlô szárú háromszög magasságának, ill. alapjának. Ha a képhez a közelebb megyünk, a háromszög magassága csökken. A hasonló háromszögekre vonatkozó geometriai tétel szerint ugyanilyen arányban kell csökkenni a háromszög minden oldalának, tehát az alapjának is. Ha a képtôl messzebb megyünk, ugyanez történik fordítva: a magasság és az alap - azaz a még észlelhetô képpont mérete - ugyanolyan arányban nô. Az elôbbiek alapján, ha 10 cm-rôl nézzük a képet, 0.04 mm-es képpontokat is észreveszünk. Ha 2 m-rôl szemléljük a nagyítást, 0.8 mm-nyi képpontokat vagyunk képesek észlelni.
Vegyük észre, hogy „nyomdász nyelven” az emberi szem felbontóképessége a tisztánlátás távolságából 254 dpi. Az elôbbi két példát alapul véve pedig 635 dpi és 31.75 dpi értékeket kapunk a papírkép felületén mérve a felbontóképességet. Ez mindenképpen óriási léptékhatás, ezért érezzük át Tisztelt Nyomdászok a fotográfus problémáját. Tanuljunk meg megapixelben is számolni! Íme egy példa: a tisztánlátás távolságából az emberi látómezôt, pontosabban az éleslátás mezejét a 20x25 cm-es nagyítás fedi le. A 20 cm-es oldalon 200/0.1=2000 pixel, a 25 cm-es oldalon 250/0.1 = 2500 pixel különböztethetô meg. A képpontok száma így 2000x2500 = 5 millió pixel. Ezt a számot a számítástechnikai gyakorlatnak megfelelôen osztva 5'000'000 pixel/1024 = 4883 Kpixel, valamint 4883 Kpixel/1024 = 4.77 Mpixel értékeket kapunk. Ennél nagyobb felbontással fotografálni az esetek legnagyobb részében nem érdemes! Ritka kivételek persze akadnak, elsôsorban az A/3-as oldalak és az óriásposzterek formájában.
A nyomdász a cm-ekhez és a dpi-khez ragaszkodik. Természetesen jól felfogott érdekében teszi ezt. A nyomdai kiadványok általában A/6-os mérettôl A/3-ig terjednek túlnyomó többségükben. Ezek azok a termékek, amiket közelrôl veszünk szemügyre, azaz gyakran a tisztánlátás távolságánál kisebb távolságról. (Azok a nyomdai produktumok, melyek A/3-nál nagyobbak, egyrészt szelvényekben nyomódnak, másrészt megtekintésük szempontjából a nagyméretû fotókkal egyezôen kezelendôk; az óriásposzterek sem 60-as ráccsal nyomódnak!) Ez két okozatot von maga után: egyrész a képek méretét pontosan meghatározza az oldalméret és a lapon található egyéb szöveg- és képelemek. Másfelôl felbontásnak a nyomdagép-festék-papír hármas által meghatározott optimális maximumot kell választani. Az elôbbi cm-ben mérhetô, az utóbbi dpi-ben.
Ezzel addig nincsen baj, míg az ember szembe nem talája magát azzal a problémával, hogy a katalógusfotó 4x6 cm-es méretéhez is keveslik a grafikusok a 2 Mpixeles professzionális kamera képét. Pedig ha 305 dpi-vel számolunk (60-as rács, 12 pixel/mm): (40x12)x(60x12)/(1024x1024) = 0.33 Mpixel a szükséges képméret a fotográfia nyelvén. További probléma, hogy a fotó is lehet olyan képelem, amely meghatározza a többi grafikai elem nagyságát és helyzetét. Különösen igaz ez akkor, ha kisebb felbontású digitális kamerától származó, vágott képet kell a lapon elhelyezni. Ilyenkor annak kell meghatározni a maximális nyomtatható méretét és ehhez kell méretezni a lapon megjelenô további elemeket. Ilyen fotó egyébként az összes riport jellegû fotó pl. divatbemutató, esküvô, fogadás, sportfelvétel stb., ahol a nagy fényérzékenységû CCD-k elengedhetetlenek. Azonban ezek a CCD-k szükségszerûen kis felbontásúak.
Úgy hiszem ezek a példák rávilágítanak arra, hogy mindkét félnek számolnia kell! Megapixel-rôl cm-dpi párosra és viszont. Az elôbbi mondatban a páros szóra külön felhívom a figyelmet. Ha cm-ben dolgozunk, a dpi-t is mindig, kötelezôen meg kell adnunk. Gyakran van szükségem visszakérdezésre, mert ez utóbbi adatot sokan elfelejtik megadni. A cm-dpi tehát adatpár, íly módon kezeljük ôket. A Megapixel önmagában alkalmazható, de nem feltétlen egyetlen adat, hiszen a nyomtatható képnagyságról nem szolgál információval. Ezt a nyomtatási módszer igényei szerint meghatározott felbontás határozza meg, dpi-ben megadva. Ebbôl számolhatjuk vissza az eredô képnagyságot.
A folyamatos párbeszéd tehát fontos a szakemberek között, mert a munkakapcsolatot elmélyíti. Ha a végtermék felôl közelítjük meg a problémát, kevesebb idô és költségráfordítással érünk célba. Tegyük fel, hogy a megjelenô képek méretéhez a 6 Mpixel-es professzionális fényképezôgép képmérete túlságosan nagy, a hasonló minôségû, 1.5 Mpixel-es gépé pedig bôven elég. Mit nyer a fotós? Kisebb és könnyebb felszerelést használ, valamint kevesebb MB-nyi állományt állít elô. Így gyorsabb a feldolgozás és a CD-írás is. Mit nyer a grafikus? Az utóbbi gép CCD-je nem porosodik, ezért a retusmunka 80%-át megtakarítja magának. A kisebb képállomány miatt ô is hamarabb végez. Ha pedig elôre egyezteti munkafolyamatát a fotóssal, a körbevágásnál is könnyebbsége lesz, mert már eleve kontrasztos hátteret alkalmazunk. Ha a tárgyak méretét uniformizálni kell (pl. cipôkatalógus), azt már a felvételkor megtesszük neki. Ezáltal közös munkánk végeredménye sokkal jobb minôségû lesz.
Az elôzetes egyeztetés azért is fontos, mert a feliratok és más grafikai elemek helyét is kihagyhatom elôre a fotón, ha ismerem az igényeket a fotózás pillanatában. Az sem mindegy, hogy jobb, vagy bal oldali képelhelyezésrôl van szó. Végül pedig a színvilágok egyeztetését említem meg. Így elkerülhetô, hogy át kell színezni egy fotót, vagy hogy tükrözni kellene, de a feliratok úgy nevetségesek, vagy az , hogy kihagyom a felirat helyét a fotón, azután máshová kerül...
Az együttmûködés reklamáció esetén is fontos, ugyanis védettséget nyújt mindannyiunknak. Azonban mindez csak úgy jöhet létre, ha értünk egymás nyelvén és ismerjük egymás technikai problémáit.Török György fotográfus
By cool !
-
olli
tag
Mint említettem már megtörténtek az első próbák. Célközönségem a fotók kezdetleges minőségén röviden túltette magát, és boldogan elmerült a 14 évvel korábbi történetekben.
Nem áll szándékomban az egész várost lefedő óriás poszterek kinyomtatása, Canon 1000
nyomtatómmal nehézkes is lenne. Vagyis a célhoz rendelt eszközeimet még tökéletesítem, de a célon nem szeretnék túllőni.[ Szerkesztve ]
By cool !
-
olli
tag
Pedig egyszerű: ha amatőrként szeretnék profi szkennelést végezni, akkor ahhoz választanék eszközt. Mivel a fotózást választottam, és azon belül a negatívok makro fotózása csak egy lehetőség, az eszköztárat is úgy választom meg. Ez a fotobarkácshoz tartozna igazándiból, az egyéni kreativitás tárgykörben.
Néztem az új gépet, és megnyugodtam. Kár lett volna egy hasonló árú kompaktba pénzt ölni, az erkölcsi avulás itt is utolér, de a belépőszint, minőség magasabb fokán.By cool !
-
#68
olli
tag
Latissimus Dorsi
#67
olli
tag
válasz
Latissimus Dorsi
#67
üzenetére
Már olvastam a cikket, sajna az ott említett 80-as obi ami nekem hiányzik. A gépet a hétvégére elkobozták tőlem, csak a jövő héten nézem meg a raw formátumú képeket, egyenlőre az 50-es obival. 13eFt-ért akartak 135-ös obit rámsózni, de az már valószínűleg nagy lenne. Érdekes lehet még 4:3-os méret, mivel a cikkben Canonnal fotóztak.
By cool !
-
olli
tag
Továbbá m42-es közgyűrűvel és obikkal is bővíthetsz. Most raktam fel egy Pentacon 4/300-ast, még belső tisztításra szorul, csak a székre tettem, nem állványra, belső, vakusak a képek:
2008JANUÁR Pentacon 4/300 f:5.6 szerkesztett művirág
[link]2008JANUÁR Pentacon 4/300 f:5.6 művirág
[link]2008JANUÁR Sigma 18-50mm 3.5-5.6 művirág
[link]A 4/3 szabványnál a gyújtótávot 2x-nek kell venni.
[ Szerkesztve ]
By cool !
-
olli
tag
A művirág vázával egy sötét szobában állt. Az első két kép m42 közgyűrűvel 4/300 Pentacon objektívvel a gép saját vakujával 5 méterről készült, f:5,6. A harmadik kép Sigma 18-50mm kitobival, a gép saját vakujával 1 méterről. A pentacon első hátsó lencséjét kívülről megpucoltam, a gond az, hogy belül is kellene,olyan zsíros szmogszerű fátyolt látok benne, nem gomba. A székre raktam le, alágugolva naggyából belőttem az élességet.
Mit is kérdeztél?By cool !
-
#125
olli
tag
Szten Márs
#124
olli
tag
válasz
Szten Márs
#124
üzenetére
A képek Oly E-400/ M42 Pentacon 4/300-al készültek, az élesség manuálisan a csüngő barka elejére állítva. A gép csak fényt mér, WE +0,7 kell. Fórumokon írták ezt a hibát, állítólag a MM ezért akciózta le a szériát. Én bizonyára vagy elvakult, vagy vak is vagyok, nem fedeztem fel a bal sarokban f8-tól megjelenő lilulást. Ezért érdeklődtem, bár lehet, hogy ez az obi olyan rossz, hogy nem hozza a szériahibát. Esetleg kifogtam egy jó darabot.
F4-en ilyen:
[link][ Szerkesztve ]
By cool !
-
olli
tag
Iso 1600-on az első kép bal szélénél a nyomtató szürke háta.
A másik kép ISO 1600-on, a gépet fejre állítottam, így a jobb oldalhoz került a nyomtató szürke háta, majd 360 fokkal elforgattam a képet. Így a bal és jobb oldal ugyan olyan téma részt tartalmaz. Még mindig nem látok alapvetően eltérő színeket, erőteljes lilulást.
Azt igen, hogy a fényképezéshez nekem fény kell. A Sigma 18-50mm F3.5-5.6 kitobival készültek a képek.Érdekes, hogy az egyik képen hot pixelek látszanak itt-ott, a másikon semmi. Rawból lettek jpg-be áttéve.
[ Szerkesztve ]
By cool !
