Új hozzászólás Aktív témák
-
Attici
őstag
Rengeteg a különbség de főleg csak egy jobb asztali készüléken hallod meg.
Ha bővebben érdekel akkor régi Hifi Choice ban (nekem valahol megvan) tesztelték a lemezeket, MD-ket és Audo CD-ket is.
Elég érdekes cikkek voltak, mert lemez és lemez között is rengeteg a különbség! Ahogy pl. most sem mindegy hogy MCC-s vagy TAIYO YUDEN-es Verbatim DVD-t használ az ember. Az alapanyagon nagyon sok múlik ,de a legfontosabb ,hogy mivel veszel fel! A Kenwood asztaliját nagyon dícsérték csak egy baj volt vele, hogy csak Sony-s felvétellel szólt rendesen!
MD lemezek között a Sony ES az etalon! Ez nem is kérdés mert szerintem mindenki hallja a különbséget egy rendes rendszeren. Legalábbis amikor anno teszteltük őket mindenki egyből felismerte az ES hangját.
Ez után jön a TDK RXG-PRO-ja és az MD STUDIO-ja. Ezek között csak tokban van különbség (a PRO javára) majd jön a sima RXG és a Sony Premiumja. Ezek után még a színes TDK-k a többi pedig említést sem érdemel.(FUJI,BASF MAXELL(ez a legrosszabb az összes közül!),Traxdata,Panasonic)
Ami még a típusokon kívül fontos az az idő!!
Legszebb hangúak a 60 percesek és a legrosszabbak a 80-asok!
Nem tudom milyen lemez lehet 5e Ft amikor az RXG PRO volt a legdrágább kb 1800Ft körül volt amíg lehetett kapni.
Egyébként a hangon kívül is elsőre megérzed hogy mitől jobb az ES ha kézbe veszed!
Minőségi antisztatikus kerámiakeverék háza van. Imádom!"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Közben megtaláltam a hirdetést!
Az egy PRMD-74!!!!
Magyarországon még nem láttam ilyet, szerintem ezt is Japánból hozhatták.Ez mondjuk fiatalabb mint a TDK STUDIO és RXG-PRO, de hasonló kaliberű. Annak idején ez még nem volt benn a tesztben ,de amúgy se nagyon lehetett hozzájutni (nekem sincs!). Az adatai alapján biztos, hogy csúcs lemez, de ez egy csúcs rekordert is érdemel! Az ára valóban húzos és valószínűleg annyit azért nem is ér (de valakinek biztos!)
"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Hát igen amit az ember hisz meg a valóság között elég nagy a különbség!
A hordozó anyaga az egyik legfontosabb mert nem mindegy hogy a fény hogy törik meg vagy verődik vissza ezáltal milyen olvasási hibát vagy jittert okoz amit az elektronikának kell kijavítania!!!!!
Valószínűleg akkor arra sem emlékszel már, hogy amikor kijöttek az első CD írók milyen borzasztó hangjuk volt pedig bitről bitre írtak a dinamika mégis vagy 10dB-vel volt kevesebb mint az eredetin! Ezért is vett mindenki (aki tehette) akkoriban MD-t mert a tömörítés ellenére is jobb hangja volt! Nem is beszélve az írható CD-k közti különbségekről! (akkoriban a TRAXDATA CD-je volt a legjobb) Egyébként nem tudom hogy nem veszed észre hogy mekkora választék van a lemezekből nézz csak ide Egyébként régen az MD hőskorában írható lemezekből is kb. ekkora választék volt!
Nem véletlen a választék, mert a minőségi különbségek is óriásiak!
Egyébként az MD lemeznél a tokozás pont az ami nem szól bele a hangzásba mert az csak egy tok amiből un. kiemeli a mechanika a lemez és ha nincs vetemedve és nem ér hozzá a pörgő lemezhez akkor olyan mintha ott sem lenne. Igazából a tok csak a készüléken kívüli mechanikai sérülésektől védi a lemezt! Igazából csak esztétikai szerepet tölt be a tokozás különbözősége! Felfüggesztés és rezgéscsillapítás nincs a tokban ez nem compact cassette!
Egyébként Sony ES lemezeket mostanában csak Sony boltokban láttam!"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
válasz
M@trixfan
#358
üzenetére
Biztosan elég régóta van már MD-d és elég sok lemezt is kipróbáltál már ha ennyire okos vagy! Akkor szerinted pl. két különböző CD lejátszó hangja között sincs különbség? Hisz mindegyik ua. a digitális jelet alakítja analóg hanggá?!!
Egyébként nem a tárolásban (de azért különböző felvevők különbözően is vesznek többek között a DAC-ok különbsége miatt is!) hanem a visszajátszásban van a legnagyobb különbség ,mert az írás mágneses míg az olvasás optikai!
Az olvasása egy laser Pick-up-on keresztül a memóriába majd az ATRAC dekódolón át egy másik memóriából történik a DAC-on kersztül! Ezek mind egy órajelhez vannak szinkronizálva!
Egyébként meg mitől lenne hihetőbb a te véleményed mint elismert hifistáké (nem is értem)
Nemcsak a magazinok tesztjeiből vettem a véleményemet hanem már 1993 óta van MD-m. Sőt 5 évig pedig napi rendszerességgel dolgoztam vele mint hangosító, de vszeg a hangmérnökök is süketek szerinted?"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Helló!
Te is elég grafomán vagy úgyhogy akkor megpróbálom neked én is töviről-hegyire rendbe tenni a dolgokat!
A hőskor MD választéka messze nem vonható le abból a kivonatból amit az eBay-en látsz! -egyébként az a Sony Neige vszeg. a Premium átcsomagolása és új lemez lehet.
Az MD-n történt fejlesztések 1992 óta minimálisak! (ebbe most nem veszem bele az LP-t és a Hi-MD-t, mert az más tészta) az ATRAC kódolást valóban fejlesztették és minimálisan hallható is a különbség, de elenyésző! Inkább a különböző DSP-ket fejlesztették ami teljesen felesleges volt, mert nem javították a hangzást csak "kiszínezték"!
Az hogy te a felvételedet jobbnak hallod a CD-nél csak abból eredhet, hogy nagyobb felvételi szinten vetted fel és dinamikusabbnak hallod vagy egyszerűen csak a színesebb hangzás ami neked jobban tetszik! Természetesen az MD nem képes CD minőségben megszólalni, de erősen közelíthet hozzá egy jó felvevővel és egy jó lemezzel! Az MD is tömörítéssel dolgozik mint az MP3 (hogy elférjen azon a pici lemezen) de ezt ATRAC-nak hívják és a hangelvesztés elvén működik.
Ez kb. azt jelenti, hogy amikor két azonos frekvenciájú hang szólal meg de eltérő amplitúdóval akkor a kissebbet egyszerűen eldobja, mert az emberi fül azt vszeg úgysem tudja megkülönböztetni mert az erősebb úgyis elnyomja. Tehát mivel a kapott felvételen nem a teljes hangspektrum jelenik meg nem is szólhat jobban! Legfeljebb a szubjektív érzeted lehet jobb!!!
Amit minden Hi-Fi-sta tud, hogy a hallás szubjektív! Nincs két egyforma fül, mindenki másképpen hall. Arról nem is beszélve, hogy az emberi fül elég primitív és becsapható!
folyt.köv.[ Szerkesztve ]
"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Hogyan működik az írható CD?
1.rész
A hagyományos CD esetében a hanghullám egy 16 bites digitális kóddal 0-kból és 1-ekből álló folyam "hegyek" és "völgyek" (pitek és landek) sorozataként van tárolva, ami a lemez felületére, spirálisan van belenyomva. Amikor a lézersugár egy völgyből (visszaverő felület) és hegyre (nem visszaverő felület) jut, akkor a lejátszó ezt az átmenetet egy digitális 1-esként értelmezi,de a fordított átmenet is digitális 1-esnek felel meg.
Fontos, hogy az átmenetek szabályos térközöket ölelnek fel, mert egy hegy vagy völgy ún. "futamhossza" mindig a nagy "T"-nek nevezett órajel (Master Clock)-időegység egész számú többszöröse. A gyakorlatban a megengedett legrövidebb hegy vagy völgy 3T hosszúságú, a leghosszabb pedig 11T.
Az írható CD-nél a digitális 1-est a visszaverő felületű síkból a nem visszaverő felületű árkokba való átmenet, illetve ennek a fordítottja képviseli. Hogy "sínen" tartsa a lézert, tartalmaz egy barázdát, ami eleve bele van nyomva a lemez polikarbonát aljába. Ez a spirál valahol 22,05 kHZ (+/- 1kHz) körül kószál és egy keretet biztosít a CD-R felvevő számára, amihez felvételkor tartani tudja magát. Az abszolút felvételi időt és helyet ez az imbolygó barázda határozza meg,amikor a lézer bevájja az útját a lemezbe.
Maga a lemez bonyolultabb mint a hagyományos CD. A lézer egy átlátszó polikarbonát rétegen keresztül olvas vagy ír. Lejátszáskor a sugarat kisebb vagy nagyobb mértékben egy fémesen csillogó réteg veri vissza. Ez a tükörszerű réteg készülhet alumíniumból, aranyból, ezüstből,stb.... A kettő között (mint egy szendvicsben) található egy hőérzékeny cián- vagy azoszínezék, amely pontról pontra szabályozza, hogy mennyi lézerfény verődjön vissza.
Írás alatt a lézerenergia 4 és 8 mW körüli értéket ér el, és útjának vonalában felhevíti a polikarbonát- és a festékréteget mintegy 250 C-ra. A festékréteg felbomlik, a polikarbonát pedig megduzzadva kitölti a keletkezett űrt, aminek következtében létrejön egy átlátszatlan "árok", amely csökkenti a visszaverő réteg fényességét.
Felvétel következtében a lemez állandóan változik, és olyan olvadt "árkok" jönnek létre, amelyeknek a visszaverő képessége kb. 50%-kal kisebb az "olvasó" lézersugár számára. Még egyszer tehát a digitális 1-est az ezekből a kisebb visszaverődésű területekből a nagyobb visszaverődésű területekbe való átmenet és ugyanennek a fordítottja képviseli.
folyt. köv. holnap[ Szerkesztve ]
"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
válasz
M@trixfan
#369
üzenetére
Helló!
Szerintem neked majd később válaszolgatok ,mert ennyi időm most nincs
. Te egy külön faj vagy aki azt hiszi, hogy mindenkinél okosabb és azt hiszi, hogy mindent tud. De ne izgulj válaszolgatok csak előbb azt fejezem be amit megígértem.
Azért kíváncsi lennék honnan szerezted ezt a mérhetetlen tapasztalatodat?
Egyébként senkit sem áll szándékomban félrevezetni. Én csak a tapasztalataimat szeretném megosztani (és nem hallomásokra támaszkodom hacsak az nem egy olyan szakember aki elismert a szakmájában) olyanokkal akiket érdekel."Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Hogyan működik az írható CD?
2.rész A kutatások és fejlesztések nagy része ezeknek a festékrétegeknek a kémiájára fordítódik, vagyis annak a biztosítására, hogy ezek a rétegek minél kiszámíthatóbban reagáljanak a lézer fűtő hatására felvételkor. Pontosan kimunkált árkokra van szükség, nem pedig szabálytalan pacnikra! (A lemezek és a felvételek közötti különbségek oka!) Egyébként pontosan a kémiai különbségek teszik olyan különbözővé az egyes gyártók kékjeit és zöldjeit.
A visszaverő réteget egy UV-kezelt gyantaréteg, végül egy külső nyomtatási felület védi A kék-zöld „felvevőrétegben” azonban az előbarázdán kívül további finom újításokat is találunk. A legbelső szélén találjuk a programkalibrációs területet (Program Calibration Area v. PCA) amellyel a CD-író meghatározza a felvételhez alkalmazkodó optimális lézerenergiát. Ezt követi a program memória terület (Program Memory Area v. PMA). Ez a rögzített egységek sorszámát és hosszúságát tartalmazza, amelyek azt biztosítják, hogy a CD-író minden új felvételt a korábbi felvételek végére írjon, még akkor is, ha időközben a lemezt kivették, majd ismét visszahelyezték.
A további felvételek megakadályozására és annak biztosítására, hogy az írható CD kompatibilis legyen a hagyományos CD lejátszókkal., a lemezt fixálni (lezárni) kell. Ennek az automatikus folyamatnak a során a TOC (Table of Contents-tartalomjegyzék (ismerős?)) minden adata felkerül a lemez bevezető területére. Az írható CD (kivéve CD-RW) az MD-vel ellentétben egy „egylövetű” adathordozó: ha egyszer rögzítettek rá valamit, akkor az onnan többé nem törölhető ki, bár a mellőzésére lehetőség van olyan módon, hogy a fixálás előtt a megfelelő rögzített egységet töröljük a tartalomjegyzékből.
Tehát „tömören” fogalmazva így működik az írható CD és felvevője, de mitől szólnak a lemezek különbözően, ha bitről-bitre másolunk, digitálisan????
[ Szerkesztve ]
"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
-
Attici
őstag
Az írható lemezek közötti különbségek
A közhiedelemmel ellentétben nem valószínű, hogy a magyarázatot a lemezek adatintegritásában kell keresni, hiszen ha léteznének is jelentős nagyságú hibás tömbök, a lejátszó dekódere akkor is korrigálná vagy elrejtené a kóbor adatokat. Azt is teljes mértékben elfogadom, hogy a sérült adatok gyakori elrejtésének a következtében a hangzás csorbát szenved, de ez nem magyarázza, hogy a teszteken (nem csak az enyimeken!) miért azok a lemezek szerepeltek a legrosszabbul amelyeknek a legalacsonyabb a BLER-rátája (Block Error Rate-tömbhibák aránya).
A válaszhoz először végig kell gondolnunk, hogy a lézerszedő mit lát a lemez forgása közben. Azt már láttuk, hogy hogyan képviselik a CD felületének hegyei-völgyei-árkai a 16 bites digitális kódokat. A lézersugár visszaverő és nem visszaverő foltok sorozatát látja, amelyek modulálják a visszaverődő fénysugarat. Ezt az állandóan változó sugarat a lézermechanizmus fotódiódái fluktuáltatják (Fluktuál: lat ingadozik, hullámzik, gyorsan (szabálytalanul) változik). Ennek eredményeképpen a lézerszedőből nem digitális adat távozik, hanem egymásra rakódott, általában igen eltorzult színuszhullámok folyama, amelyek közül mindegyik a kilenc rendelkezésére álló futamhossz 3T-től 11T-ig egyikét reprezentálja. Ezt a hullámformát RF-szemmintának nevezzük, és a lejátszó dekóderének áramköre innen vonja ki az eredeti 16 bites adatokat. A 16 bites kódot aztán a lejátszó DAC-je (D/A konvertere) alakítja át hallható zenévé. A CD-R-n rögzített felvételen a nagyobb futamhossz alacsonyabb frekvenciamodulációt, a kisebb futamhossz magasabb frekvenciamodulációt eredményez - innen a szemminta komplexitása. Például egy 74 perces lemez CLV-je (Constant Linear Velocity – állandó lineáris sebesség) 1,2 m/s, és mivel a 3T-s árkok hossza a milliméter 833 milliomod része, a lézersugár 720 kHz-en modulálódik. A 11T-s árokhosszúsághoz tartozó frekvencia már csak 196 kHz, a 4T,5T, 6T stb. értékekhez pedig a két érték között szabályos közökkel növekedő értékek tartoznak. Ezeknek a frekvenciáknak a helyzete és időzítése a lejátszó órajeléhez képest fedi fel a lemezen tulajdonképpen tárolt digitális kódot. A legkisebb árokhosszok (vagyis a legnagyobb frekvenciák) különösen fontosak, mert ezek rejtik magukban az egységnyi időre jutó legtöbb átmenetet.
Ha most egy modulációs tartományelemzővel (Modulation Domain Analyser) (szinte biztos, hogy mindenkinek van otthon a polcon) és egy GPIB adatelemzővel megvizsgáljuk egy etalonnak kinevezett CD lejátszó (egy etalon CD lemezzel) és egy etalonnak kinevezett CD író által készített lemezek közötti különbségeket a 3T és 8T közötti tartományban, akkor „meglepődve” tapasztaljuk , hogy ahány fajta lemez annyiféleképpen rögzít! Az összehasonlításokon jól látszik, hogy melyik az a lemez amelyik képes a legeredetibben rögzíteni az adott CD digitális jelet. Az alapvető árokhosszokat (és negyed óraidőközöket) nézzük meg, amelyeket a lézer ugyanannak a zenei számnak az olvasáskor az eredeti és a másolt CD-ről helyreállított! Ha a két lemez hisztogramja fedi egymást akkor tökéletes másolatról beszélünk. Ez akkor van, ha a CD-R lemezbe égetett árkok mélysége, hossza és (vszeg.) formája pontosan ua. a „göcsörtöket” tartalmazza, mint az eredeti CD-be nyomott hegyek! Ha pedig a másolat hisztogramja „túllő” az eredetin akkor az azt jelzi ,hogy a másolat eltér az eredetítől, mert vszeg. máshol vannak vagy másmilyenek az árkok, mint az eredetié! A műszeres mérésekkel meghatározhatjuk az eltolódásokat árokhosszban, az árokhosszok változásait kHz-ben, a jittert százalékban de a legfontosabb műszerünk ami mindig „kéznél van”: a fülünk! Ezek a különbségek természetesen egy meghallgatási vakteszten is kijönnek!
Összegzés: Remélem , hogy ebből a kis „szösszenetből” mindenki számára érthetően kiderült, hogy hogyan létezhetnek különbségek a CD-R-k között. Bár ennek még mindig a gyártók a megmondhatói, hiszen a különbségek nagy részének az oka az élénk színezetű festékrétegek kémiájában rejlik. Ez határozza meg ugyanis az árkok kiformálásának pontosságát, amit az író lézer végighalad a lemezen, valamint azt is, hogy ebből következően mennyire tökéletesen tudja a CD-játszó lézere visszaolvasni az adatokat.Ki is mondta azt, hogy a digitális hangfelvételek csak 1-esekről és 0-król szólnak?
Valószínűleg a leírás nem teljes de pontos. Igyekeztem az érdeklődőknek egy átfogóbb képet adni a CD-R-ről (mielőtt belevágnánk az MD-be), leírásommal nem szeretnék senkit sem félrevezetni csupán a jószándék vezérelt amikor megosztottam a tapasztalataimat az erre érdeklődőkkel! Elnézést mindenkitől!
[ Módosította: bwoay ]
"Minden, ami a “DE” előtt elhangzik, lényegtelen."
. Te egy külön faj vagy aki azt hiszi, hogy mindenkinél okosabb és azt hiszi, hogy mindent tud. De ne izgulj válaszolgatok csak előbb azt fejezem be amit megígértem.
