- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- DIGI kábel TV
- Linux kezdőknek
- Microsoft Edge (a Windows Internet Explorer utódja)
- Aliexpress tapasztalatok
- Facebook és Messenger
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Hálózati / IP kamera
- Programozás topic
- Megpróbálják a spanyolok: megvédenék a gyerekeket a közösségi médiától
-
IT café
Linksys WRT54G/GL/GS router
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Nem vagyok biztos benne, hogy a WAP54G-vel ez összehozható. Gyári firmware-rel tuti nem, mert a WAP54G is csak egy AP, amely nem tud egy másik AP-vel (WRT54G, a wlan felől) kommunikálni. A WAP54G pedig alapban nem multifunkciós, nem lehet kliensként beállítani. Kliens módot ugye a WRT54G-sorozat is csak kiokosítva tud, de pl. a DD-WRT a hwsupport.txt szerint nem támogatja a WAP54G-t. Más külső firmware esetleg, de ennek utána kell nézni.
-
And
veterán
Természetesen, azért szabvány a 802.11g (meg a -b, -a), hogy az azt támogató készülékek kompatibilisek legyenek, vagy mi. Egyedül abban nem vagyok biztos, hogy a WAP54-re rá tudod erőltetni a kliens módot. DD-WRT -vel biztos nem. Volt nekem egy Asus WL300g -m, és úgy tudtam megszabadulni tőle, hogy valakinek kellett egy kliens. Szerencsére azt támogatta a DD-WRT ..
[Szerkesztve] -
And
veterán
A dd-wrt 'micro' verziója is megy kliensként, azzal nincs gond. A baj az, hogy a v7.0-ás hardver az addig megszokott Broadcom processzor helyett Atheros AR2317 -t kapott, amit a dd-wrt tudomásom szerint egyáltalán nem támogat. (A wikipedia-n már a v8.0-s hardvert is említik, amelynél elvileg visszatértek a Broadcom-gyártmányú procra, igaz, a v2.2-es hardver óta szinte állandó típusnál újabb verzióra.)
Úgyhogy jobban jársz, ha a v7-est hagyod meg - a gyári fw-rel együtt - routernek, és az 5.0-ba flasheled be a dd-wrt micro-t. -
And
veterán
Ha követed a leírást, szerintem nem lehet elrontani: [link], (a két link valamelyikén).
Igen, a dd-wrt v23 sp2 kell neked, abból is a micro nevű kiadás.
A JTAG-et meg felejtsd el, nem lesz rá szükséged (az egy másik módszer a flash-eléshez, de neked remélhetőleg csak a többlépcsős, webfelületen végrehajtható frissítést kell megejtened). -
And
veterán
1-2 tipp az általad linkelt fórumból: először is, nyiss egy parancssort és pingeld meg a routert az alapértelmezett címen:
ping 192.168.1.1
erre a routernek elvileg válaszolnia kell. Ha ez megy, az Upgrade Firmware v1.255 helyett próbáld meg a WinXP beépített (csak SP2 esetén ?) tftp-kliensével elküldeni a firmware-t. Szintén parancssor:
tftp -i 192.168.1.1 put dd-wrt.v23_micro_generic.bin
Arra ügyelj, hogy a fenti .bin fájl az aktuális mappában legyen, különben a Win nem biztos, hogy megtalálja.
Van, aki azt írta, hogy bár a router a ping-re válaszolt, XP-s gépről mégsem ment fel a firmware, csak Win2k alól, tftp-vel. Nem tudom, ez mennyire lehet gyakori, én a JTAG-es módszerrel küldtem rá anno a bootloader-t a v5-ös hardveremre, aztán XP alól, parancssoros tftp-vel ment rá a dd-wrt micro. -
And
veterán
Ezen még nem vagy túl? Vagy két napja nem kapcsoltad ki- és vissza a routert ? Az előző lépés(ek) után is azt írta a tutorial, hogy ''After this has occured we need to power cycle the router again''.
Egyedül a sikeres frissítés közben, azaz az Upgrade Firmware v1.255 -nél az 'Upgrade' gombra kattintva vagy a tftp parancs elküldése _után_ nem szabad a tápot kikapcsolni: ekkor meg kell várni, amíg a router reboot-ol, és újra működőképes lesz. De Te még addig nem jutottál el. -
And
veterán
Nálunk jó jelszintű kapcsolat esetén ment már 16-20 Mbps-sel is az osztott mappák közötti másolás. Az AP és a kliens is WRT54GL + ddwrt, g-only módban (nem túl nagy távra, de nem is szobán belül). Ez egyébként eléggé közelíti a g-szabvány gyakorlati átviteli határát, ami TCP-szinten valamivel 20 Mbps felett van. A 802.11b szabványú eszközöknél ugyanez 5-6 Mbps körüli. Tehát b-only módú eszközök között, jó linksebesség, tiszta csatorna és pont-pont kapcsolat esetén tényleg mehetne feljebb is 4Mbps-nél a hasznos átvitel.
Ja, az USB 1.1 szabvány átvitele sem haladhatja meg az elméleti 12Mbps értéket (full-speed módban). -
And
veterán
Access pointként alapban működik, hiszen a router wireless portja a LAN felől gyakorlatilag egy AP. Ami neked kell, az a kliens-híd mód, amit tényleg csak külső fw-rel tud a router, de akkor is csak a LAN-portokon tudod használni a wlan-felől érkező netet (tehát rádión továbbosztani nem tudod).
#969: Az internet / WAN-port felőli pingelést külön tudod engedélyezni, emlékeim szerint a gyári firmware-rel is (dd-wrt -nél biztosan így van), és default beállítás szerint ez le van tiltva, ami nem is baj. Ez viszont nem függ össze a port forward-dal. A gépen, amelyre a portot irányítottál, fix IP van beállítva, vagy a router oszt ki neki egyed DHCP-n? Ha az utóbbi, akkor nem árt beállítani, hogy (MAC alapján) a belső gép mindig ugyanazt a címet kapja a routertől. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz God Vazzeg #1036 üzenetére
Szerintem ilyet nem tud a dd-wrt (mármint log-ban, a logja szvsz. amúgy sem túl részletes). A bekapcsolás figyelését biztos meg lehetne oldani, ha a kliens dhcp-n kéri a címet, de a kilépést ezzel is gázos lenne. Valamilyen scripttel biztos meg lehet oldani, pl. adott időközönkénti pingeléssel v. netstat-tal.
#1037: Nincs értelme, de ha külső firmware-t teszel rá, akkor amúgy is engedélyezhető a Speedbooster (avagy afterburner, ahogy pl. a dd-wrt -nél hívják), mert teljesen szoftveres a dolog. Viszont akkor már inkább -GL, mint -G, mert utóbbiakra az újabb hardververzióknál már csak körülményesen v. egyáltalán nem tudsz 'okos' firmware-t rátolni. Átlagos használatra különben jó a sima G is.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Nem csupán attól lesz más, hogy linux lesz rajta, hisz pl. a -GL -en gyárilag is linux-alapú a firmware. De ettől még ez a gyári program funkciójában és kinézetében teljesen olyan, mint a v5.0-ás verzió feletti G-jelű hardvereken lévő VxWorks.
A '3rd party' firmware-ek viszont rengeteg olyan lehetőséget adnak a felhasználónak, amelyet a gyári oprendszer sosem fog biztosítani (kliens mód, WDS, AP-k szkennelése, adóteljesítmény fokozása, QOS, részletes netelérési korlátozás, stb., stb.). Részletekért lásd az #1-es hsz-t. Sima netmegosztó routerként használva az eszközt különben a gyári alap firmware is megteszi. -
And
veterán
válasz kiskakas #1086 üzenetére
Szerintem a kimenő teljesítménynek 100 / 150mW viszonylatban nem sok köze van ahhoz, hogy egy egyébként látható ssid-jű AP-ra fel tudsz-e csatlakozni, különösen kis távolságról, (gyenge jelnél meg a kliens teljesítményét is emelni kellene). Ilyen mértékű emelés kevesebb, mint 2dB kimenőszint-növekedést jelent. A másik, hogy a leírások alapján a WRT54Gx-sorozat teljesítményének növelése 70mW fölé nem ajánlott, csak a végfokozat hűtése mellett, mert a plusz hőtermelés jelentősen rövidítheti a várható élettartamot.
-
And
veterán
válasz kiskakas #1088 üzenetére
''valami koze csak lehet, ha 100mW-nal csatlakozik, 101-nel meg nem..''
Akkor bizony lehet akár fw-gond is .
''Tobben hasznaljak 250mW-al is, igaz passziv/aktiv hutessel.''
Ez viszont ellentmond neki. Vagy kizárólag 101..200mW közötti beállításnál hülyül? Jelenleg két kliens (két másik WRT54GL) csatlakozik a routeremhez, és kipróbáltam 101, 150, de még 220mW kimenővel is: az átállítás után mindkettő gond nélkül újracsatlakozott.
Mod.: a firmware mindkét kliensen és az AP-n is DD-WRT v23 sp2.
Egyébként érdekes lehet, hogy a valóságban mekkora a WRT54-esek max. teljesítménye (hogy a firmware mennyit enged, csak egy dolog), ill. mennyire áll összefüggésben a valódi kimenőteljesítmény a beállított értékkel.
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz naigen79 #1094 üzenetére
Attól függ, mit szeretnél a belső géppel csinálni. A port forwardot erre találták ki. Ha pl. fájlokat szeretnél elérni kívülről, feldobhatsz a gépedre egy egyszerű FTP-szerver programot, a routeren beállíthatod a 20-21 portok forwardolását a gép belső IP-címére, így a netről egy másik gép ftp-klienssel el tudja érni a gépeden futó szervert. Persze az sem árt ehhez, ha a gépednek fix IP-je van a belsőhálón, ill. a kívülről történő elérést segítheti még, ha a routeren bekonfigurálsz egy dinamikus dns-szolgáltatást az internet felé.
-
And
veterán
A válasz az #1-es hozzászólás linkjein részletesen le van írva. Ha módosítani szeretnétek a firmware-t, akkor inkább a GL. Hardververzióra is lehetne figyelni (főleg a G-esetén), de ennek azért nincs jelentősége, mert mostanában nincs többféle - nagyon különböző - hw-verzió forgalomban egy típuson belül, pl. a v6.x és e feletti verziójú WRT54G-típusokra semmiképp nem megy fel külső firmware.
108Mbps nem támogatott, de ilyen szabvány különben sincs, csak egyes gyártók házimegoldásaként lehet vele találkozni, ezért a csak 802.11g-módú eszközökkel nem kompatibilis ez a sebesség. -
And
veterán
válasz Lackó86 #1128 üzenetére
Wireless network mode: disabled (DD-WRT alatt, de szerintem a gyári fw-nél is hasonló).
Antennát úgy tudod leszedni, hogy a foglalatnál lévő műanyagsapkát kissé lehúzod, hogy hozzáférj az antennán lévő rp-tnc csatlakozó menetes rögzítőgyűrűjéhez. Ha az egyiket leszedted, akkor nézd meg azt, úgy egyértelműbb lesz.
(Nem mondom, hogy ez a komplett elektroszmog dolog egy nagy marhaság, de nem biztos, hogy a 10-20mW -os RF-teljesítményű router a legfontosabb termelője . Ráadásul az ilyen berendezések általánosságban nem szeretik, ha a működőképes adófokozatukról leszedik az antennát, mert ilyenkor az illesztetlenség miatt a végfokozat felé visszaverődő energia tönkreteheti a végfokot. Egy ilyen kisteljesítményű berendezésnél ez valszeg nem jöhet szóba, de egy '3rd party' fw-rel megtuningolt routernél hosszútávon már akár veszélyeztetheti is a belső rádiómodult.) -
And
veterán
Csak tévedsz , már ami a jelszinteket illeti. Ezek azt jelentik, hogy a vételi jel/zaj viszony még a legrosszabb esetben is 29dB, átlagosan pedig 34dB. Sima megosztott mappák közötti másolással is hasonló sebességet kapsz? A vezetéknélküli klienseken a netelérés normális sebességű? Ha igen, akkor én nem a wireless összeköttetésnél keresném a probléma okát. 1kB/s az a létező legkisebb linksebességhez képest is csigalassú.
-
And
veterán
válasz Rommel6600 #1436 üzenetére
Azért ez a ''parabola formájú edény'' elég meredek dolog. Most komolyan, miből áll szerezni / guberálni (neadjisten' venni ) egy kisebb tükröt, amelyen a felfogató elemek is rajta vannak? De ezt inkább az antennás topikban..
-
And
veterán
válasz .Bukta.. #1503 üzenetére
Nem tudom, én továbbra is a szokásos AP-kliens kapcsolatot javasolnám akkor is, ha nincs netmegosztás. Az ad-hoc kapcsolatról régebben említették, hogy szabvány szerint csak a 802.11b által garantált maximális linksebességet, 11Mbps-t biztosít ([link]). Az ennél nagyobb sebesség 802.11g-szabványú eszközök között már erősen gyártófüggő lehet, nem feltétlenül garantált. További szóbajöhető módszer (természetesen szintén 3rd party fw-rel felvértezett példányokon) a két AP-módba állított eszköz közötti WDS-link beállítása.
''Feljebb húznánk a teljesítményét, mert ahogy nézegettük gyári beállításokkal a bolti AP-k nem visznek messzire.''
Ha már úgyis külső antennákat használnál, a kimenő delej lehetséges növelése azok mellett nem sok vizet zavarna, a vevőoldal érzékenységére meg úgysem lenne semmilyen hatással. -
And
veterán
Én nem emlékszem rá, hogy bárki is írta volna itt, hogy _gyári_ állapotban, azaz saját belső programmal tudja a kliens módot a WRT54GL (vagy a sorozat bármely más tagja). Nem tudja. Ellenben szinte bármelyik '3rd party' firmware-rel felvértezve be lehet állítani a kliens (+ adhoc, kliens-híd, WDS) módot. A DD-WRT felrakása egy 54GL-re például pár perc, webfelületen is megejthető. Arra kell ügyelni, hogy ajánlás szerint a gyári Linksys-firmware cserélésekor először az adott verzió 'generic mini' változatát kell feltenni, majd arra lehet a végleges verziót, pl. a 'standard'-et.
Mod: bővebb leírások az #1-es hozzászólás linkjein.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Mondjuk WinXP-ben épp ezért van lehetőség a hálózati beállítások - TCP/IP protokoll tulajdonságoknál alternatív konfiguráció megadására. Az 'általános' fülön hagyhatod a DHCP-n történő címkérést, az 'alternatív' fülnél pedig szépen megadhatod a munkahelyi beállításaidat. Ha nincs DHCP-szerver, akkor rövid időn belül az alternatív (fixen megadott) IP-, maszk, átjáró- és DNS-címek lépnek érvénybe.
-
And
veterán
Mert szerintem ha fixet adsz meg elsődlegesen, akkor nincs értelme az alternatív beállításoknak. Különben is, az alternatívnál nincsen DHCP-kérés, csak 'Automatikus magánhálózati IP-cím', azzal pedig akkor találkozhatsz, amikor a Windows oszt ki ilyen furcsánál furcsább címeket a csatolónak (általában akkor, amikor az sehová nincs csatlakoztatva).
-
And
veterán
válasz _Petya_ #1684 üzenetére
1.) Jól érted.
2.) Szerintem megoldható OpenWRT alatt is, nálam DD-WRT alatt működik ez a DHCP-s 'fix' IP-kiosztás.
3.) Igen, a Wikipedia-s oldal szerint egyedül a v8.0-ás WRT54G rendelkezik fix antennával, ill a GC-n opcionális a külső antenna. Viszont nem 'sima', hanem RP-TNC aljzat van rajtuk.
''Lehetséges az, hogy az eszközt egy helyiségben a falra szerelem, az egyin antennát meghagyom, a másikat kb 10 méterre, egy másik helyiségben helyezem el?''
Nem. Pontosabban megteheted, de nincs értelme, mert egyidőben csak az egyik működhet.
''Vagy esetleg megbízhatóan tudnak kapcsolódni hozzá a kliensek 15 méter távolságból, jó vastag falakon keresztül (felül vasbeton a födém, és a falak sarkainál is)?''
Előre megjósolhatatlan, a belső körülményektől is erősen függ. Nálam tömbházban, (irányított) tetőantennával nincs gond a lakáson belül sem, mások meg már egy sima téglaházban is vételi problémákba ütköztek. -
And
veterán
válasz ngabor2 #1712 üzenetére
(Ha minden igaz, a GS-ben sincs erre hardveres kiegészítés. A DD-WRT leírása szerint a SpeedBooster tisztán szoftveres megoldás. A WRT54GS ezt gyárilag tudja, különböző '3rd party' firmware-ek pedig különféle néven emlegetik, és támogatják, a DD-WRT -nél Afterburner a neve. Egyébként a SpeedBooster technológiai háttere más, mint a bruttó 108Mbps sebességű 'Super-G' -é, és egyik sem szabványosított.)
-
And
veterán
Elvileg igen ([link]). A Linksys szerint a SpeedBooster 35% többletet jelenthet sebességben, de őszintén szólva én ezt nem tapasztaltam. Érzésem szerint a 'frame burst' funkció engedélyezése és a 'short preamble' beállítás érezhetően dobott a csúcssebességen (2800 vs. 2200 kbyte/s, megosztott mappák közötti másolásnál), az Afterburner viszont nem. A hasznos, gyakorlati adatsebesség egyébként sem lehet 54Mbps, hisz az a 802.11g-nél a legnagyobb bruttó átviteli ráta a rádiócsatornán, amiből a jókora szeletet foglal el a protokoll overhead. A speedbooster elvileg ezt a 'hatásfokot' képes növelni. De akár van speedbooster, akár nincs, sima 802.11g-s eszközökkel be kell érjed legfeljebb 22-24 Mbps alkalmazási sebességgel .
Mod. #1721-re: ez csak a WRT54G / WRT54GS v5 vagy v6-os hardver-verziókra, és kizárólag a DD-WRT Micro (legkisebb méretű és alap tudású) kiadásokra vonatkozik. Ezen eszközök 2MB méretű flash-memóriájába csak ez fér bele.
[Szerkesztve] -
And
veterán
Erre sincs egyértelmű összefüggés. Távolság-ping viszonylatban még csak volna, de nem hiszem, hogy a jelterjedési sebességből adódó, 150km-enként 1ms ping-növekedés esetedben számottevő volna . A ping tapasztalatom szerint ugyanis nem annyira a vételi térerősség, inkább forgalom- (és zavar) függő. Az egyik, 1km feletti linkemnél is csupán néhány ms körüli az átlagos ping, pedig a jelszint nem éppen óriási. Ha elég hosszú időn keresztül pingelem, akkor látszódik, hogy időnként beesik néhány nagyobb válaszidő, de a többség alacsony (1-2 ms) értéken marad.
-
And
veterán
válasz Aragorn2006 #1775 üzenetére
Először is ezzel kellett volna kezdeni:
wrt54g -backup:wholeflash
így megvolna a teljes lementett flash-tartalom.
''Próbáltam úgy is, hogy csak a cfe.bint töltöttem fel, de úgysem változott. A rendszer (pc) nem kap ip-t, így fix-re állítottam (192.168.1.100) [..]''
Ez a DD-WRT webhelyéről származó CFE.BIN állomány - ha minden igaz - eredetileg egy WAP54G v3-as AP-hez tartozó bootloader, ezt beleflashelve a routerbe annak IP-je 192.168.1.245 lesz. Erre az IP-címre lehet fel TFTP-zni a dd-wrt micro-t. Méghozzá a sok fájl közül a dd-wrt.v23_micro_wrt54g.bin nevűt, nem a 'generic' végűt (azt webfelületen lehet csak használni, pl. v4-es hardvernél). Jtag-kábellel nem érdemes feltölteni a kernelt, mert iszonyú sokáig tartana, tftp-vel jóval gyorsabb. Így is meg kell várni, amíg a router újraindul, utána már az 1.1-es végű IP-címen lesz elérhető. A gép fix IP-re állítása természetesen szükséges a művelethez.
Én is azzal a cfe.bin -nel csináltam, és az említett címet használva nem volt vele gond. -
And
veterán
'' de a leírásában azt írják, hogy ''vezeték nélküli összeköttetést biztosít hatósugáron belül a WAP54G Access Point-tal'' ''
Ebből arra kell következtetned, hogy a Linksys nyilván a saját AP-jét reklámozza a saját adapteréhez . Egy dolgot kell nézned, az pedig a támogatott szabvány. Ez mindegyik esetén a 802.11g, azaz 54Mbps maximális (bruttó) sebesség. Mivel pedig ez szabvány, nem lehet gond az eltérő gyártó. De még egy 11Mbps (802.11b) eszköznél sem volna, hisz a G-s szabvány felülről kompatibilis a B-vel, így egy G-s szabványú router v. AP megfelelő beállításokkal tud kommunikálni a B-s klienssel. (A frekvenciasáv itt nem sokat jelent, az mintkettőnél 2,4GHz, csak a 802.11a szabványú eszközöknél 5GHz, de utóbbiak mifelénk eléggé ritkák.) -
And
veterán
A legfontosabb szabály, hogy sose vedd komolyan a dobozra v. adatlapra írt hatótávokat . Nincs különösebb jelentőségük, és a gyakorlati hatótáv a körülményektől függően nagyságrendileg eltérhet a 'specifikálttól' (zárt térben és külső antenna hiányában leginkább a töredéke lehet).
-
And
veterán
Lásd a letöltött csomagban lévő hwsupport.txt által írtakat: webfelületen történő frissítésnél mindig a 'generic' nevű binárisokat kell kiválasztani. Ha először teszel fel DD-WRT-t, vagyis az eredeti Linksys firmware-ről váltasz, akkor a 'mini' nevű kiadást javasolt (~_mini_generic) először feltölteni, majd utána a végső verziót (pl. a 'standard'-ból: dd-wrt.v23_generic.bin).
A router típusát is tartalmazó binárisok TFTP-s feltöltéshez valók. -
And
veterán
Nem tudom az okát, de a régebbi WRT54G hw-verziók mindegyike nagyobb flash-tárral rendelkezett, mint a jelenlegiek. Másrészt a leírás minden G/GS-hardverhez ajánlja (vagy megköveteli (?)) ezt a sorrendet, a GL kapcsán viszont nem említi, pedig utóbbiban is csak feleakkora a flash mérete, mint egy v3.0-ás 54G-ben. Lehet, hogy Te a 'micro'-kiadásra gondolsz, olyan hardverek vannak, amelyekre tényleg csak az megy fel, de ott egyébként sem ilyen egyszerű a mutatvány (WRT54G v5.0 - 6.1).
-
And
veterán
Ez a leírás szerintem pont ilyen megoldást ad VLAN kialakításához: [link], a DD-WRT oldalain találtam a linket hozzá. A 4-es LAN-porton külön alhálózatot hoz létre, az első három porton lévők azt nem érik el. Az internet minden portról elérhető marad, és a DHCP is működik.
-
And
veterán
Ezt WRT54G-sorozatú routerrel szerintem nem fogod tudni megoldani. Nincs olyan, hogy egyik antennán veszel, a másikon meg csak adsz. (Illetve DD-WRT - és gondolom más okos fw-ek alatt is - fizikailag létezik ilyen beállítás, de azzal sem elérhető az általad vázolt topológia.)
Ehhez egy sima (nem WDS) repeater kell, de ott sem választhatók külön az antennák, és a sávszél feleződni fog. A másik megoldás egy újabb kliens / AP beszerzése, vagy egy dupla rádiómodulos routeré, ami mifelénk meglehetősen ritka. -
And
veterán
válasz tomimidi #1860 üzenetére
Több helyen írják, hogy a 4.30.9 -es Linksys firmware a GL v1.0-ás mellett jó a v1.1-es hardverre is, a két hw-verzió teljesen szoftverkompatibilis.
[link], [link], [link].
Mod. #1861: A fonera-témában sajnos nem vagyok otthon, de ezt jó tudni. Egyébként melyik az a router? Mert ha jól tudom, régebben többféle típust is terjesztettek. Ja, és ezek a duplamodulos cuccok ismerik a 802.11a szabványt is?
[Szerkesztve] -
And
veterán
válasz Norbi27 #1867 üzenetére
Igen, WDS-sel lehet repeatert csinálni, de a WDS-link kialakításához mindkét routert fel kell konfigurálni. Ha az elsőhöz is hozzá lehet férni, akkor ok. Másrészt az antennák WDS-nél sem lesznek szétválasztva, tehát ugyanúgy egyidőben csak egy antenna használható vele (nem lehet két irányba két külön sugárzót tenni a routerre).
-
And
veterán
válasz kiskakas #1870 üzenetére
A WDS-linkhez nem kell véletlenül beállítani mindkét routeren a másik / többi eszköz MAC-címét? A Tomato FAQ ezt írja, és DD-WRT alatt is így működik. A Tomato Wikibooks viszont említi, hogy ott két külön 'WDS' wireless-mód áll rendelkezésre: natúr WDS és AP+WDS. A WDS-repeater módot mindenesetre utóbbira érti, a hagyományos WDS a leírás szerint a 'wireless bridging' funkciót látja el, tehát az nem (?) tesz lehetővé vezetéknélküli jelismétlést.
Külön irányokban (pl. egy irányított külső antennával ráakaszkodni egy AP-ra és a második csatlakozón egy körsugárzóval lakáson belül szórni) biztosan nem működik egyik sem. -
And
veterán
Nem akarnálak elkeseríteni, de a MAC-szűrés hatása közel nullával egyenlő (különösen úgy, hogy csak néhány címet zársz ki), és hamis biztonságérzetet adhat. Ha nem hozzáférhető kapcsolatot szeretnél, használj kulcsolt titkosítást, lehetőleg WPA-t, manapság szinte minden eszköz ismeri. E mellett a MAC-szűrésnek már értelme sincs sok.
#1889: Kösz, mostmár ezt is tudjuk . A DD-WRT -ben csak egyfajta van, és a v23 verzióig bezárólag csakis AP-mód mellett aktiválható. A ''Lazy WDS'' meg sosem volt teljesen tiszta..
Új hozzászólás Aktív témák
● Olvasd el az összefoglalót!
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Ukrajnai háború
- Előzetes élménybeszámolókon az Elden Ring: Shadow of the Erdtree
- Külpolitika
- Robot fűnyírók
- Milyen videókártyát?
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Politika
- Bugok, problémák a PROHARDVER lapcsaládon
- Ezeket a telefonokat mutatják be az idei nyár folyamán
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs