- Gyorsabban hozná el az önvezetést Kína
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Perelnek a vallásos kripto-piramisjáték miatt
- 10 éve nem változott ekkorát a Netflix tévés appja
- Microsoft Excel topic
- Zyxel NAS326
- Facebook és Messenger
- Hálózati / IP kamera
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Álláskeresés, interjú, önéletrajz
Új hozzászólás Aktív témák
-
Hydra SR
addikt
válasz Monya78 #2519 üzenetére
A vaku extrém rövid ideig világít. Ha az a fő fényforrás akkor az olyan, mintha kb. 1/4000-en fotóznál. A vakuszinkron idő azért kell, mert a redőnyzár relatíve lassú. 2 redőny van ugyebár a gépben, az első nyit, a második zár. A záridő úgy jön ki, hogy az első elindulása után mennyivel később indul a második. Csakhogy ha nagyon rövid a záridő akkor megeshet, hogy az első még nem nyitott ki teljesen, mikor a második már csukódik, így csak egy csík fut végig a szenzor előtt. Ez a záridő éppen a vakuszinkron idő, illetve biztos van egy kis rátartás is. Vagyis ennél rövidebb idő alatt egyetlen pillanat sem lesz amikor a teljes szenzor fedetlen. Ha ebbe belevillantasz akkor ahol valamelyik redőny takarja a szenzort, oda nem jut fény. A képen csak a nyitott csík lesz világos, a többi fekete lesz, illetve hát a természetes fény eljut oda is de az kevesebb, ha a vaku a fő fény. Folyamatos megvilágításnál (pl. természetes fény) nincs ilyen gond, hiszen a redőnyök által határolt nyitott csík végigfut a képen és ezzel a bejövő fény is végigfut. Olyan ez, mint egy nagyon gyors fénymásoló: azon is végigmegy a fénycsík, csak az folyamatosan világít. Ha csak egy pillanatra villanna fel, akkor csak azt a részt tudná lemásolni ahol épp a lámpa van.
Vannak trükkök amiket külső vakukban alkalmaznak: stroboszkóp-módban a vaku nem villan, hanem nagyon magas frekvencián vibrál. Olyan gyorsan villog, hogy az elérhető leggyorsabb záridőhöz képest az már folyamatos megvilágításnak számít. Így lehet például deríteni rövidebb záridővel is. Nagyon gyors mozgást nem lehet vele kimerevíteni, hiszen a záridő alatt mondjuk többszázszor is felvillan a vaku (csak mondtam egy számot, nem biztos, hogy ez a nagyságrend) és ha ez alatt pár pixelt megtesz a mozgó téma akkor szellemképes lesz.
De a lényeg: vakuval lehet csak igazán jól kimerevíteni a gyors mozgást, jobban, mint rövid záridővel. Akár egy hosszú záridőbe is belevillanthatsz, ha nincs jelentős külső fényforrás. Ballisztikai vizsgálatoknál, fegyverek lövedékeit is így vizsgálják röptükben. Sötétkamra, hangkioldós vakuvezérlés, viszonylag hosszú záridő. Fegyver elsül, hangra villan a vaku, a késleltetést lehet kalibrálni, hogy melyik pozícióban akarják elkapni a lövedéket és voilá, éles képet lehet kapni egy mesterlövész puskából kilőtt lövedékről. Ehhez persze brutál teljesítményű és még az extrémnél is extrémebb rövid ideig világító vaku kell, de nekik van olyan.
A vaku helyett nagyon rövid záridő másik hátránya, hogy a redőnyök lefutása alatt a téma elmozdulhat. Torzulhat. Ha egy tökéletesen függőleges csík gyors vízszintes mozgást végez és rövid záridővel fotózod, ferde lesz a képen. De láttam már helikopter propelleréről készült képet amin görbe volt a rotorlapát. Ott ugye azért is volt görbe, mert a lapát egyes részei nem azonos sebességgel haladtak, a végei gyorsabban mozognak. Sima oldalra mozgásnál csak ferde lenne.Egyébként a vakus topicban nem véletlenül kerestem a minap automata vakut: én is extrém rövid, 1/4000-nél is sokkal kisebb villanást szeretnék elérni és hallottam egy módszerről amivel ez megvalósítható. Az automata vaku úgy működik, hogy elkezd villanni, és a beépített szenzora figyeli, hogy mikor kapott szerinte elég fényt a téma. Ha elérte a szintet, leállítja a villanást. A villanás azonban nem ideális, végtelen felfutási meredekségű, hanem van egy kis emelkedése. Vagyis a vaku már egy kicsit világít, mire a szenzor észreveszi. És itt jön a trükk: fel lehet turbózni a szenzor érzékenységét azáltal, hogy a villanó fényét egy optikai szállal közvetlenül visszavezetjük az érzékelő felületre. Így a maximális teljesítmény elérése előtt leállítjuk, tehát sokkal rövidebb ideig fog világítani. Persze kisebb teljesítménnyel, ezért jó erős vaku kell és olyan közel kell helyezni a témához, amennyire csak lehet, valamint nem tudjuk annyira behúzni a blendét és talán az ISO100 sem lesz elég. Állítólag akár 1/50000 körüli villanási idő is elérhető. Nekem nem kell ilyen kicsi de az 1/4000 túl hosszúnak bizonyult néha a becsapódó vízcseppek fotózásánál. A bemozdult fénycsíkok hosszából ítélve olyan 1/10000-1/20000 már elég lesz. Majd linkelem ide is az eredményt, ha sikerült a kísérlet.
A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.
-
ThufirHawat
senior tag
válasz Monya78 #2576 üzenetére
Előre is bocs, szétszórt vagyok ma, most jöttem meg egy lápos fotózásból, és nagyon fáznak a lábujjaim, mert beázott a szuper bakancsom. Szóval...
1:1 azt jelenti, hogy a lefényképezett terület akkora mint a szenzorod, filmed. Full frame gépnél ez 24x36mm. Egy ekkorabélyeg pont kitölti az egész képkockát. Ha 1:2-t állítasz (magyarán növeled a tárgytávolságot, hátrébb mész) akkor mindkét irányban (horizontálisan és vertikálisan) is a bélyeg méreteinek dupláját tudod egy képkockára zsúfolni. 1:3-nál a háromszorosát. Stb. Ez nem függ a fókuszhossztól.
A fókuszhossz igazából a látószöget adja meg. Rövidebb fókuszhosszhoz nagyobb látószög társul, így ugyanazt a területet közelebbről lehet vele megörökíteni. Tehát a példádnál maradva egy 105mm-es makróval és egy 50mm-es makróval is le lehet fényképezni ugyan azt a bélyeget (márha mindkettő tudja az 1:1-et), csak az 50mm-essel közelebb kell menni.
Tárgytávolság gondolom mindig megegyezzik...
Nem. A leképzési arányt a tárgytávolsággal állítjuk.Képeim, írásaim: http://www.miklosrabi.com
-
ThufirHawat
senior tag
válasz Monya78 #2583 üzenetére
megy ez...
A "kapcsoló" az többnyire megvan. Ez valójában egy un. fókusz limiter, amivel beállíthatod, hogy az AF mely tárgytávolság tartományban keressen célt. Semmit nem csinál az objektív optika felépítésével, csak szűkítve az AF tartományt gyorsítja az élességállítást (nagyteléken is van ilyen). Egyébként a makró objektívek teljesen szokványos objektívek, csak kicsivel közelebbre lehet velük fókuszálni, mint nem makró társaikkal.
Képeim, írásaim: http://www.miklosrabi.com
-
ottkar
addikt
válasz Monya78 #2583 üzenetére
Van nem is egy olyan makróobi melyen semilyen kapcsoló nincs csak a méterskála a közelpont után leképezési arányokban folytatódik, magyarán nagyobb a kihuzata mint a nem makróknak. Ha egy adott optika optikai középpontja kétszeres gyújtótávolságra kerül a felvevősíktól, akkor a kétszeres fókusztávolságban eléje tett tárgyat 1:1 arányban képezi le. Ez alapvető lencsetörvény.
-
ottkar
addikt
válasz Monya78 #2648 üzenetére
Eredetileg a filmestől átvéve az volna a logikus, de nem egyértelmű minden objektívnél. Én mértem olyant nem is egy esetben mikor messze nem az érzékelőtől hanem az objektív elejétől számítódott.Pld 12,7cm-es közelpontot adott az optika adatlapja de az optika maga 21cm hosszú volt.
[ Szerkesztve ]
-
ottkar
addikt
válasz Monya78 #2819 üzenetére
Természetesen egy makróobjektívvel jobb eredményt érnél el kétszeresen is. Egyszer az egy optikai egység diret makróra készítve míg a DCR azért csak egy külön lencse ami optikailag nem illeszkedhet tökéletesen. Másodszor meg a makróoptikák 100e Ft körül vannak és minőségileg tehát egy erős középkategóriájú optikák ezért a képminőségük is azzal szinkron. Nem is beszélve hogy a legtöbb makróoptika kisfilmes kockához van ezért leesik egy lényeges rész.
Azt nem kell magyaráznom hogy a makró a legfényigényesebb felvételi mód.[ Szerkesztve ]
-
Hydra SR
addikt
válasz Monya78 #2819 üzenetére
Hova akarsz ennek a minőségén javítani? Élesség, részletesség ennél sokkal jobb nem lesz de szerintem nem is hiányzik. Makró obival talán kicsit kisebb a CA kritikus helyzetben, de az igazán jó az benne, hogy folyamatosan készen áll arra, hogy a közelpontja és a végtelen között bárhova fókuszáljon, tetszőlegesen változtathatod a tárgytávolságot és ezzel a leképezést is, és ehhez nem kell semmit lecsavarni, leszedni róla, alóla, előle vagy rátenni.
Ellenben kicsit alulexponálsz. Tedd át partialra, vagy tolj az EV correction-re.
A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.
-
Hydra SR
addikt
válasz Monya78 #2819 üzenetére
Mondjuk egy 100%-os crop többet mutatna. Most nézem, hogy ezeket leméretezted valamennyire. Nem mintha a 2500*1500 ne lenne elég szinte bármire, de ha vágni kell, akkor nyerhetsz még valamennyit egy nagyobb felbontású obival. Viszont annak ebből a szempontból nem feltétlenül kell makró obinak lennie, csak jobb minőségűnek.
Az viszont, hogy nem kell előtétekkel meg közgyűrűkkel bíbelődni, ilyen témáknál nagyon nagy előny. Én is ezért akarok makró obit venni.A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.
-
vegesj
tag
válasz Monya78 #2856 üzenetére
Kössz hogy bedobtad ezt a munkatávolság fogalmat, ennek utánanézve találtam egy egész jó oldalt (ráadásul épp az egyik esélyes jelölt a Sigma 180 elemzéséről )
Itt a munkatávolságként azt a távolságot látom ami a nevezett objektívek specifikációjában
mint minimális fókusztávolság szerepel.(a 150-esnél 38cm, a 180-asnál pedig 46cm).
Most akkor a közelpont a minimális fókusztávolság illetve munkatávolság azonos vagy különböző fogalmakat takar?
[link][ Szerkesztve ]
-
Hydra SR
addikt
válasz Monya78 #2867 üzenetére
Ez azt jelenti, hogy közelebbre fókuszálva kevesebb fény jut be, ami tök logikus és teljességgel kiküszöbölhetetlen, hiszen kisebb területről próbál összeszedni fényt, mint végtelen állásban. Ez minden objektívnél így van, csak a makró objektíveknél szokott a gyakorlatban a legjobban érvényesülni hiszen azokkal fókuszálunk közelre.
szerk: a fényerővesztés közgyűrűkkel és előtétlencsével is ugyanúgy megvalósul, mert nem az objektív kialakításából adódik, hanem a közeli fókuszból.
[ Szerkesztve ]
A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.
-
#59816064
törölt tag
válasz Monya78 #3823 üzenetére
Szia!
Nagyon jól bemutatják a képek a különbségeket, köszönjük
Igen, a legjobb egy makro obi + közgyűrű sor lenne, de arra most nincs keret.
Úgy döntöttem inkább Raynox DCR-250 lesz az 55-200VR-hez olcsóbb is, kezdésnek szerintem elégEgyébként honnan a képek kékes árnyalata?
-
#59816064
törölt tag
válasz Monya78 #3825 üzenetére
Valóban kényelmesebb lehet egy előtétet használni mint közgyűrűsort. Én abból 12-20-36 mm-est vettem volna AF-st (minden jelet továbbítós fajta ) az 20 ezer, a raynox kb 13 körül mozog használtan, már csak azért is jobban megéri, és mivel nem fényerős a telém ezért jobb is lehet a raynox.
Neked is elektromos közgyűrűsorod van?
Még egy LED makro vakun gondolkozom 9-et megérhet újonnan. Azt nem próbáltál véletlenül?Üdv.
-
-
Myth
aktív tag
válasz Monya78 #3893 üzenetére
Értem, köszi. Mondjuk akkor úgy látom, hogy érdemesebb a dcr 250et vennem mert közgyűrűvel 1:2es aránynál már 3-4 cm a közelpontom. így viszont még a nagyobb leképezést is 10-11cm körül tudok hozni. Tehát duplán a dcr 250 mellett szól a voks....
Egyébként a tesztképekhez mit szóltok?
Battletag: Myth#1775
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs