Új hozzászólás Aktív témák

  • zolee5016

    őstag

    válasz DJ WOKKY #96 üzenetére

    Üdv itt : Akkor a kedvedért
    b

    Bzmot sorozat a MÁV Csehszlovákiában gyártott könnyű mellékvonali motorvonata, a vasúti mellékvonali közlekedés fő járműtípusa Magyarországon. Elterjedt beceneve nincs, legtöbbször „bézé” néven nevezik (avagy a Bzmot elnevezésből adódóan: buzenyka, bűzmot). Ritkább becenév a "Studenka" (vagy "Studi"), de egyes helyeken az MDmot típusokhoz hasonlóan "Piroska", továbbá ismert "Zsuzsi-vonat"-ként is.

    A motor- és pótkocsik járműszerkezetileg lényegében azonos, könnyű acélszerkezetű, kéttengelyes járművek. Szerkezeti érdekességük az egytengelyű forgóváz. Egy motorkocsi üzemszerűen legfeljebb kettő mellékkocsi vontatására alkalmas, azonban a vezérlés kialakítása lehetővé teszi két motorkocsi egy vezetőállásról történő vezetését, így a nagyobb forgalmú vonatokon akár hat járműből álló szerelvénye is közlekedtethető. A motorkocsi minden gépezeti berendezését a padló alatt helyezték el, szemben a háború előtt beszerzett, magyar dízelmotorvonatokkal (BCmot, később: ABmot), melyeknél az utast és a dízelmotort csak egy burkolat és az azon lévő, eleinte még 3. osztályú pad választotta el. Az utasbiztonságot növeli, hogy a motorkocsi ajtóinak nyitása és zárása központi vezérlésű. Az ajtók reteszelésük megszűnte után kézzel nyithatók, zárásuk viszont pneumatikus úton is lehetséges. A gyári motorral felszerelt motorkocsi végsebessége 70 km/h volt.
    Hajtásrendszere: A dízelmotorral egybeépített hidromechanikus hajtóművet kardántengely köti össze az irányváltóval egybeépített kúpkerekes tengelyhajtóművel.
    Gyárilag beépített dízelmotor: Škoda ML 634, 6 hengeres, fekvő, soros elrendezésű
    Gyárilag beépített hajtómű: Praga 2M70 hidromechanikus
    Bzmot sorozatú motorvonatok a MÁV szolgálatában
    A kezdetek
    Az első motorkocsik (Bzmot 001, 002) 1977 decemberében érkeztek a Pécsi Vontatási Főnökséghez. 1979-től 1986-ig további 203 darab került beszerzésre. A motorkocsik mellett előbb 280 darab Bzx sorozatú [2], 67 másodosztályú ülőhellyel rendelkező, majd 1986-ig 100 darab BDzx sorozatú [3], poggyásztérrel is ellátott mellékkocsi érkezett Csehszlovákiából.
    A Škoda -motorokkal szerzett rossz üzemi tapasztalatok miatt a MÁV már a nyolcvanas években motorcsere (remotorizáció) mellett döntött. Az első két átalakított jármű a Pécsi Vontatási Főnökséghez tartozó Bzmot 044 és 045 lett. A motorcsere alkalmával az akkor szinte egyetlen szóba jöhető típust, az MAN cég licence alapján gyártott Rába-MAN D2156 HM 6U típusú motort építették be. Ennek teljesítménye szintén 141 kW, de nyomatéka mintegy 7%-kal alacsonyabb a Skoda-motorénál, így ez is csak ideiglenes megoldásnak bizonyult.

    Kísérletek a kilencvenes évek elején
    Mivel a Rába-MAN D2156 HM 6U motorok teljesítménye sem bizonyult minden esetben kielégítőnek, a Szombathelyi járműjavítóban a Bzmot 043 és 086 pályaszámú motorkocsikba kísérletképpen az előbbi motor feltöltött változata, a 162 kW teljesítményű Rába-MAN D2156 HM6UT típus került. A motorgondokkal párhuzamosan a Praga 2M70 hajtóművek megbízhatósága sem érte el az elvárt szintet, ezért azt az utóbbi járműben kísérletképpen Voith DIWA 851 típusú hajtóműre cserélték. Ezzel a motorral és hajtóművel készült el ugyanitt az első két Bzx mellékkocsiból átalakított motorkocsi is 1992-ben, Bzmot 301 és 302 pályaszámmal. A motorkocsik legnagyobb megengedett sebességét 80 km/h-ra emelték. A Bzmot 069 pályaszámú motorkocsiba Pécsett kísérletképpen egy Renk DOROMAT 873s típusú hajtómű és elektronikus vezérlés került. (Később ez a hajtómű a Bzmot 209-be került át.)

    A 300-as széria, Rába D10 motorral
    A következő átalakítások, 1995-től már az utastér korszerűsítésére is kiterjedtek, a 3+2 elrendezésű, fejtám nélküli üléseket 2+2 elrendezéssel kényelmesebb, műbőr helyett szövetborítású ülésekre cserélték[4], a jobb légáramlás érdekében pedig két darab tetőszellőző került beépítésre. Megerősítésre kerüt az alváz, és ekkor alkalmazták először a ma is használt sárga sávos festést. (lásd: fénykép). Az alkalmazott motortípus az Euro 1 normát teljesíteni képes, 206 kW-os Rába-MAN D10 UT206, míg a hajtómű a Voith DIWA 863.2 lett. A két, Bzx mellékkocsiból átalakított „prototípus” a Bzmot 303 és 304 pályaszámokat kapta, és Balassagyarmat térségébe került. Még ugyanezen év végén, (1995), ugyanezzel a tartalommal elkészült két motorkocsi korszerűsítése is[5], melyek szintén Balassagyarmatra kerültek. Ezek után, 1996-ban kezdődött az átépítések sorozata, amelybe a szombathelyi mellett a szolnoki járműjavító is bekapcsolódott. A motorkocsik korszerűsítése mellett 1996-97 folyamán további 28 darab Bzx mellékkocsit is motorkocsivá építettek át, azokkal megegyező műszaki tartalommal[6]. Az eredeti járműtől függetlenül a megújított járművek a 300-as pályaszámtartományba kerültek.

    Az MAN motoros járművek
    A D10-es motorokkal kapcsolatos különböző problémák miatt 1998-tól a járművekbe már az MAN D2866 LUH20 típusú, 228 kW-os erőforrás került. Ezek a motorok először a 200-as, majd annak megtelte után a már lényegében kiürített 160-199 pályaszámcsoportba lettek átszámozva. Az utolsó átalakított motorkocsi, a 074-es 2002 februárjában hagyta el a szombathelyi járműjavítót, 193-as számon. A későbbiek folyamán a korábban már Rába D10 motorral korszerűsített motorkocsik többségébe is ezt az MAN-motort építették, a néhány át nem épített példány pedig leállításra került.

    A motorkocsikkal párhuzamosan az utasteret és a fényezést érintő korszerűsítéseket a megmaradt Bzx mellékkocsikon is végrehajtották. A poggyászteres BDzx mellékkocsik egy részéből InterPici motorkocsit építettek, többségüket leállították, selejtezték. A néhány megmaradt példány elsősorban a Dunántúlon fut, gyakorlatilag eredeti állapotában, 3+2-es üléselrendezéssel, piros fényezéssel
    További becenevek [szerkesztés]

    Karcag környékén „Pattinkának” hívják, a kis tömeg és az egyenetlen sínszakaszok miatti bólintó mozgás miatt. A Vác–Balassagyarmat-vasútvonalon közlekedő ilyen vonatot „Kis piros”-nak, néhol „Csángónak” becézik. Észak-Alföldön helyenként (ahol nincs MDmot), és a Dunántúlon Piroskának is nevezik. Békés megyében Vésztőn és Mezőhegyesen Zsuzsinak is becézik. Gúnynevei is vannak: „Bűzmot, Buzenka, Buzenyka” (az utóbbi kettő a Studenka szóból ered). Hívják vonatpótló vonatnak is jelezve, hogy a vasútnál a minimálszintet jelenti. Szabolcsban sokan Bözsinek, vagy „Dj BZ”-nek is nevezik, utóbbit jellegzetesen kattogó hangja miatt. Egyéb elnevezései: Mezei villamos, csöcsrázó, majomringató, Sütöde, Nepál Express, mogyorótörő, Bozót Express, fapados, kávédaráló, tótvonat, Skodavonat, dzsingala. A sorozathoz gyártott BDzx poggyász-mellékkocsit a börtönbézé becenevet kapta a poggyásztér rácsos kialakítása miatt.
    Az Interpicik
    InterPici kocsi
    Az InterPici (IP) olyan helybiztosítással közlekedő vonat, amely elsősorban az IC-forgalom gyűjtő és -elosztó szerepét tölti be a mellékvonalakon. IP-helyjegy váltása kötelező, amely egyben érvényes a hozzá csatlakozó InterCity-re is, egy árért. Csak nemdohányzó, klimatizált másodosztályú kocsikkal közlekedik. Kerékpár nem szállítható rajta. Modernizált, átépített Bzmot motorkocsiból és Btzx jelű vezérlőkocsiból áll, illetve esetenként IC-kocsik közlekednek mozdonyvontatással.
    Kötelező IP-helyjegy megváltása nélkül a megszűnt vonalakon továbbra is közlekednek ilyen vonatok.
    6312-es sorozatú motorvonat a MÁV szolgálatában
    MÁV 6312 sorozat
    Ez a motorvonat a Bzmot motorkocsi legújabb és egyben legmodernebb változata. Jelenleg csak egy darab prototípus üzemel belőle Debrecenben.

    Bzmot sorozatú motorvonatok a GYSEV szolgálatában
    A GYSEV-nél két darab Bzmot dízel motorvonat és négy darab Bzx poggyásztér nélküli mellékkocsi volt szolgálatban. A motorvonatok pályaszáma: 501 és 502. A két motorvonat és a négy mellékkocsi a gyárból egy szerelvényként érkezett 1981-ben Sopronba. A motorvonatok döntőrészt a Fertőszentmiklós – Neusiedl am See (Fhév – Fertővidéki Helyiérdekű Vasút) vonalon közlekedtek. A motorvonatokat és a hozzájuk tartozó mellékkocsikat 1989-ben átadta a GYSEV a MÁV-nak, ahol a kaposvári fűtőház állagába kerültek.

    2002-ben a Sopron–Szombathely-vasútvonal villamosításával, majd 2006-ban a Szombathely–Szentgotthárd-vasútvonal GYSEV általi átvételével egyre inkább háttérbe szorultak. A Bzmot motorvonatok 2011. december 11-én végleg befejezték szolgálatukat a Nyugat-Dunántúlon, amikor is a GYSEV 214 km pálya üzemeltetését kezdte meg. Helyüket Jenbacher típusú motorvonatok vették át
    A motorvonatok festése
    A GYSEV-es motorvonatok gyári festése majdnem teljes egészében ugyanolyan volt, mint a MÁV-osoké. Egyetlenegy különbség volt: a GYSEV-es motorvonatok pályaszáma előtt hiányzott a fehér négyzet, benne a vörös csillaggal, mivel a GYSEV gépei ezt Ausztriában nem viselhették. Az 1980-as évek végén a GYSEV mérnökei kaptak egy feladatot, miszerint nekik kellett megtervezniük a GYSEV mozdony-, motorvonat- és személykocsiparkjának az új színtervét. Ez azért is volt fontos, mert a GYSEV járművek festése megegyezett a MÁV járművekével. Ekkor találták ki a mérnökök a Bzmot új festését is: a gyári festésre rákerült a jármű mindkét oldalán egy sárga csík, mely a jármű közepén egy paralelogramma által volt két részre szakítva. A Bzmot motorkocsik és a mellékkocsijai is megkapták ezt az új festést, de ezzel a festéssel nem sokáig közlekedhettek a GYSEV-nél, mivel 1989-ben el lettek adva a MÁV-nak. A MÁV-nál új pályaszámmal, de régi,
    csíkos és paralelogrammás festéssel még egy jó darabig láthatók voltak.

    [ Szerkesztve ]

    Ha meghalsz,te nem tudod,hogy halott vagy,csak a környezetedben élők tudják..és nekik nagyon nehéz...namost ez a helyzet akkor is: ha hülye vagy---

Új hozzászólás Aktív témák