Új hozzászólás Aktív témák

• #754 #65675776 törölt tag Nowhereman #751

  Új Válasz 2006-03-09 20:30:35 #754

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz Nowhereman #751 üzenetére

  És ha neki írtam? Ez nem azt jelenti, hogy Te nem olvashatod el. Ez nem kétszereplős vita, hanem egy fórum.
  
  
  #587: ''Nyugodj meg nem keverem a Sturrmtigert a Jagdtigerrel. Itt áll a vitrinben 1/72-ben mind a kettő. A lövegében pedig nincs semmi különleges, még a mérete sem extrém, rendszeresítve volt, a húzós csak az, hogy rohamlövegbe pakolták.''
  
  Miért ne lenne benne semmi különleges? Ez azt jelenti, hogy szerinted teljesen megszokott egy lövegnél az előreirányuló gázelvezető furatrendszer? Mert nem igazán használták se az előtt, se azóta egyetlen lövegen sem! Ilyen rendszereket leginkább ICBM silóknál alkalmaznak. (Ilyen űrméretű fegyvert sosem volt jellemző harcjárműalvázra építeni. Ami átlagos volt akkoriban az a 105mm. A Karl-ra ne hivatkozz, mert az sem volt nagy mennyiségben gyártott.) Milyen hagyományos megoldás!
  
  A Rocket Assisted lövedékek esetén a rakétahajtómű tipikusan a röppálya csúcspontja közelében lép működésbe. Nem a kilövés pillanatában!
  
  A Rocked propelled esetén a lövedék ugye kezdetektől rakétahajtású. Ilyen pl a Shillelag is, aminek mindössze 1,18s-ig működik a hajtóműve. Mégis rakétának nevezik.
  
  
  ''''A vetőcső mőgé meg állni sem szokás, nem hogy egy páncélos küzdőterét elhelyezni. Akkor ugyanis odakozmálnának a rohamtüzérek.''''
  
  ''-hja a torpedóvetőcső sem süt a fenekénél''
  
  Itt bizony ellentmondasz önmagadnak.
  
  Hogy rakéta indítható-e torpedóvetőcsőből az nem kérdés, hanem tény! Volt ugye SubRoc [link], létezik SS-N-15 (SubRoc másolat) [link]... Emellett torpedóvető-csőből indítható a SubHarpoon, és a Tomahawk is. Utóbbi esetén a kiírás egyik kritikus pontja volt a szabvány torpedóvetőcsőből való indíthatóság. (Mondjuk utóbbi kettő nem rakéta, hanem robotrepülőgép, de Te ezek között nem tudsz különbséget tenni.)
  
  
  Nem állítottam, hogy a gerely nem missile. Azt állítottam, hogy a missile nem gerelyt jelent. A relációk sok esetben nem reverzibilisek. Ez pl ilyen eset.
  
  A sugárhajtás értelmezésén nincs mit ugrálni: nincs bővebb és szűkebb értelmezése.
  
  Sugárhajtómű: az akció-reakció elvén működő hajtómű, mely a hajtáshoz szükséges tolóerőt olyan módon állítja elő, hogy fúvócsövéből gázsugár áramlik ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő (a reakcióerő) a tolóerő. [...]A ~vek két altípusa: a) a környező levegőt az égéshez felhasználó ~, ilyen a repülőgépek és a szárnyas lövedékek ~e, e csoportba tartozik a gázturbinás sugárhajtómű különféle változataival együtt, a torlósugár-hajtómű, valamint a napjainkban már kevéssé alkalmazott lüktető sugárhajtómű; b) a környező levegőt fel nem használó ~, a rakétahajtómű. (Űrhajózási lexikon Akadémiai-Zrínyi 1981.)
  
  A robotrepülőgés és a cirkálórakéta más - bár ha neked a rakétahajtás is sugárhajtómü/ugynis ez lenne a kettő közt a főbb különbség/ugyanaz.../probálj csak egy sugárhajtómüvel repkedni a világür vákumában.'' (kiemelés tőlem)
  
  Ezt viszont Te írtad. (#581) Nincs ''hétköznapibb'' értelmezés. Legfeljebb laikus, ami nem szabatos, azaz nem mérvadó!
  
  A humán hírszerzés jelentőségét nagyon felértékeled. Ehhez képest amióta létezik ELINT, SIGINT, (légi)fényképező felderítés, azóta a lényeges információk több mint 99%-a tőlük származik. És az elektronikus eszközök terjedésével ez nem is fog csökkenni. A II. vh alatt pl az Enigma feltörése sem volt HUMINT jellegű. Jelentőségét tekintve viszont az egyik legnagyobb. A HUMINT legnagyobb kockázattal járó része a megszerzett információ eljuttatása a megbízóhoz. És itt könnyű lebukni. A II. vh alatt az összes Nagy-Britanniába ''akkreditált'' német kémet felderítették és megfordították. Semmi lényegi információt nem tudtak Németországba továbbítani, annál inkább használták őket dezinformálásra. Pl a németek a V-1 célzási pontját egy megfordított német ügynök jelentései alapján módosították. Ezzel elérték a britek, hogy a németek rövidre küldjék őket. Addigra ugyanis ez volt az egyetlen forrásuk a becsapódási pontokról, mivel Dél-Anglia felett már jó ideje nem tudtak sikeres fotofelderítő bevetéseket végrehajtani. Ha érdekel a téma, akkor ajánlom figyelmedbe John Keegan: A háborús felderítés (Európa 2005.) című könyvét.

Új hozzászólás Aktív témák