-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
PROTRON
addikt
Üdv,
Tud segíteni valaki abban hogy kiderítsem a notebook adapteremről hogy megbízhatóan működik-e?
A gond hogy a 9 éves notebook ami rá volt dugva extrém terheléses (FURMARK FULL BURN) tesztelés alatt megpurcant, elszállt a VGA tápellátó köréből legalább 2 tápmosfet, mivel 9 éves készülék így nem rentábilis a javítása.
Viszont nem tudom hogy a gyártótól kapott töltője megbízható-e, vagy épp azért szállt el a noti mert a táp is már elöregedett mostanra.
Tud valaki Bp-n segíteni ennek a kiderítésében?
Nincs műszerem, se másik gép (nem hogy olyan amit nem sajnálnék rádugni).Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz tordaitibi #75928 üzenetére
Köszi a kimerítő választ.
Az adapter az Acer aspire 5755g notebook 2011-es, a gyártó által mellékelt Chicony A10-090P3A, 19V, 4,74A, 5,5x1,7mm.
Igen, azért gondoltam nem rentábilisnak a noti javítását, mert feltételezem hogy a látványosan megégett mosfeteken (a felettük lévő szalagkábel is megpörkölődött, pedig előtte volt takarítva a gép és akkor még nem volt megégve)kívül egyéb egységek is elszálltak(maga a gpu pl), úgy meg már a javítás kb annyiba kerül mint újrarendelni az alaplapot.
A notiról még annyit, hogy a bekapcs gombra egyáltalán nem reagál, tehát nem pörög fel semmi, ezért sem tudtam tesztelni hogy legalább az adapter lead-e bármit.
Szóval ezért érdekelt hogy egy ellenőrzés erejéig tud-e valaki segíteni.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz tordaitibi #75932 üzenetére
Nagyon szépen köszönöm a segítséget.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #90088192 #76126 üzenetére
Ó az ilyen drágaszágoknak nagyon jó túlélő érzékük van hogy hol is köszönne be a kaszás.
Régi kollégám nyulakat tart otthon és hát volt amikor a sötétben mozizás közben egyszer csak villant egyet a TV majd beálló sötétségben még épp látták a szekrény mögül kimenekülni a nyuszikát.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #52221184 #76685 üzenetére
Tehát igazából a kolléga valódi problémája hogy audió cuccokhoz keres olyan 230-as táplálási megoldást hogy tökéletesen élvezhesse a zenét, mivel a normál hálózata, a normál működési keretek között belezavar.
Lehet keverem a dolgokat, de nem lenne megoldás egy un. tisztán színuszos inverter/szünetmentes tápegységgel egybeépített inverter?
A szünetmentes topicban biztosan tudnak segíteni megbízható típusok / árazás kérdésében, ebben a topicban inkább az összeszerelése a kérdés, amihez mindenképp szaktudás kell.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #52221184 #76693 üzenetére
Igen, a te szempontodból nem feltétlen a legolcsóbb, de mindenképp egyszerű lépés hogy "tisztán színusz" kimenetes invertert veszel, hangsúlyozva hogy hang cuccokhoz lesz és megadod az összes rákötött egység teljes maximális terhelési értékét, tehát a legszélsőségesebb esetet.
Valszeg akumulátor nélküli is elég lesz neked, de ha belefér miért ne.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz tordaitibi #77217 üzenetére
próbáltátok hogy pár havonta refreshelni az aksit,
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77259 üzenetére
Belevau.
A 2,5-ös keresztmetszet ennél az 5 méteres távolságnál a jó ötlet, mivel ahogy nézem 14,5 A-es csúcs áramigénye van. Sokan persze bevállalják az 1,5-öst, de ha tényleg azon a 600 ft különbségen múlik akkor irgum burgom.
Mondjuk lehet jobb lenne 16A-es "B" típusú megszakítóra kötni a biztonsági szint növelése érdekében.Az első idézeteddel be akarják védeni magukat, ahogy Te is írod, nem akarják hogy mindenféle vacak kínai 1-es vezetékkel szerelt elosztóba dugást követően őket vegye elő a kigyulladt ingatlan miatt a hatóság. Továbbá azért szeretik jobban ha ezeket közvetlenül a fali konnektorba dugják, mert akkor kisebb az esélye annak hogy valaki mászkálás közben kirántja a hosszabbítóból.
A másik idézeted arra vonatkozik hogy ha a csatlakozó kábelét cserélitek a terveidnek megfelelően hosszabbra, akkor azt szakember végezze ne szomszéd pistike egy ezer éve elkopott csavarhúzóval és hogy az új kábel paraméterei olyanok legyenek hogy elbírja a terhelést és a környezeti viszonyokat, hajlítgatást...stb.
Megint csak be akarják védeni magukat, de legalább nem kérnek jegyzőkönyvet.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77310 üzenetére
A feszültség esés szempontjából mérnöki gyakorlat hogy ingatlanon belül maximum 3% feszültség eséssel számolják a vezeték hosszakat, ez arra vonatkozik hogy adott pl. 14A terheléssel, 2,5-ös vezeték hossza maximálisan mekkora lehet az elosztótól.
De ezen kívül maguk a berendezések ennél magasabb feszültség esést is elviselnek, de a mérnököknek ezért van ez a határ, hogy ha egyéb okokból leesik a fesz, akkor se a vezeték hosszon múljon.Azért szokták a világítást külön bejövő fázisra rakni, mert ha a fűtőtested valami ingadozás vagy zárlat miatt levágja a mérőnél az adott fázis első megszakítóját, akkor ne kelljen már sötétben kaparászni.
Persze ha van költségvetés, akkor ennek a kivédésére más hálózati felépítés is megoldható.Jól gondolod hogy ahol nem vakolat alatti védőcsőben lett húzva a vezeték ott az "B" kategória, de ehhez igazából az is kell hogy ne köpenyes kábel legyen, hanem a 3 "szín" külön MCU vezeték legyen.
De azért az elosztókba elhelyezendő túláramvédelmeket a legrosszabb esetre kell méretezni.
A hőmozgás tudománya nem ennyire lineáris. Te is ráakadtál arra a cikkre ami azt részletezi hogy néha probléma van a gyártási vastagsággal, ezért ajánlják a 2.5-ös vezetéket, mert ott már a vezeték teljes hosszában elvárható hogy mindenütt teljesüljön a kellő vastagság. A 1,5-ösnél lehet olyan pont ahol nem tudsz róla de túlmelegszik, akár csak kicsi sérülés miatt, aztán idő után zárlat.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77312 üzenetére
Alapvetően a 215 V sem akkora gáz, mert a nem világítási fogyasztók ennél valamivel alacsonyabb feszültségen is hajlandóak egészségesen elműködni. Csak akkor már nincs tartalék a rendszerben.
A vezeték sérülés nem a telepítés idején múlik. Múlik a gyártáson, meg a szaki ügyességén. Nem minden sérülés észrevehető és csak az nem hibázik aki nem dolgozik.#77319darvinya
Kevered a dolgokat. Nincs korlátozás, szabvány van. A szabvány szerinti kiépítésnél megvan határozva hogy milyen mértékű bővítéshez milyen keresztmetszeteket és berendezéseket kell használni, továbbá hogy mekkora az amperenkénti hálózatfejlesztési díj, amiből majd a közterületi hálózatot fejlesztik amikor azt a belső számítások igénylik. Ennyi. Ha valamelyik kis faluban nem gyűlt össze a pénz a hálózat fejlesztésre, akkor ott tessék kopogtatni, de ez nem általános.
Lakásoknál általános esetben nem tudom honnan jött neked ez a 25-ös, szám de már a 2009-es szabvány is egyfázisú ingatlan esetén legalább 32A-el, a 3 fázisúakkal kapcsolatban meg még tovább szigorodott mostanra a követelmény, 3x20A, azaz összesen 60A.
Persze alapvető gyakorlat hogy SENKI sem terheli egyfolytában ekkora mértékben a hálózatot így társasházaknál egyidejűségi szorzó van aminek a mértéke mérőhely mennyiségenként eltérő.Továbbá a legfontosabb: a világítási/biztonsági körökhöz nem kötelező a 2,5 vezeték, de a dugaszos és fogyasztós helyekre azért kötelező mert EGYESÉVEL kell vizsgálni az áramköröket.
Teljesen mind1 hogy aktuálisan össz igényként nem léped túl a 32A, attól még az áramköröknek egyesével el kell látniuk a rájuk kapcsolt berendezéseket biztonsággal. A fenti kolléga is 14A-es fűtőberendezést használ dugaljról.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77349 üzenetére
A kalkulátor jól számolja ki a 3 eshetőséget.
Könnyedén átlátható a feszültségesés számítási képlet, 10 sec értelmezni, ide beírni nehezebb mint rákeresned guglin.
Annyi hogy 3 eshetőség van, mivel nem csak annyi a lényeg hogy 1 fázis vagy 3 fázis. 1 fázis esetén mindenképp számolni kell azzal hogy a nulla vezetőn folyik áram, ami melegedést okoz a vele "kötegelt" vezetőre vonatkozóan és a képlet a legrosszabb eshetőséggel számol.
3 fázis esetén nem mind1 hogy szimmetrikus, vagy asszimetrikus típusú a terhelés, mert a szimmetrikus esetén mint pl 3 fázisú tökéletesen szimmetrikus üzemű motornál az elméleti tudomány szerint a nulla vezetőn nem fog folyni áram, ezért van az hogy régi műhelyeknél anno nem is húztak be nulla vezetőt az ilyen gépekhez, mert minek, csak földelték a fém részeit.
Asszimetrikusnál kell a nullával is számolni.Jó ötlet a 3 fázisú dugalj kiépítés lehetősége. Persze megfelelően kell hozzáépíteni az 1F dugaljt.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz darvinya #77368 üzenetére
Haveromnál is hasonlóképp oldották meg annak idején a 20. század elején épült 6 emeletes társasházban...mármint az óra mögötti elágazás 2 lakást látott el és persze hogy a másik lakáshoz tartozó kapocs volt az amelyik szikrázott, csak a bérlők hiába szóltak a tulajnak a villódzó lámpák miatt.
Az elműs "szagember" elvágta a szétégett vezetéket, majd közölte hogy hiába nincs gond a haver lakásához tartozó vezetékkel, a teljes javításáig( vagyis szabványosításig, amihez véletlenül a környéken dolgoznak a haverjai) mind a két lakást kiköti és semmit sem tehetett a haver...jó is az amikor a cirkós rendszer szivattyúi is árammal mennének.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77430 üzenetére
Nem biztos hogy érint, csak meg akarlak erősíteni abban hogy mind a két végén azonos elrendezés kell.
Pl.: a cpu jelzésű tápkábelt nem használhatod vga-hoz egyik végén sem, mert az egyikben 1-el több amper vezeték van gnd helyett továbbá fizikailag más pineken küldi a táp a delejt és baj lehet belőle.
Meg pl van olyan 6+2 pin vga tápkábel, ahol csak a vga felőli végen van egy átkötés hogy fizikailag meglegyen az érintkező szám, de az nem közvetlenül a tápegységből jön.
lásd: [link]Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77544 üzenetére
A x1,5-ös vezeték elé nem szabad 25A-s megszakítót kötni, függetlenül attól hogy az adott kötési ponttól hány vezeték megy tovább. Vagy nagyobb keresztmetszet kell, vagy kisebb megszakító. Nem tudtok a 25-ös mögé még egy megszakítót beépíteni ehhez a kábelhez?
Szerintem a gép bekötési pontján jelölve vannak a fázisok, azt kövesd és nem lesz gond, csak a dugvilla és konnektornál figyelj hogy folytatódjon és ne cseréld fel. Az a gond az elméletekkel, hogy néha eltérnek a gyakorlattól....A vezeték "elhasználódása" ezen a terhelésen nem téma, a kötési pontok azok amiket rendszeresen ellenőrizni, karbantartani, utóhúzni kell.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #77668 üzenetére
Nem szabályos, de a fizika törvényei szerint működni fog, csak nagyon kell figyelni a bekötéskor és könnyen lehet hogy felülvizsgálat során nem fog tetszeni a szagértőnek.
Továbbá a betápláló 3 fázis a fentiekben tárgyalt, tényleg 3 eltérő fázist takar igaz?A kezelése meg jó kérdés hogyan tudod biztosítani hogy ha más valaki mondjuk egy laikus odalép, nem fogja a hősugárzó visszahűlése előtt elvenni a tápot annak ventijeitől.
Helyes hogy B-s 16-ost terveztek elé.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #90088192 #77687 üzenetére
Nono, de hogyan köti be a úgy upseket hogy csak a garanciális gépegységen belül rendesen bekötött ventiket lássa el és a fűtőelemeket ne?(Nem néztem hogy a ventik amúgy 1F vagy 3F-ek)
De maga az ötleted egyébként nekem máshova jó tipp, köszi.
Szerintem a megfelelően pozícionált külső sima szoba ventilátor jó ötlet, ahhoz nem fog kelleni komolyabb új ups elég egy olcsóbb de biztosan működő használt is.
Lehet még cifrázni hogy a 3F-re fázisfigylést építeni, ami kapcsolja magát a ventit, de ha állandóan jár szerintem az se ördögtől való, hisz eleve rásegít a fűtőegység általi szoba felfűtésre/ meleg levegő eloszlatás/ keringetésre.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Nos ezúttal némi tanácsért jöttem, eléggé sok hsz van visszakeresve a témában, Szabó Ervin könyvtár elbújhat…
A mobil munkaállomás projektemmel kapcsolatban most jutottam el oda, hogy összelapátolnám az akkupakk és állandó tápellátó egységet.Az alaplap olyan típus hogy AC/DC téglatápról üzemel (nem normál PC tápról, sem PICO) az alalplapi DC aljzaton keresztül. Ez a táp 19 V 6,32 A, tehát 120W leadására képes, amivel üzembiztosan működik a gép, így arra méretezném a tápellátó kört, hogy ha épp valami okból megugrik a gép igénye, akkor ennyit biztosan át tudjon vezetni az alaplapra.
Maga a konfig elvileg 35W cpu, 45W d-vga és egy 13,3” FHD érintőkijelzőből áll, ami kb 8-20W között terhelhet, tehát összesen max 100W kialakulhat 1-1 pillanatra, de alapvetően nem így lesz használva 24/7-ben. Csak kb 20-60W között, időnként 80.
---Így az akkupakk terén arra jutottam, hogy 6Ah kapacitást tervezek elérni párhuzamosan kötött 2 db 18650-essel, amikből 4-et sorosan kötök, így érem el a 12-16,8V közötti akkupakkot. Terhelhetőségben minimum 15A-es cellákat nézek(ajánlott inkább a 20A-es?)....Első kérdés, ha az alaplap specifikációjában nem úgy szerepel hogy 12-24V hanem úgy, hogy 12/19/24 V, akkor jól gondolom, hogy csak a fix betáp feszültség értéken történő üzemelést garantálják, ha pedig mondjuk egy 12-16,8 V közötti akkupakkot kötök rá, akkor ott rendellenesen működhet? Tehát elvileg fixen kéne beállítanom a megfelelő elektronikával a 12, vagy 19V-ot?
...Másik maga a teljes tápellátó egység téma. A cél a notebookokhoz hasonló működés, tehát hogy amíg van AC 230, addig arról menjen és ha kell töltse az akkut, de ha menet közben megszűnik akkor automatikusan váltson az akkupakkra. Látom hogy sokan építenek diy UPS-t pl routerekhez.
---Tudtok olyan megbízható egybe szerelt egységet amire csak fel kell applikálni a megfelelő be- kimeneti csatikat, meg az akkupakkhoz tartozó bekötési pontokat? Tehát mindent is le tud kezelni, a bemeneti fesz, töltésvezérlés-védelem, kimeneti fesz-áram tartomány beállítását, és automata átkapcsolásig bezárólag?
---Vagy jobb megoldás ha külön cél elektronikákból „legózom” össze? Tehát nagyjából ahogy az alábbi linken [DIY ups] látható, csak az egységeket kicserélve/aktuálizálva a teljes kört, a nekem szükségesekre(értelemszerűen a bekötést 10X leellenőrizve, nehogy valami elírás miatt baj legyen)? Ebben az esetben is kérnék némi tanácsot biztonságos egységekre és beszerezésre kifejezetten itthoni boltból, nem baj ha kicsit drágább, csak azt kapjam a pénzemért amit kérek, nehogy lukra fussak. Meg persze azért 15-20A ki kell hogy bírjanak az egységek biztonsági alapon....Harmadik kérdés hogy akkupakk terén a tapasztaltak szerint mi a biztosabb megoldás a 3 közül? Az egység hordozva lesz.
---Tehát hogy rugós elemtartó, cellákra forrasztott közvetlen vezetékezés, vagy pedig forrfüles megoldások közül melyiket célszerű használni? Én a forrfüles felé hajlok, amihez alakkal záródó kötéssel rögzítem a vezetékezést.Előre is köszi ha valakinek van ideje foglalkozni a szösszenetemmel.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz tordaitibi #77792 üzenetére
Köszi a választ, az elsőben nem voltam biztos, ezért kérdeztem inkább a tapasztalatokat.
Az ajánlást is köszi, egyelőre szeretném a fenti paraméterek mentén kivitelezni, aztán ha úgy látom hogy hamar elhasalnak az aksik, akkor majd átépítem, persze akkor elveszítek 8 db jó aksit, de ha meg mégis működik akkor a kényelem miatt sokat nyerek.
Meg igazából az aksi csere miatt amúgy is jó ha van benne leválasztó kapcsoló hozzájuk, tehát ha összerakom a fenti összeállítást leválasztó kapcsolóval, még mindig meg tudom tenni hogy offline-ként használom, az aksikat pedig az élettartamuk szerinti optimális szinten "tárolom" a gépben.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz CPT.Pirk #77874 üzenetére
Nem írtad hogy milyen a "megszokott" hangkártyád, tehát hogy milyen csatlakozója van.
Nem lehet hozzá akár pcie adaptert venni? Hátha olcsóbb minőségromlás nélkül...én most vettem pcie x4-->x16-ra "riser" adaptert, potom 19 usd volt szállítással együtt eboyról, pedig alapvetően nem lehet kapni, mert x1 meg x16-os input oldaliakkal vannak tele a boltok.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz troll81 #77921 üzenetére
Pont hegeszteni szokták őket. [link]
Szerintem jobb lenne ha találnál legalább 15A-es cellákat, akár másik hasonló bolt kínálatába.
Hasonló felújító videókon látni, hogy induláskor érezhető a 10-15A közötti áramfelvétel, tehát nem csak 1-2 ms-ig van jelen, hanem a műszer rendesen kijelzi.
Na most csavarozáskor gyakran előfordul hogy bele lendül a szakembör, aztán csak szórja fel a csavarokat és másodpercenként ki-be kapcsolgatja. Tehát azért kéne a legalább 15A-es cella, nehogy túlmelegedjen.Szerk..
Látom közben találtál 20a-es cellát, maga a paraméterek alapján szerintem megéri a felárat, a márkák közti különbséget nem ismerem.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Donki Hóte #78000 üzenetére
Ha nem benézés, akkor elterjedt még a kismegszakítóval egybeépített ÁVK, azon szerepelhet önmagában a "C" jelölés is ami a megszakító részre utal, persze mellette az ÁVK típusát is írja. Ahogy más is írta fentebb.
Az egyik lehetőség hogy maga az ÁVK mechanizmus old le a hegesztő természetes működésére, mert mondjuk 30mA nem megfelelő ebbe a környezetbe.
Próbaképp én azért csak megnézném hogy 1-2 teszt kör erejéig kicserélni 25 C vagy 32-es B típusú megszakítóra. Aztán lehet tovább agyalni a teljes hálózattal kapcsolatban.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #78088 üzenetére
Ez nem a gányolós topic, inkább ne farigcsáld. Nem azon a kis összegen műlik egy ilyen project és máshova majd jó lesz az a villás sín, eladod valaki ismerősnek.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #78120 üzenetére
A nulla és a föld esetében szerintem s jobb a kalapsínes változat. Oké hogy a wago olcsóbb, de elosztóban illik a rendes sínezéseket kialakítani ha van hely.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #78130 üzenetére
Melyik részére írod hogy különleges? Mert a lakatfogó önmagában nem az, ellenben kinézetre bármit lehet hasonlóra építeni, a belső a lényeg.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz SchumiBácsi #78133 üzenetére
Nono, a belső kiépítésnél te is tudod hogy a nyákokra forrasztott alkatrészek egyesével is eléggé nagy szórást tudnak mutatni. Hiába néz ki még a nyák is hasonlóan, az ördög azokon az összesen 1-5 dollárnyi alkatrész különbségeken múlik hogy a 10-20k-val többe kerülő műszer tényleg használható.
Én parksideos lakatfogót vettem 2 hete, 4.5k volt, megmaradt készletre bukkantam. Arra kell csak hogy az arányokat felmérhessem, tehát hogy 5 vagy 20 A-al kell számolni adott helyen. Alapjáraton az én példányom is 0,13 A-t mutat üresben. Még nem "ellenőriztem" labortáppal...
Ha a tényleges adatok érdekelnek, mert valahol meg kell valamit indokolni, ahhoz elkérek egy komolyabbat. Hiába van ráírva hogy 0-600V DC voltage, nem ezzel fogok aksit méricskélni...pedig méretre ugyanakkora mint bármelyik másik.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz DonThomasino #78161 üzenetére
A mérővezetékes mérések terén feszültséget párhuzamosan kötve, átfolyó áramot sorosan kötve szokunk mérni. Tehát a mérővezetékes árammérés esetén nagyon nem mind1 a belső alkatrészek paraméterezése amik a bekötés hatására "bekerülnek" az áramkörbe, továbbá épp az a lényegi oka a lakatfogó használatának hogy ne kelljen megbontani az áramkört. Ezekből kifolyólag én gyártóként, pláne olcsóbb készülék esetében biztos hogy nem foglalkoznék azzal hogy ennyire univerzális készüléket adjak (amit többféleképpen is be tud kötni), pláne ilyen kis befoglaló méretben.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Dr. Szilikát #78177 üzenetére
"18650 cellák helykihasználása jobb mindenesetre"
Ha kapacitásra vetíted akkor nem igazán.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Konkrét típusok nélkül( ha volt régi csengő annak típusa, vagy kép, volt-e trafója vagy sem, új csengő típusa...) csak nulláról építkező megoldást lehet biztosan ajánlani, pl a kerti kiskapuhoz nehogy 230 menjen, mert valaki vicces kedvében rácsap a csengőre, aztán ha az eltört akkor már nem lesz annyira vicces.
De ahogy a kolléga is említi, ha ennyire könnyen elakadtál, akkor jobb lenne 1-2 pofa sörért meg ebédért valaki ismerős legalább félszakit áthívni aki járatosabb.
szerk.:
Látom közben státusz update érkezett. Nos valóban vannak olyan csengő típusok aminek van 2 érintkező (amelyeken nem 230-at küld ki), amik közé kell kötni a nyomógombot. De ezt le is tudod tesztelni a leírása alapján, bekötöd asztalon a betápot ahgoy írja (lehet kell neki trafó), vigyázva nehogy megrázzon, rákötsz 2 vezetéket a jelölt érintkezőkre, amiket aztán wago-val összekötsz. Ha szól akkor jó...[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Dr. Szilikát #78327 üzenetére
Távolság és persze költség kérdése, van bolti "relé" amibe csak beleköti a tápfeszt, az elmenőre ráköti a csengőt, majd a nyomógombhoz tartozó 2 vezetéket is a megfelelő érintkezőkre és nem kell külön trafó bekötéssel foglalkozni mert a nyomógomb irányába nem 230 van a relé érintkezőin.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Szakértőkhöz fordulnék
Létezik hogy a 5.5k hufért vásárolt parkside PZM 2 A2. lakatfogója ennyire pontos legyen?
Tecsőn van teszt videó, de azért az nem mindig mérvadó, nekem meg most nincs kalibrált eszközöm az összevetéshez. Nem kalibrált sincs.
Gondoltam játszom kicsit a készülő "homeserver"-el, hogy 24/7-es üzemben mekkora költség lehet az üzemeltetése (kamera rendszer miatt lesz 24 órás üzem, torrent nem érdekel).Mérési körülmények:
PC: ATX tápegyésg(15 éves FSP 400W, 80%<eff; aktív PFC) + alaplap + i3-8100 cpu (hivatalos csúcs hőleadás 65W, de tényleges terhelés nem ismert) + m.2 ssd. VGA nincs!
A tápegység betáp kábelének legkülső szigetelését óvatosan visszabontva 20 cm-en, alatta a 3 ér nem sérült. Persze ez csak ideiglenes betáp kábel, nem ezzel lesz folyamat használva de ugye lakatfogóhoz hozzá kell férni külön a fázisvezetőhöz.
A lakatfogó AC áramra bekapcsolva alapjáraton 0,010-0,013A értéket mutat, azonban a "rel" gombbal ez "kinullázható", tehát ezután elvileg a tényleges értékhez nagyon közelit kell mutatnia.Eredmények:
tápegység főkapcsolója kikapcsolva, betáp vezeték áram alatt: 0,018A-->4,14W
alaplap áram alatt, PC kikapcsolva: 0,030A-->6,9W
PC IDLE: 0,090A-->20,7w
PC böngésző: 0,140A-->32W.
PC CPU-z terhelés alatt (tehát nem fullon, de azért "100%"-on): 0,250A-->58W.Az a furcsa számomra, hogy úgy tudom a 400W-os ATX tápegységek ennyire alacsony terhelésnél "nagyon rossz" (mondjuk 60-70%) hatásfokkal kéne üzemeljenek, tehát a mérési eredményeimnek legalább a 1/3-al nagyobb kéne legyen. Valamit benéztem?
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz rednifegnar #78551 üzenetére
Mindenkinek szája íze szerint, a kérdés főként a lakatfogó pontosságára vonatkozott.
Egyébként azért érdekel a fogyasztás, mert azért 15 éves tápegység és amikor cserére kerül a sor, ha már úgy is befektet az eNber, akkor nem mind1 hogy elég egy használt 6k hufba kerülő TFX táp, vagy feltétlen kifejezetten alacsonyabb terhelésre méretezett megoldás kell 12k-ért. Már 1 év alatt is kijöhet a különbség, de ahhoz az alapértéket is tudni kell.
No meg hangerő, ennek a 400-asnak és hasonszőrű TFX-eknek is van venti hangja...[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz rednifegnar #78556 üzenetére
Ha már bele tudsz iktatni naptárat, ami az abban beállított ébresztés alapján(amit csak inhouse tudsz beállítani naponta fő a biztonság) jelet küld a roló motornak a nyitásra, illetve a riasztó csippenő hangját érzékelve a letekerésre, az már bőven eléri az "okosotthon" fogalmát.
Köszi a tanácsokat. A másik fő gépben EVGA platinum tápegység van és annál is mértem a főkapcsoló kikapcsolt állapotában.
Most megnéztem az általad javasoltat, tehát falból kihúz, lakatfogó rárak-rel gomb-yynem mozgat--> falba bedug és ugyanúgy ott van a fenti mért érték.
Vezeték veszteség?Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #90088192 #78566 üzenetére
Ott a pont, korábban nem nézegettem ezért nem feltételeztem hogy a főkapcsoló előtt is lehetnek alkatrészek.
Persze ha lenne rajz az egyszerűsítené a dolgot, mivel nem rég volt áram alá helyezve biztonsági okokból most nem fogom szétszedni és befotózni.
Amit bevilágítva látok hogy a csatlakozó és a kapcsoló között a vezetéken már vannak alkatrészek, pl egy sárga tégla kondenzátor, meg egy kis kék borsó(direkt így fogalmazok).Ezen kívül neten rákeresve a következő precedenst találtam még 2014-ből [link]
Röviden a lényeg:
Emberünk vett picivel drágább lakossági fogyimérőt ami kijelzi a terhelést is, 6W-os Led körténél 6W-ot mért vele.
Az enyémhez hasonló tesztet elvégezve: bedugott vezetékkel de kikapcsolt táp főkapcsolóval 13W-ot mért.
Ráírt a gyártóra válasz:
-a 13W nem lehet valós eredmény...általában 3,9W-ot kéne kapni, az a hivatalos.A 13W az adott fogyi mérő kialakításából eredően, az eltérő mérési módszer miatti érték.
Tehát a fentebbi eredményeimmel elvileg nem vagyok helikopter (másik kollégának: nem kellett újra lakatfogó gyorstalpaló, már az első írásból is látszik), csak számomra hihetetlenek voltak elsőre a kapott eredmények.
Lehet tényleg az a legbiztosabb ha 1 alkalomra kölcsön kérek egy ellenőrzött lakatfogót ennek a parkside ellenőrzéséhez.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #68216320 #78798 üzenetére
A fenti, méterenként 4,8W teljesítményű ledszalaghoz 2 méteren éppen hogy elegendő lehet elméletben az 1A-es tápegységed, de szerintem jobb lenne ha beszereznél egyel nagyobbat(vagy a kolléga által javasolt 3A-es), 1,5-2,5k huf, nem annyira nagy tétel, mert eleve 20%-al minimum túl kell méretezni ledeknél mindig.
Mivel a meglévő tápegységed tuti nem vattaúj, lehet már kezdenek elöregedni benne a dolgok, nehogy túlmelegedjen.Amit találtál szalagot, annak az ábra szerint nincs csatlakozó feje, erre akár csavaros kötésű DC csatlakozót is tehetsz, van ott ennél a boltnál is kínálatban, persze pont az ellendarabja kell belőle mint amilyen a tápegységeden van. Legegyszerűbb ha a szalag átvételekor beviszed a tápegységet is. (Lehetőleg a csere egységet, mint írtuk az áramerősséget)
Lehet amúgy kapni toltód is ezekhez, ha több darabot járatnál, azoknak az a nyűgje hogy nagyon könnyen elveszítik a kontaktot.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #68216320 #78805 üzenetére
Oksa, ahogy az angol mondja your funeral.
Én nem említettem kapcsolót, hanem csatlakozót [link], hogy ne kelljen gondolkodni se a helyes poilaritás bekötésén a tápegység vezetékére, mert feltételezem most ehhez való csati van rajta.
Amúgy én raknék egy kapcsolót elérhető helyre, hogy ne kelljen mindig a tápegységet keresgélni.
Abból is kapni 12V DC fejekkel szereltet.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #85619712 #78810 üzenetére
Igen, egy feladatra többféle megoldást is lehet adni.
Én mondjuk konyhabútor frontjára nem raknék ilyet pláne a tápegységgel együtt nehogy a vendégek meglássák...ellenben egy jedi kapcsoló érzékelőjét elegánsan el tudom rejteni és ebben az esetben a tápegység sem lesz szem előtt.
Konyhapult világítás kapcsoláshoz nagyszerű.Az előszoba/konyhai csillárt kiváltandó, a konyhabútor tetején végighúzott, födémről visszaverődő led világítást inkább 12V mozgásérzékelőről járatom.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz VIPowER #78868 üzenetére
Szerintem nem olyanokra gondolt, mert alapjáratból azokból az olcsóbb típusok legalább 15 perces kapcsolási időket kapcsolnak.
Inkább visszaszámlálós dugalj kéne, szerintem ilyen: [link]Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
-
PROTRON
addikt
válasz #85619712 #78910 üzenetére
Ahogy a régi dakota kínaiak mondták.
-mivel a gép nem kapcsolt ki, a szendvics elveszett
-mivel a szendvics elveszett, a nap elcseszett
-mivel a nap elcseszett, a birodalom odalett...
Soha ne cécózz egy éhes emberrel!Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz baly81 #78948 üzenetére
Akkoriban még odafigyeltek a minőségre, nem spóroltak le minden költséget, ezért kellett azt a minőségi, 1500forintos gyártási árú darabot jó drágán 2100 forintért megvenned.
Azóta a Te érdekedben nem terhelnek Téged ilyen felesleges dolgokkal, így szintén csak és kizárólag a Te érdekedben már piszok olcsón tudják gyártani 1450 forintért, így neked itt a jó világ hogy horriblis mértékkel csökkentették az árat 2000 forintra.
Örülünk Vincent.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz tordaitibi #78952 üzenetére
A fentit viccnek szántam.
Az a kérdés hogy a 190 hufos dologban milyen mértékű elektronika található...ha egyébként ugyanazt a funkciót jóval drágábban tudnád csak megvenni, lehet tényleg megéri szöszölni a javítgatással.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A kolléga javaslata azért is megfontolandó, mert az üveged megtöri a led kellemetlen erős fényét.
De ha nem férsz hozzá a rögzítéshez, lehet el kéne cserélni olyan változatra, ahol a napelem vezetékkel csatlakozik és 1-2 méterrel arrébb lehet rakni.Amúgy honnan mennyiért lett? Kíváncsiságból kérdem.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Blackmate #79000 üzenetére
Szerintem tudom hol találtad ezt a táblázatot és ott szerintem ki van írva hogy a kapott értékeket milyen tucatnyi szabványban foglalt egyenletek és módosító paraméterek alapján határozták meg.
Na most a szabvány gyártó cégek ezeknek a könyvecskéknek az értékesítéséből élnek anyagilag.Amúgy valahova csak mint hivatkozást kell "lábjegyzet" mellékelned, vagy konkrétan be kéne másolnod az adott oldalakat?
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz #90088192 #79007 üzenetére
Bocs, de itt most a kollégánál a pont, arra való egy szabvány hogy leírja a különböző eseteket, variációkat(persze értelmes mennyiségen belül, nem kell 10.000 esetet végig venni). Pl leírja 25 fokon, meg leírja 40 fokon, leírja az mm, meg a vakolat alatti csőben húzott esetet is...amúgy a fenti táblázat 3 oszlopa 3 elhelyezési esetet fed le (20 fokon, ahogy az adott magyarázóban írják is) ami pl épületvillamosságban legtöbbször (nem egyenlő mindig ) előferdül.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Hátha valakinek volt már dolga ilyennel:
Ebben meglehet bízni? Szabad rákötni 12V-ról üzemelő PC-t?
[link]Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Dr. Szilikát #79069 üzenetére
Nagyon szépen köszönöm a választ.
A pc 12-24V-ig akármilyen DC táppal használható, csak az egyszerűség kedvéért írtam fentebb 12V-ot, jelenleg 19V téglatáppal használom.Eredetileg ezt az átkapcsoló modult DIY mini ups videóban láttam 18650 cellákkal és megtetszett, persze a routerhez amihez használták nem annyira gond 1-2 pillanatos kimaradás.
Az általad sárgával jelzett "töltő" működésre felhívják a figyelmet, de nekem erre a funkcióra ezen projektnél nincs szükségem.
Alapvetően egy diódával gondoltam kiiktatni ezt a dolgot ami az akku irányából átenged.Tudom elvileg megspórolhatnám az átkapcsoló beépítését, de biztosra akarok menni.
Rajzoltam egy ábrát hogy mi a terv, kérhetnék egy megerősítést?
Tehát amikor van hálózat, akkor az akku kör teljesen ki legyen kerülve, az átkapcsoló irányából ne folyon visszafele áram, elvileg a BMS pedig szabályozza ha épp szükség van.
Ha meg elszáll a hálózat, akkor akku üzem, ugyanazon a 19V-on adja a tápot ahogy eredetileg is. A leválasztó kapcsolók főként karbantartási céllal kerültek fel.
Még annyi kérdéses hogy az átkapcsolási idő áthidalására mit tudnék egyszerűen hozzárakni az "egyenlethez"?Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz Donki Hóte #79325 üzenetére
Én úgy értelmezem, hogy a vezető betáplálási végét átkötötték az eredeti fázisról egy másikra. Az érkező oldalon is, így tudták megoldani hogy ne essen le a fesz a saját szabályzatuk szerint megszabott %-on túlra.
Tehát a fizika szabályai szerint inkább a helyes megfogalmazás hogy a 3. fázist mind a két végén kikötötték és az így kapott üres vezetőt felhasználva duplázták a másik fázis vezetékekét, tehát keresztmetszetet növeltek, ahogy másik kolléga is írja.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.