- Facebook és Messenger
- Videó stream letöltése
- Kína miatt izzad a német robotipar
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Blender 3D
- DIGI kábel TV
- Rengeteg áram kell az adatközpontoknak, erre válasz a geotermikus energia
- Media Player Classic és Home Cinema (MPC-HC)
- Windows 11
- Mesterséges intelligencia topik
-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz DM-Fan #85596 üzenetére
Ezt úgy szokás megoldani, hogy első a feszültségmérés a kondin. Vannak tápegységek, amik leszívják vagy építenek be gyárilag kisütőellenállást. Ha viszont megáll benne a 300 V, mert olyan is van, akkor elő kell venni egy 10 kΩ pár wattos ellenállást ami elég hamar lenyomja, kíméletesen.
230 V-os próbalámpát is lehet éppen használni, de előfordulhat, hogy idővel kinyíródik az izzószál, hiába csak rövid ideig tart a töltés. A próbalámpa egy forrasztható vezetékkel ellátott foglalat*, ami egyébként olvadóbiztosíték helyett gyakran használatos, a javítások utáni tesztelésre. Így elkerülhető egy nagyobb pukkanás és alkatrészek károsodása, ha mégsem sikerült volna a javítás.
*Vagy egyik változata, amikor egy kiolvadt biztosítékra forrasztjuk, így csak be kell nyomni az eredeti helyére.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Nyitott kapukat döngetsz, csak nem tudom, milyen ár felel meg és nem is használtam ilyet soha, de létezik:
-
Dr. Szilikát
őstag
30C1B arra utal, hogy sorosan 30 db és 1 ágon (1 branch). Annál nem is disszipatív áramgenerátor van (amit a panelra szoktak tenni), hanem kapcsolóüzemű, esetleg kapacitív előtét van a belsejében.
44D valami másfajta jelölés, az is lehet soros, 1 ágon. A 2835 méretű LED-ek valószínűleg egyforma nyitófeszültségűek, beégés az elhasználódásra utal, de ez még semmi, ha így maradna. Csak ahhoz csökkenteni kell általában az áramot.
A60 / A65 a lámpa átmérője mm-ben.
#85607 Barret001
Egy áramgenerátoros lámpán nem könnyít a LED-helyébe rakott ellenállás, mivel a driver ugyanannyi áramot igyekszik generálni a LED-sorra, viszont felesleges veszteséget képez, amit egy kapcsolóüzemű meghajtónak meg is kell termelni, így még azt is melegíti, értelmetlenül. A driver áramát kézenfekvőbb csökkenteni. Lehet persze olyan helyzet, hogy a LED helyett túlméretezett ellenállás, amin túl nagy feszültség esik, emiatt a driver kifut a lehetséges feszültségből és emiatt csökken végül az áram, de ez is inkorrekt megoldás.
Kapacitív előtétes lámpánál a kapacitás értékét szoktam csökkenteni.
#85603 tknof1871
Gyakori kapcsolgatásra, érintkezési hibákra a kapacitív előtétes lámpák érzékenyek, mivel a soros kondenzátor 50 Hz szinuszra van méretezve, míg a meredek impulzusokkal szemben alacsony impedanciát képvisel (főleg a szinusz csúcsára indítva), amit próbál ugyan ellenállással is korlátozni a konstrukció, de így sem tökéletes megoldás.
Aktív áramgenerátoros (PWM vagy disszipatív) lámpák stabil áramot biztosítanak, kapcsolgatást is jól bírják. Viszont a LED-ek kiéghetnek bármelyikben, főleg az olcsóbb példányokban, ami a problémák fő oka. Igazság szerint ennek az a módja, hogy a lámpát megvizsgálni, hibát megállapítani és abból következtetni vissza az okra.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Egy PWM áramgenerátor anyagköltsége nagyobb, ami nagy tételnél már tetemes. Alábbihoz hasonló, de teljesítménytől függően lehet kisebb trafóval, kisebb panelon, vagy lehet a trafó helyett szimpla tekercs, step down konverterként. Utóbbi ugyan nem választ el a hálózattól, de egy szigetelt lámpánál ez nem is gond, ha nincsenek érinthető részei.
Ezek egyszerű kis kapcsolóüzemű tápok, ami optocsatolós szabályzást nem igényel, csak a primer áramot figyeli, ami arányos a kimenőárammal. A primer vezérlő IC véd a LED-sor szakadása ellen is, azaz ilyenkor nem fut meg, egy szinten korlátozza a PWM-et, ami egy ellenállással konfigurálható, meg az áram is egy másikkal.
-
Dr. Szilikát
őstag
MH-M18 modul van nekem, Aliexpressről. Működik, zenét lejátszani tudsz vele, de telefonhívást nem kezel, ha esetleg arra is gondoltál.
Úgy meg nem működik, hogy az ember a telefon mikrofonjába beszélne, mert azt a BT-kapcsolat letiltja. Ezért kihangosítós telefonáláshoz csak olyan BT-modul használható, amin mikrofont is látsz és hívásfogadó gombot. Például:
https://www.aliexpress.com/item/4000253030531.html
Ez viszont belső akkuval működik, amit néha tölteni is kell, micro usb kábellel. Végeredményben egyiket sem használom, mert rendeltem később egy BT-s rádiót, ami külső erősítőre csatlakozik (saját végfoka gyenge). Ez viszont nagyon praktikus, ahogy indul a motor, éled a BT-kapcsolat, semmit nem kell csinálni (telefon maradhat a zsebben is), máris fogad hívást stb. Ha nincs bekapcsolva a rádió és jön egy hívás, akkor is automatikusan bekapcsol.
#85627 Donki Hóte
Olyat is próbáltam, egy ideig "bedrótózva", vagyis nem véglegesre szerelve.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Egy kis 8 lábú IC a primer vezérlés általában, ami tartalmazza a kapcsoló FET-et is. Szabályozza a PWM-et, beállítja a kívánt primer átlagáramot. A trafó itt úgy fogható fel, hogy áramot transzformál, azaz szekunderen nagyobb áram áll elő, de mivel arányos a primerárammal, így nem kell külön figyelni a szekundert is, mint a nagyobb teljesítményű LED-drivereknél. Meg tudják oldani azt is, hogy a LED-sor szakadásakor a kimenőfeszültség ne szálljon el, hanem egy szinten megálljon és a driver áramfelvétele jelentéktelenre esik vissza.
Másik videóban induktivitás, egyik csak zavarszűrő, a hálózatra jutó impulzusokat mérsékli. A másik meg trafó helyett egy step down DC-konverter része.
Lineáris / disszipatív áramgenerátor egy tranzisztorral megvalósított változtatható ellenállásként fogható fel, melynek integrált szabályzóköre az áram stabilizálására törekszik.
A Dubai-lámpa alapvetően egy szokványos kapacitív előtétes lámpa, csak kiegészítették egy tranzisztoros áramkörrel, ami segít elsimítani a puffer hullámzását (ezáltal a lámpa vibrálását) ami viszont a méretkorlát miatt nem is lehet nagyobb kapacitású, tehát ez itt nem is spórolás kérdése. Segít kivédeni hálózati csúcsokat, illetve a korábban említett impulzushatást, a Zener-diódának köszönhetően legfeljebb DC 24 V-ig, a LED-sorra vonatkoztatva.
Mivel kb. 5 V-ot fog alapból, amit a hullámzás kiszabályzására használ, 19 V tartalék marad elvileg, amit még pluszban fel tud fogni, ha bejönne valami hálózati zavarcsúcs, ami megdobná a pufferfeszültséget. Gyakorlatilag ez megfelelő a LED-ek kímélésére, az élettartam növelésére, a kapacitív előtétes konstrukció feljavítására. Erre egyébként született már többféle próbálkozás, szabadalomként láttam egyfajta tirisztoros trükköt is, de pontosan nem emlékszem már.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Szabacs #85664 üzenetére
T2 vagyis lomha kioldású, 2A / 250 V. De ezt látatlanban is mondtam volna, mert ilyen tápokban mindig lomha szükséges a puffertöltés indítási árama miatt.
Meg általában egyéb hiba is van, nem magától olvad ki. Ezért nem is szívesen cserélem vaktában, mert utána ismét pukkanhat, akár tönkremehet még olyan alkatrész is pluszban, ami addig még nem. Célszerűbb rámérni a lehetséges zárlatos alkatrészekre, illetve izzólámpán keresztül indítani kíméletesebb.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz khron78 #85662 üzenetére
Csak hasonlót látok itt, de ez csúszókuplung nélküli, így nem alkalmas a célra, ha a felcsévélő orsón nincs kuplung:
https://www.aliexpress.com/item/1005002469367930.html
Gyakori hiba volt régebben is ezek repedése, meg a pause alkatrészé is, de utóbbi legalább nélkülözhető. Mivel ez csak egy rugót leszorító korong, a fordulatszámot nem befolyásolja, de azt nehéz lehet eltalálni, hogy pontosan rászoruljon a helyére, ha valaki gyártani akar ilyet.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz daninet #85648 üzenetére
Az akkuk fel vannak töltve, egy Opus töltőben töltöttem őket.
Lehet, hogy így nem tud elindulni a töltőáram. BMS-modulok jellemzője (laptopnál is tapasztaltam), hogy töltéssel / töltőárammal lehet aktiválni a letiltódott modult. Ez persze nem minden esetben segít, ha egyéb gond is van.
Kínából rendelhető moduloknak is két fajtája van. Egyik, ami letiltódás után automatikusan éled, ha megszűntek a tiltás feltételei, ez jó a csavarbehajtókhoz is, ilyen a többség. Másik, ami csak töltésre áll vissza. A panelra szerelt védelmi IC tudhatja mindkettőt is, de az első változatra állítják általában.
#85668 DonThomasino
A mértani sort azért találták ki, hogy adott tűréshatár tagjai, szélsőséges esetben ne lapoljanak át a másik tagra. Nem lenne értelme például a 20 %-os sorozatban 10 és 12 értéknek, mert a 10 is felvehet 12-t és így tovább.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz daninet #85677 üzenetére
Nem így értettem, ha direktben töltesz az akkura, nem változik semmi. A BMS-modulnak kell érzékelnie, hogy az akkufeszültség kisebb, a töltőfeszültség nagyobb, erre aktiválja magát. De te már feltöltötted, így eléggé határeset.
Laptopakkunál is így csináltam, és mivel kísérleteztem, többször is eljátszottam, mindig bejött (legalábbis annál, aminek más gondja nem volt). Először felforrasztom a cellákat, a negatív ponttól emelkedő sorrendben. BMS ekkor még tiltva.
Utána, ha csak pillanatra adok rá feszültséget (az akkuház "rendes" kivezetéseire), máris bekapcsol. Az indítófeszültség jöhet egy töltőből is, de ha azzal nem sikerül, akkor se legyen nagyobb a töltési végfeszültségnél, csak legyen nagyobb az akkuk összfeszültségénél.
A kínai modulokat, amiket csavarbehajtóba is ajánlanak, azért is említettem, mert annak túláramvédelme csak rövid időre tilt, majd ismét rákapcsol. Ha megszűnt a túlterhelés, megy tovább.
Esetedben nem tudom, hogy a kefék, illetve kommutátor védelmét mennyire szolgálta az elektronika lágyabb indulása, de talán erre sem árt gondolni, hogy védte a motort.
#85683 ProtMonster
Erre van többféle szabvány, már pontosan nem emlékszem, de lehetséges digitális kommunikáció, vagy még egyszerű ellenállásos trükkök is voltak.
Emelt feszültségre azért van szükség, ami a nagyfeszültségű távvezetékeket is indokolja: nagyobb feszültségen kisebb áram szükséges ugyanannyi teljesítmény átvitelére, kisebb veszteség, jobban bírják az érintkezők stb.. Feszültségben pedig még van tartalék a 48 V törpefeszültségű tartományon belül, míg az áramban kevésbé.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #85712 üzenetére
Amelyik túlmerül 2,5 V alá, károsodik általában, minél lejjebb megy, annál jobban. 0 V már 0 akku lesz belőle elvileg. Megnőtt a belső ellenállás és / vagy átvezetése is lehet, ami önmagát meríti.
A másik használható szerintem, ahogy szoktam én is, barkács célokra. Csak egy szokványos 4,2 V-os töltő kell hozzá (TP4056 stb.) 1C töltőáramot legalább bír, akár többet is. Igaz, hogy a felirat szerint 3,8 V névleges, ilyen akkuk 4,35 V-ig tölthetők, úgy több töltést tárol, de ez nem kötelező.
Piros a pozitív, fekete negatív, ezek csak a terhelhetőség miatt vannak duplázva. Van egy termisztorkivezetés, amivel a hőfokot mérik. Ez szándékosan ilyen primitív megoldás már régóta, hogy minél megbízhatóbb legyen és ezt a legtöbb ilyen akku tartalmazza. Multiméterrel a negatívhoz képest mérheted. Ahogy melegíted az akkut, változik az ellenállás. Régebben tudtam azt is, hogy PTC vagy NTC.
4. kivezetés, amikor van, egyvezetékes adatbusz általában, amiből a készülék azonosítót olvashat ki, eredeti gyártmány azonosítása vagy akármi, barkács szempontjából lényegtelen.
Ettől eltekintve az akkuban csak védelmi elektronika van, soha nem szabályoz töltést. Ennek biztonsági oka van, ha elromlana a töltő, vagy zárlatos a készülék, akkor mindig maradjon egy utolsó védelmi lépcső, magában az akkuban.
Védelmi funkciók: túltöltés, túlmerítés, túláram, túlmelegedés (utóbbi függetlenül a kivezetett termisztortól).
Ordas hiba, interneten terjedő "álhír", amikor a túltöltés elleni védelmet töltésszabályzónak hiszik. 4,35 V -os akku védelme például 4,4 V felett szakít meg, ez nem azért van, hogy a töltést szabályozza. Sőt, a CC/ CV töltés sajátossága miatt így nem is lehet annyi töltést bevinni, mert a töltőnek kellene korlátozni 4,35 V-nál és tolni még jó ideig az áramot.
De nem tudja, ha felszalad a feszültség és a védelem megszakít.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #85717 üzenetére
Nem érdemes az akkuban lévő védelmet kiiktatni, szétgányolni, ami eleve áram szempontjából is az akkuhoz illeszkedik pontosan
TP4056 modul kapható védelem nélkül is, de lehet használni az általad linkelt védettet is, csak kihagyva azt a részét. Tehát ilyenkor az OUT pontokra megy a védett akku és ide csatlakozik a terhelés is.
Ha a B +/- pontokra kötsz egy védett akkut, akkor a töltés már két védelmen fog áthaladni, ami nem csak felesleges, de még zavart is okoz, próbáltam egyszer. Elkezdett ki-be kapcsolgatni a végén, megzavarodott. B +/- a védelem nélküli akkuhoz való, amikor a terhelés az OUT pontokra csatlakozik.
A TP4056 teljesen korrekt töltésvezérlő. Gondoskodik arról is, hogy túlmerült akkut előbb kímélő árammal tölt.
Töltés végén pedig, amikor 4,2 V-on tartva 10 %-ra csökken az akku által felvett áram, teljesen leáll a töltés. 1 A áramra konfigurálva ez értelemszerűen 100 mA.
Igaz, hogy 4 Ah kapacitású akku esetén 400 mA lenne elvileg a végérték. Tehát, ha azt mondjuk, hogy ennél tovább töltjük, amikor 100 mA-re esik vissza, akkor hihetnénk azt, hogy többet nyomtunk bele a kelleténél, de gyakorlatilag ez nem vészes. Pláne, ha az akku egyébként is 4,3 vagy 4,35 V végfeszültséget bír, maradhatna nagyon sokáig 4,2 V-on tartva is.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Batman2 #85726 üzenetére
Az alapáramkört tekintve, noha a soros kapacitív előtét a meredek impulzusokkal szemben alacsony impedanciát képez, de neked a végeredményt kell nézni, hogy az átlagáram mennyi feszültségre tölti a C1 puffert.
Ha kevesebbre, akkor eszerint kisebb az modifikált szinusz átlagértéke, amitől csökken a LED-áram és így tovább fog tartani.
#85728 PROTRON
Ha a 4,2 V vagy annak többszöröse (CV érték) pontos beállítására gondoltál, ahhoz megfelelő.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Batman2 #85733 üzenetére
A kondinak mindegy szerintem, a kapacitás óvatos növelésével vissza lehet állítani ugyanazt a feszültséget, a pufferkondin mérve. De akkor a lámpát normál szinuszon használva, nőni fog ugyanaz.
#85731 PROTRON
Nem nagyon szoktam ilyeneket nézegetni, TV-szerviz és hasonló célokra nincsenek olyan nagy igények. Aneng 8002 szint is már bőven elegendő, de igazság szerint a régi 3 és fél digites műszerekkel is elvégezhető volt minden:
-I.8.8.8
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz hofione #85735 üzenetére
A Nest Y /Cool pontja elvileg a fűtéssel ellentétesen kapcsol. Ha egyszerű átkötéssel nem megy és átkonfigurálni sem lehet, akkor talán egy fordítórelét kellene bekötni.
Ha jól látom, a W és Y kimenetek egy 24 V-os relétekercs meghúzatására valók. Egyik fűtőrelét, másik hűtést kapcsoló relét működtet.
Ez csak egy hasonló rajz, itt a vezérelt berendezésben trafó, vagyis AC táp van, a jelölések szabványosak.
Common a közös pont (kazántest elvileg, vagy lehet galvanikusan elválasztott), ehhez képest mértél negatív feszültséget az R ponton?
R a tápfeszültség (szimbolikusan fázisnak mondhatjuk, AC táp esetén).
W itt a fűtőrelére kapcsol tápfeszültséget.Később ugrott be, ha szabványosan AC 24 V megy a termosztátba, amit az egy diódával egyenirányít a saját elektronikája táplálására, akkor a dióda előtt mérhetsz negatív feszültséget, DC állásban.
De AC mérésre kellene állítani a műszert és úgy megnézni.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz MasterMark #85741 üzenetére
Azt úgy kell értelmezni, hogy a LED-en 20 mA áramot folyatsz át és ilyenkor a LED-en mérhető nyitófeszültség tipikusan 2,1 V, de gyártási szórástól, hőmérséklettől függően 1,8-2,6 V között is alakulhat.
Ha neked egy tipikus példányod van, az lehet, hogy 2,1 V-on 20 mA áramot vesz fel, de tegyük fel 2,6 V-on már 70 mA alakul ki rajta.
2,6 x 70 = 182 mW
Viszont fentebb írják a maximális disszipációt, amit a kis tok elbír fűteni: 130 mW és kinyírtad.
Mivel a görbe meredeksége miatt a LED érzékenyen reagál a rákényszerített feszültség változásaira, ezért szükséges ellenállással egy sokkal rugalmasabb korlátozást létrehozni, ami a feszültségváltozásokat is jobban kiegyenlíti, meg a hőfokváltozás miatti nyitófesz. változásokat is. Annál is inkább, mert létezik az öngyilkos hőmegfutás jelensége is: melegszik, emiatt csökken a nyitófesz., nő az áram, amitől még jobban melegszik és elszállhat.
Az ellenállás áramgenerátoros jellegű meghajtást biztosít, vagyis nem teljes áramstabilitást (mint egy elektronikus szabályzó), illetve némi veszteséget is képez, de ilyen egyszerűbb esetekben alkalmas.
Ez egyébként örök félreértés, már 20 évvel ezelőtt sem értették a zseblámpaizzók világához szokott fórumozók, hogy a LED egy dióda, aminek az áram-feszültség karakterisztikája pont olyan, mint egy diódáé. Feszültséghatároló jellegű eszköz, amit fix áramra hajtunk meg lehetőleg. Nem fix feszültségre.
Nem lehet összehasonlítani egy lineáris ellenállással, vagy izzóval, noha utóbbi sem teljesen lineáris, a hidegellenállás miatt, míg a dióda egészen más fogalom.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz MasterMark #85778 üzenetére
Helikopteres hasonlatot láttam már a váltakozóáramú meddő szemléltetésére (meddő tömeget megemel, ami süllyedéskor a tehetetlenség miatt visszahat), bár erre jobb lehet szerintem a vízszintesen haladó, meddő tömeggel terhelt jármű esete is.
Dióda esetében viszont szintekről inkább beszélhetünk (feszültségszint).
A helikoptert kötéllel lekötjük a talajhoz. Ahogy emelkedik a szint, egy ponton hirtelen nagy erők ébrednek a kötélben (dióda), amibe bele is szakadhat, ha ő a gyengébb.
Kötéllel sorosan kötünk egy gumikötelet (korlátozó ellenállás) és azt látjuk, hogy a kötél fix szakaszára is kíméletesebb erők fognak hatni. Így is megszakadhat a kettő közül, amelyiket gyengébbre terveztük, de mégis nagyobb szintkülönbségek hidalhatók át, sokkal rugalmasabban.
Dióda áram-feszültség karakterisztikája, egyszerűsített, részben idealizált felfogásban:
Ha nyitóirányban csak egy lineáris ellenállás lenne:
A görbe meredeksége az Ohm-törvény paramétereitől függ. Ha bekötöm sorosan a diódát és ellenállást:
Kézzel nem tudom pontosan ábrázolni, de talán így lehetne elképzelni, azaz nagyobb feszültségváltozás hatására, kisebb mértékű áramváltozás jelentkezik.
De erre is igaz, hogy számítanak az értékek. Ha relatív nagyobb feszültséget csökkentünk nagyobb ellenállással, akkor egyre inkább közelítünk az ideális áramgenerátoros tápláláshoz. De ahhoz mellesleg végtelen feszültség kellene és végtelen belső ellenállású forrás. Fordítva, egy kis ellenállás, ami kevés feszültséget ejt, gyengébben kompenzál, szűkebb lesz a tűréshatár az ingadozásokra.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Mr. V. #85782 üzenetére
Ha nem hibás BMS, nem kell megkerülni, csak rendesen feltölteni a P+ / P- pontokra forrasztva. Esetleg a fóliát lekaparva, óvatosan forrasztani, hogy ne olvadjon meg a szalag, de ez azért rutint is kíván.
Ez csak szimpla BMS, egyéb kivezetések nélkül, de a lényeg ugyanaz. Töltést én mondjuk rendes CC/CV tápegységgel vagy TP4056 modullal stb. végezném.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85794 üzenetére
Az elején az ellenállást tévesen nevezi 260 kohmnak, ilyen nagy ellenállással nyilván nem működne. A mellékelt rajzon már jól szerepel, egyébként is jobb ilyen rajz alapján tájékozódni. 3D ábrák a paneltervezésnél lehetnek inkább hasznosak.
A videó csak az alapelvet szemlélteti felületesen, egy ilyen olcsó kivitelen keresztül, amit a legrégebbi telefonokhoz adtak, illetve még ma is gyártják, a legolcsóbb kínai gagyi kategóriában, kicsire spórolt kondenzátorokkal, potenciális telefongyilkosként, amikor töltés közben elpukkan.
De egy normális gyártó már 20 éve is ennél jobbat mellékelt a telefonjaihoz.
Legfőbb különbség primer oldalon az integrált PWM-vezérlés, szekunderen pedig a Zener-dióda helyett a TL431 precíziós söntstabilizátor alkalmazása, ami pontos 5 V értéket tesz lehetővé. Hogy az újabb konstrukciókról ne is beszéljünk, amikor a nagy áram miatt szinkron egyenirányító is lehet beépítve, ami csökkenti a melegedést / veszteséget, vagy a többlépcsős feszültség igénye stb.
Legújabb a gallium-nitrid integrált MOSFET-ek alkalmazása, a klasszikussá vált szilícium helyett, ami magasabb hőfokot bír, kisebb veszteséggel tud dolgozni, mind primer, illetve szekunder oldalon, utóbbin a dióda helyett szinkronban kapcsolva. Így végeredményben a GaN töltők már kisebb méretűek, azonos teljesítményre vonatkoztatva.
Legalábbis így mondja a köznyelv, de ez csak CV tápegység, a töltőkör a telefonban van. Bár ez sem teljesen igaz, léteznek már a telefon által szabályzott tápmegoldások is (itt nem az ismert feszültségváltásra gondolok).
Ez a videó talán jobban elmagyarázza, indiai akcentussal, de érthetően:
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85808 üzenetére
2 Mohm indító ellenállás, csak kevés bázisáramot folyat, ami egy kis kollektoráramot enged. Tehát nem kapcsol be teljesen a T1 tranzisztor, amiből igen nagy baj lenne, ha 230 x gyök2 azaz DC 325 V-ra rákapcsolná direktben a néhány ohmos primer tekercset, szétdurranna. (Ami meg is esik néha, egyéb hibák miatt.)
De amikor ez a kis áram megindul a primeren, feszültséget indukál a segédtekercsen, ami pozitív visszacsatolást képez, ettől fog felgerjedni a rezgés. Az indukált impulzus a soros RC-tagon keresztül megemeli a bázis feszültségét pozitív irányba, amitől már rendesen bekapcsol a T1.
Ettől viszont a T1 árama megemeli a saját emitter ellenállásának feszültségét, de ennek következtében bekapcsol a T2 és kikapcsolja a T1-et. Majd ez ciklikusan ismétlődik. Hogy milyen gyorsan, azt befolyásolja a soros RC-tag időállandója, meg a körben az induktív tagok is.
Ebbe a körbe bele tud nyúlni az optocsatoló, ami nélkül a kimeneti feszültség felpörög egy maximális értékre, legyen mondjuk 10 V. De amikor az optocsatolóval képezett negatív visszacsatolás korrigál, ezt lehúzza 5 V-ra.
Van egy másik videó is, amiben a cseh akcentussal beszélő srác domborít, ez mindig szórakoztató (vagy már-már nehezen viselhető). De cseh nyelvű videóból kiderült, hogy ők tényleg így hangsúlyoznak:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85812 üzenetére
Nekem a Target 3001! volt az első, amivel már tervezni is tudtam.
250 Pins/Pads, 2 copper layers, area 2.0m x 2.0m and much more. All functions active, no time limit, no codes.
Később jelent meg az EasyEDA Chrome plugin változata, a tapasztalatok birtokában már azt is tudtam kezelni, noha itt-ott másképp működik. Ennek azóta már van önállóan telepíthető verziója is.
Ezek után viszont már a többi programban is tudtam "létezni", noha azelőtt ilyen CAD jellegű programot soha nem használtam.
A korábban írtakhoz pontosítva:
DC 325 V-ra rákapcsolná direktben a néhány ohmos primer tekercset, szétdurranna.
Ezt úgy értettem, ha leállna az oszcilláció és tartósan rákapcsolna. De itt az a lényeg, hogy az adott kapcsolófrekvencián egy kis induktivitású tekercs nagyobb impedanciát képvisel, ezért lehetséges anyagtakarékos, kis méretű trafók használata. Cserébe a vasmag már nem lehet tömör vagy lemezelt sem, hanem porkohászati eljárással fixált porvasmag szükséges az örvényáramok minimalizálására, ahol az egyes ferromágneses szemcsék egymástól is szigeteltek. Míg 50 Hz-en elegendő csak lemezeket szigetelni.
Ilyen diszkrét elemekkel működő önrezgő meghajtás elvét illik ugyan ismerni az elektronika alapjaihoz, de manapság egy energiatakarékos, terhelés nélkül jelentéktelen fogyasztású PWM-vezérlés már egy IC-vel el van intézve, amiben lehet egyben az integrált MOSFET is, kisebb teljesítmény esetén.
https://www.leadtrend.com.tw/en/product-page/15/116-ld5536r
http://radio-files.ru/download/datasheet/microshem/l/LD7530.pdf
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz lanszelot #85815 üzenetére
Azt hittem, paneltervezésre gondoltál, azért is másoltam be, hogy meddig ingyenes a Target, azon a korláton belül már jó kis áramköröket lehet kivitelezni.
De ha szimulációs képességek érdekelnek, azzal én nem nagyon foglalkoztam, mert régen a gyakorlatban jöttem rá a dolgokra, apránként, hosszabb idő alatt.
Csak az utóbbi évek fórumozásai kapcsán futottam össze alábbival, ami egyszerűbb áramkörök vizuális megjelenítésére alkalmas és néhányszor jól is szórakoztam vele:
https://www.falstad.com/circuit/
Vagy szokták említeni ezt is, talán egyszer próbáltam:
https://www.analog.com/en/design-center/design-tools-and-calculators/ltspice-simulator.html
-
Dr. Szilikát
őstag
Az csak a tápegység, jobbára ellenálláson keresztül töltenek ilyen Ni-Cd cellákat és termisztor is lehet benne, ami a harmadik kivezetésre csatlakozik. Ilyen egyszerű tranzisztoros töltésjelzőt is használhatnak:
https://prohardver.hu/tema/hobby_elektronika/hsz_84024-84024.html
Bár a felirat szerint csak az eredeti töltőt ajánlja hozzá, amiből gyanakodhatnánk arra, hogy az tényleg valami szabályzott töltő, de a típus alapján rákeresve erre semmi nem utal. Csak arra, hogy fix 24 V tápegység.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tknof1871 #85837 üzenetére
Egyfajta szöget képzelj el, ami recés oldalú és beleütik, esetleg melegen. Vagy csak hidegen.
Pillanatpákával lehet melegíteni magát a szöget, amitől kiolvad, közben feszegetni szét a műanyagot. Ettől persze megolvad az ellendarab is, de mindegy, utána össze lehet rakni bútorlapcsavarral. A pákára egy kis ón is mehet, a hőátadás javítására.
Ha jól rémlik, régebben próbáltam a fémbe lyukat fúrni és lemezcsavarral kiemelni + melegíteni, valamire akkor is jutottam, végül szétjött. Valahogy.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tillatrilla #85854 üzenetére
Szerintem az ránézésre is Ni-Cd, ahol 0,9 V a cella alsó szintje, de akkor már nincs ereje, 1 V körül működik még, ilyen terhelésen. 1,4 vagy 1,55 V-ig is mehet a töltés, de azt lekapcsolva 1,3 V max. feszültséggel lehet kalkulálni, amire beáll a cella.
12 cellával ez 12-15,6 V üzemi tartomány nagyjából.
4 S Li-ion feltöltve 16,8 V, a kis többlet semmit nem árt egy motornak, kicsit talán jobban pörög, de úgyis merül közben lefelé.
A BMS modulok 2,5 V alsó szinten tiltanak, de 3 V körül lehet mondani, hogy van még ereje az akkunak. Tehát ez 12 V összesen. 4S konfig tökéletes ide, lehet párhuzamosítani is.
Töltéshez egy XL4015 CC/CV modul megfelel, 16,8 V kimenőre beállítva, amihez 24 V input korrekt. Áramkorlát igény szerint 1C érték körül.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #85857 üzenetére
Jobb neki a ciklikus üzem, én is úgy vettem észre, noha a teljes merítéssel is vigyázni kell, mert a soros körben a leggyengébb tag könnyen "összeeshet", azaz előbb nullára törik, majd átfordulhat negatívba is (a többi cella rátölt visszafelé), amitől kinyíródik. Holott 0,9 V alá nem szabadna menni.
Mindamellett számít az akku minősége, csepptöltőáram nagysága is.
Panasonic DECT telefonhoz például elég tartós Panasonic AAA Ni-MH akkut mellékelnek, ami kímélő töltést kap, plusz könnyen cserélhető is, ha baja lenne.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #85860 üzenetére
Igen, a memória effektre külön nem tértem ki, mert azt később valami adalékkal mérsékelték, ha jól rémlik és nem is ez számított a fő gondnak, vagy nem is mindig jelentkezett.
Manapság meg már Ni-Cd akkut venni sem szabad, mert nagyon leadták a minőséget, nem sokáig bírják. Vagy valami nagyon megbízható ipari gyártmányt kellene venni, de azt meg horror áron.
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tordaitibi #85879 üzenetére
Li-ion 6S a főtáp a motornak (ha feltételezzük, hogy a porszívóról van szó), abból csökkent valószínűleg 5 V-ra egy LM2596-tal.
Ha a diódák után jelentkezne kb. 24 V, azt egy elkóval meg lehetne tartani rövid időre (nyilván süllyedne közben, de a konverter kiszabályozza egy ideig), ugyanakkor a töltési impulzus okozta szikrázás ellen egy ellenállással lehetne védeni a kapcsolót.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz tillatrilla #85854 üzenetére
Ide írom a választ, mert a témába való és a privát "fórumozást" soha nem kedveltem (nem fórumozás, nem szolgál mások hasznára sem). Meg az is előfordul, hogy olyanokat kérdeznek, ami nekem marginális, viszont más jobban tudhatja, kitapasztalhatta.
Például házi barkácshoz nem szoktam 18650 cellákat rendelni, nekem egyszerűbb bontottakkal szórakozni.
Hogy melyik BMS alkalmas, ezt most így nem nagyon érzékelem, mennyi lehet a motor áramfelvétele. CC/CV modul megfelel:
https://www.aliexpress.com/item/1084552308.html
De ha kijelzőset szeretnél, ez későbbi fejlesztés és jobb is:
https://www.aliexpress.com/item/32717829819.html
Másiknál a réz távtartók részei az áramkörnek, még az árammérő söntnek is, így lazulás / hődilatáció esetén gondok lehetnek, ezért nekem nem volt szimpatikus a konstrukció.
A második viszont egész jó hobbi "labortápként" is. Bár az hátrány, hogy nem két külön kijelzőn látjuk az áramot és feszültséget, így nyomkodni kell, illetve van egy automatikus "lépkedő" funkciója is, de az nem olyan jó, mint egyszerre látni.
Viszont készülékbe építeni fixre, töltőként, elegendő a kijelző nélküli modul is.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Pedig az inkább forrasztással lenne vállalható, azt is olyan rutin birtokában, amivel nem okoz valaki zárlatot. Csipesszel lehetnek problémáid.
Ha a P+ / P- pontok azonosak a három pont közül kettővel, akkor oda is lehet csatlakozni. De ez a képen nem kivehető, mint ahogy töltőt sem látok.
-
Dr. Szilikát
őstag
A kép annyira kivehetetlen:
Ha manipulálom:
Akkor is csak sejteni lehet, a P- hová vezet. Úgyhogy ezt te látod jobban, de ha így van, akkor nyilván lehetne a megfelelő pontokra forrasztani. Kicsit egyszerűbb, mint ide:
Bár ez is megoldható, csak vigyázni kell vele.
A töltő alkalmas lenne, csak annak is jó lenne vezetékkel elvezetni a tűit a töltendő akkura. Nem azt mondom, hogy a tűkre forrasztani, talán inkább belülről kivezetni. Vagy a tűkre rátekerni huzalt, ha már másképp nem megy.
Elvileg egy lehetőség az is, hogy a széles fóliát úgy letisztítani, kapirgálni, hogy rácsíptetsz valahogy. A két oldal bizonyára azonos galvanikusan és akkor a csipesz nem okozna zárlatot, amikor átfogja a lapot, de ezt is ellenőrizni kell.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz smallmer #85913 üzenetére
Nem nagyon látom reális értelmét, hogy ne nyomd bele az első kábelt, ami akad a lomtárban. Ilyenekkel nem szokott gond lenni.
Olyan volt már, amikor a laikus ügyfél nem dugta be ütközésig a TV hátába, így persze bizonytalanná vált a működés. Vagy ment a TV sokáig, majd egyszer megállt és nem tudták, mi a gond.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz PROTRON #85916 üzenetére
SATA kábel nem releváns, itt a hálózati kábel, amiről szó volt, egyszerűen túl jó konstrukció ahhoz, hogy egy 230 W-os tápegységet ne szolgáljon ki.
Lehet, hogy a piacon kapható kínai vacak is (mármint kínain belül is valami legaljára gondolok), nem tudom, mert nekem a lomtár is tele van olyan kábelekkel, ami valaminek a tartozéka volt és tökéletesen megfelel ilyen célra.
Meg azt a tragédiát sem lehet átérezni, hogy mi lenne, ha véletlenül nem érintkezne, amire elenyésző az esély és minek az akku a laptopban, ha nem hidalná át a problémát, míg észreveszi valaki.
Más eset a "piskóta csatlakozó" néven is futó megoldás, ami gyengébb, kontakthibára hajlamosabb lehet.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz hibavissza #85935 üzenetére
Fázishasítás nem azt jelenti, hogy egy diódával egyenirányítod, avagy levágod a félhullámot. Ez a módszer izzószálakhoz jó például, annak mindegy.
AC-motornál nem mindegy a motor fajtája, szinkron / aszinkron motornak nem jó az egyenáram.
Fázishasítás, amikor a szinuszból kiharapnak, így AC marad továbbra is:
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz hibavissza #85939 üzenetére
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Phase
Az a szinuszhullám pozitív és negatív félperiódusa. Szimpla diódás vágással félhullámú egyenirányítást kapunk. A félhullámot / félperiódust soha nem nevezik fázisnak a szakmában, vagy oktatásban, vagy bárhol.
Fázis, amikor van például három, időben eltolt fázis:
Az eltolódás térbeli eredetű, miután az erőművi szinkron generátornak körben vannak a tekercsei, így az egyenárammal gerjesztett forgórész erővonalai egymás után metszik. (Most az mellékes, hogy valójában 120°-nál is sűrűbben van több póluspár, így alacsonyabb lehet a fordulat, 50 Hz-re vonatkoztatva.)
Lehet például fázist fordítani (nem szinusz, de lényeg a 180° fordítás):
A búvárszivattyúk a kivételektől eltekintve jellemzően kalickás aszinkron motorok, amiben a forgó mágneses mezőt kapacitív fázistolással hozzák létre, itt minden szempontból szükség van a váltakozóáramra. Kondenzátoron a DC át sem tud menni, illetve a mezőhöz is kell.
ha nem kerül "slip"-be működhet.
Az idézett hozzászólásban rendes triac fázishasítóról van szó.
Slip mindig van az aszinkron motornál, ez a lényege, hogy mindig késik valamennyit a forgórész, a forgómezőhöz képest (szinkron motornál nincs). Gond akkor van, ha nagyon levesszük a tápot, nagyon megnő a slip (belassul), majd egy ponton leszakad teljesen a forgórész a forgómezőről, berángat, megáll.
-
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz aujjobba #85961 üzenetére
Triac kapcsolt AC 24 V fűtés, ami a kerámia PTC betét hőfokfüggő ellenállásával együtt változó áramot figyeli.
Az R11 ellenálláson érkező leosztott AC feszültséget összehasonlítja az R3-ról levett feszültséggel. Első fokozat invertál, második nem. Kimenetek elvileg:
- Hideg --> nagy áram --> OP1 alacsony --> OP2 alacsony szint.
- Meleg --> kisebb áram --> OP1 magas --> OP2 magas szint.
- 555 trigger input lefutó élre billenti a kimenetet magas szintre, az adott értékekkel kb. 0,8 másodpercre.Csak valamit elnézhetett a magyar rajzoló, mert a triac nem kapcsolható így. Noha az MT1 lábhoz képest pozitív vagy negatív feszültséggel egyaránt gyújtható, de a fenti szerint semmi.
Ezt inkább ehhez hasonlóan szokták:
Fentinél: 555 --> kimenet magas ---> triac / tirisztor off.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
Mármint egy IC vezérli az aktív PFC step up konverterét és a PWM táp tranzisztorait is. Utóbbi rezonáns, azaz ellenütemű, kétutas egyenirányított, ami nagyobb teljesítményre használatos, mint a flyback egyutas konverter.
A probléma néha egyszerűbb, mint gondolná az ember. Relé kupakját lekapod, polírpapírral eligazítod. Vagy minimum beforrasztod a kilazult lábait.
Nyilván ezt nem lehet biztosra mondani, de van ilyen. Az biztos, ha beégett az érintkező, én a sznobizmus és tehetetlenség jelének tekintem, ha valaki cseréli a relét. Pillanatok alatt javítható, tökéletesre. Emiatt felesleges rendelni, várakozni, ez totál értelmetlen.
-
Dr. Szilikát
őstag
Ez nem hit kérdése. Nyilván azért írtam, mert a szervizgyakorlatban többször is megoldottam ilyet. A képcsöves korszakban is, laposnál is.
Bekapcsoláskor a puffertöltés szikrát képez, nem tesz jót ilyen reléknek. Igyekeznek ugyan némi ellenállással korlátozni, de az nem mindig elég. Inkább elég (beég).
a relé maga polaritásmentes, de a vezérlése nem biztos
Nem szokott ilyen lenni, nem is értelmezhető számomra.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #70211840 #85971 üzenetére
Vannak dimmelhető LED-lámpák (nem izzólámpa), amit elvileg arra találtak ki, hogy a triac-dimmelt izzólámpát kiváltsa.
De nem mindig, illetve nem minden dimmerrel kompatibilis. Még a gyártócégek weboldalain is lehet találkozni olyan utalással, hogy próbáld ki, vagy jó, vagy nem jó.
Vannak ugyanakkor záróélű dimmerek, ami nem triac, hanem MOSFET-kapcsolós, ezek már főleg a dimmelhető LED-lámpákhoz lettek gyártva.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz #70211840 #85975 üzenetére
Ezeket úgy jelölik, hogy dimmelhető E14 LED, illetve nyilván LED-izzónak is nevezik a laikus kereskedők, ez már csak így marad. (A világítási fehér fénycsövekről 50 éve nem hiszik el az emberek, hogy soha nem volt benne neongáz, még ma is "neonnak" titulálják. Holott a neon narancs fényt ad, mint a neonnal töltött glimmlámpa is).
A lámpatestek meg nagy eséllyel triac dimmert tartalmaznak. Hogy melyikkel fog rendesen működni, azt így nem lehet megmondani. A dimmelhető LED-lámpákban másfajta driver van, ami figyeli a fázishasított jelformát és attól függően szabályozza a LED-áramot.
A probléma inkább az, hogy némelyik triac dimmer a csökkent, illetve nem ohmos / lineáris terhelésre rosszul reagál és ezt nehéz így megjósolni, próba nélkül.
-
Dr. Szilikát
őstag
Egyébként ez honnan jött, hogy az MD6751-nek bármi köze lenne egy relé működtetéséhez?
TV-ben relét manapság úgy szoktak alkalmazni, hogy egy főtápegység teljes áramtalanítására szolgál, ami legyen például itt egy MD6751 tápkör. Ez önmagát be sem tudná kapcsolni semmivel, még a saját 14 V tápját is külön kell létrehozni, hogy elindulhasson.
Erre van külön egy kis készenléti tápegység, ami a processzornak is ad feszültséget, ami kezel egy relét is, de csak a szokásos módon, semmi különös nincs benne:
A relé ad hálózati tápot a nagyobb teljesítményű főtápnak, valamint 14 V-ot is adni kell a készenlétiből. Sok esetben a relé el is marad és mondjuk csak az IC tápját kapcsolják, mivel anélkül áll a tápegység, illetve a MOSFET-ek, hiába kap hálózati tápot, nem fogyaszt semmit.
Létezik persze többféle felépítés, ez csak egyik jellemző megoldás.
Ha a relét már mindenáron be akarja húzatni valaki erőszakkal, elegendő a tranzisztor C-E lábait összeforrasztani, ennyi csak. Baja nem lesz ebből.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz darvinya #85997 üzenetére
LED-ek sorosan, aránylag nagy eredő feszültség (100-150 V), amihez kis áram tartozik, legtöbb TV-ben ilyen vékony vezetékeket látsz. Miután ahhoz viszont kevés a feszültség, hogy nagyon szigetelni kellene.
Ma reggel fekete kép fogadott.
Fekete kép nem kép. Egyébként a kijelző meghajtásához nem sok köze van, az LVDS kábel lényege, hogy több érpárra van elosztva a digitális jelfolyam, így érik el a kívánt sávszélességet. Nem úgy, mint a HDMI, ami csak 3 érpár és 1 órajel, viszont nagyobb jelsebesség / frekvencia. Az LVDS-nél több érpár, de egyenként kisebb sebességgel halad.
Plusz a tápáramhoz (T-Con és LCD) sem árt több szál, de az 12 V-ról nem vesz fel túl nagy teljesítményt. A háttérvilágításhoz annak többszöröse kell.
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz darvinya #86002 üzenetére
Nyilván, ezt amúgy is levettem a szavaidból, csak "fekete humorként" jegyeztem meg.
Egyébként továbbgondolva, a LED tápvezeték azért is lehet elég vékony, mert az áramgenerátoros meghajtás még akkor is ugyanannyi áramot igyekszik rajta generálni, ha kicsit nagyobb a vezeték ellenállása. Csak bírja el, természetesen.
[ Szerkesztve ]
-
Dr. Szilikát
őstag
-
Dr. Szilikát
őstag
válasz Barret001 #86012 üzenetére
Azzal is megoldható éppen, csak valamivel több idő / kattintás, elavult program. Noha nem a legjobb példa, mert ez nem ingyenes, de nekem régóta bevált, illetve ennek vannak ingyenes alternatívái is:
https://www.faststone.org/FSCaptureDetail.htm
Vagy a többi társa:
https://www.faststone.org/index.htm
Windowsban is van a Képmetsző, de erre nem szoktam rá soha.
Új hozzászólás Aktív témák
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Nők, nőügyek (18+)
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Androidos tablet topic
- RISC-V alaplap a Framework Laptop 13 notebookhoz
- Az NVIDIA lett a világ legértékesebb vállalata
- Futás, futópályák
- További aktív témák...