- Bocsánatot kértek a globális leállást okozó szoftverhibáért
- ASUS routerek
- XPEnology
- Kaliforniában sem kell okostelefon az iskolákba
- Windows 10
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Disney+
- Óriási trösztellenes botrány lenne, ha a Qualcomm megvenné az Intelt
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Gondoskodik róla az EU, hogy az Apple felnyissa a rendszereit
-
IT café
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18196 üzenetére
Tulajdonképpen egy túlfeszültséglevezető, legtöbbjük fémoxidból készül. Diódaszerű görbével rendenkelik, csak szimmetrikusan, mint az alábbi ábra mutatja.
Ha a lábaira érkező feszültség eléri a nyitófeszültséget (ami alapján osztályokba válogatják), nagyon gyorsan vezetésbe megy át és nem engedi a túlfeszt a védett készülékbe, áramkörbe. Válaszidejük nagyon gyors, μsec vagy egyenesen nsec nagyságrendű és rövid ideig elképesztő energiát képesek elvezetni. Ha a csúcs nem tart ennél tovább, akkor a védelem rendben volt, ha igen, akkor leég a varisztor, zárlatos lesz és kiveri a biztosítékot. Ha meg szétpukkan, akkor peched van, mert akkor megy az ecet a készülékbe.
Átlagosan használt varisztorok kapacitása 100-1,000 pF, amit tervezéskor figyelembe kell/szokás venni. Mikroelektronikai áramkörökben akár 1pF körüliek is előfordulnak.
Mint volt már itt szó korábban róla, funkcionális szerepük nincs. Bárhonnan kiköthetők, a működés megy tovább, csak a védelem szűnik meg.
-
Volkov
aktív tag
válasz Batman2 #18494 üzenetére
Na, akkor kicsit még visszább:
Tehát ez egy Ford EscortA fedélzeti cucc gyári benne.
-kap egy pozitívat
-kap egy negatívat
-van egy világítás pozitív
-gyújtás pozitív
-jön egy kábel az üzemanyag szint jeladóból (ez egy ellenállás mérés)
-jön egy madzag a VSS-től (seb. jeladó, ez is egy PWM jel, de ezzel nincs gond)
-van egy lábacska ami a motorvezérlőről jön, ez méri a benzin fogyástÁtfolyásmérő nincs. A jeladó az maga az ECU (Engine Control Unit = motorvezérlő)
Minden láb megpucolva, csatik rendben, itt nem nagyon lehet már hiba.
(fordulatszám figyelés közvetlenül nincs is)1. hogyan tudom megtudni, hogy tényleg 0-12V PWM -e a jel ami kijön az ECU-ból?
(minden leírásban PWM-et írnak és én is játszottam már vele: egy izzót kötöttem rá, villog gázpedálállástól föggően kicsit-nagyot. (szkópom nincs))2. a fed komp tuti jó, ez már a 2. ami ugyan ennyit mér, szereztem anno még egyet mert azt hittem az a rossz.
3. 555-el nem lehet valami olyan kapcsolást összehozni, ami késlelteti a jel felfutását, de nem bántja a lefutást?
[ Szerkesztve ]
:)
-
Volkov
aktív tag
válasz Batman2 #18500 üzenetére
Nem tudok rendesen magyarázni, még mindig elbeszélünk picit egymás mellett.
Túlbonyolítod...
Nincs semmi más érzékelő a fed komphoz, de gázpedálnál, se sehol. ('86-os kocsi)Megpróbálom vhogy:
-adott a motorvezérlő. (Ford EEC IV-es, 60 lábas, se EGR, se katalizátor, se lambda)
kap: - egy főtengely jelet
- folytószelep potméter
- MAP szenzor
- levegő hő jeladó
- és végül motorhő jeladó
Ez ennyi. Ezekből vezérli a gyújtást, illetve az injektorok nyitását (meg pótlevegőt, de az most mindegy)Emellett a fedélzeti komp. 3 jelből számol mindent.
- benzin szint jeladó (ebből számolja a megtehető Km.-et)
- sebesség jeladó
- "benzin fogyás" ezt az EEC IV-től kapja, ez a kérdéses jel
(szerintem az injektor nyitással működhet együtt...)A pillanatnyi fogyasztás az aktuális sebesség és a "benzin fogyás" függyvénye, ahogy az átlag fogyasztás is.
A gond az, hogy a "benzin fogyás" jele "túl sok".
Ez meg onnan tuti, hogy tele tank (47L) után simán kiír a végén 60-70L-es elfogyást is, ezáltal a fogyasztás se stimmel.
Minden leírásban PWM jelet írnak, ezért gondoltam, hogy meg kéne kúrtítani a jelet.De akkor az a lényeg, hogy szereznem kell egy szkópot...
Ráadásul olyat ami működik kocsiban isszerk: az tuti, hogy változó frekis a jel. Mikor betettem az izzót, akkor alapjáraton nagyon ritkán villant fel (épp hogy pislákolt) intenzív gyorsításra meg sűrűbben
[ Szerkesztve ]
:)
-
mezis
nagyúr
válasz Batman2 #18666 üzenetére
Üdv.!
Összeszedtem egy táblázatot (remélem jól jelenik meg a PH-n):
Watt lumen Lumen/Watt Élettartam(óra)
Landlite (LED)
5 280 56 25000
4 320 80 20000
2 120 60 25000Philips (fénycső)
15 900 60 20000
20 1230 62 20000
20 1350 68 80000delux (fénycső)
13 600 46 6000Ground (fénycső)
18 650 36 3500(Az áraknál csak annyira emlékszem, hogy 500-2500 Ft között lehetett).
A LED fényforrásoknál az érintésvédelmet vagy plusz búrával (5W, 2W) vagy teljesen leültetett LED-ekkel oldották meg. Úgy látszik, hogy a búra miatt -hűtés- a fényhasznosítás
a jobb márkájú kompakt fénycsövekéhez hasonló.Lakásomban 7 db LED fényforrás van, ebből kettő már "kiégett" élettartamuk talán 1000 óra sem lehetett.
A LED-es fényforrások sokkal nehezebben javíthatók a fénycsöveseknél.
Ezek alapján LED-es fényforrást inkább csak a kisebb fényigényű helyeken használok, a többi helyen pedig inkább fénycsöveset.
(Sajnos a táblázat teljesen elromlott, egyedi igényekre e-mail-ben el tudom küldeni LibreOffice formátumban)
[ Szerkesztve ]
mezis
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18834 üzenetére
Bőségesen elég elolvasni a Wikipedia szócikkét a Hall-effektusról.
A lényeg, hogy az eredményezett Hall-feszültség egyenesen arányos a mágneses indukció értékével. Ha az váltakozik, akkor ez is. Ha állandó, akkor ez is. Tehát állandó indukcióérték ("egyenindukció" ) és állandó áram esetén ugyancsak állandó lesz, azaz egyenfeszültség.
Ha rákeresel a Hall-effect-re gugliban nagyon szemléletes animációkat is fogsz találni.
-
mezis
nagyúr
válasz Batman2 #18724 üzenetére
Üdv.!
Egy-egy LED-nél keletkezett probléma. A 2W-os-nál csak a nem világító LED-et kerestem meg, de még nem javítottam, a térbeli elrendezés miatt a forrasztás szinte lehetetlen.
A 4W-os LED-jei egy síkban vannak, ennél vagy gyantás volt a forrasztás, mert amikor még csak félig toltam ki a fészkéből, már elkezdett világítani, aztán mire összeraktam, már megint nem világított. Mire kiforrasztottam a piciny LED-et, egyik lába már kitört. Lehet, hogy itt volt az eredendő kontakt hiba.
(A 4W-os LED lámpánál a szokásos műszerem dióda vizsgálója nem működött, 5V-os tápfeszültséggel, 1 kOhm-os ellenállással teszteltem a LED-eket. Természetesen a 64 LED-ből az 59. volt a hibás.... )
mezis
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18872 üzenetére
Nem eszik olyan forrón a kását!
10-12kV vagy 400kV-os távvezeték vagy trafó egyremegy, csak a gond, hogy ezek háromfázisú rendszerek és a szolgáltató érdeke, hogy a fázisok aránylag egyformán legyenek terhelve. Ennek pedig következménye, hogy az áramok meg persze a szórt terek vektoriális összege így nagyjából nulla.
Adóállomások esetén már jobb a helyzet. Hosszú és középhullámon MW vagy sokszáz kW a kisugárzott teljesítmény. Ebból már lehet begyűjteni. A hatásfok hangolt antenna esetén a legjobb, ez pedig megvalósítási problémákat okok, mert - ugye - a hosszúhullámú adók hullámhossza km, a kőzépé pedig párszáz méter nagyságrendű (lásd Kossuth 555m körül).
Manapság az UHF adók max. párszáz Wattal adnak, abból pedig már nem jut ilyesmire.
Egy fólia kondinak mennyi az élettartama,
Ha nem célozod meg a névleges feszültséget, akkor elméletben végtelen. Nincs mi elromoljon benne.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18875 üzenetére
Akkor vegyük sorban:
...ártalamas lehet hoszabb távon a közelükben tartózkodni, ugyanígy pl. egy trafóház fölött lakni, sok történet kering és sok kérdés vetődött fel már e témában (főként megszaporodott rákos-daganatos megbetegedések, stb.) !
Természetesen a 3 vektor a vonalak között oltja ki egymás, a fázisonként különböző fogyasztóktól származó "szemét" pedig nem semlegesül. Tehát elektromágneses tér van. A megbetegedések nem bizonyítottak, csak feltételezettek, évtizedek vizsgálatai nyomán is.
...szabadba kitett fénycső talán már önmagában is világított...
Igaz. De annak az oka az volt, hogy nem a betáplált feszültség okozta kisülés, hanem az EM tér gerjesztette a fénycső belső "luminoforos" bevonatát. 100W-os amatőr rádióadónál is bevett szokás volt az antennakimenet mellé csak odatenni egy kis fénycsövet, amin "csak úgy magától" látszott akár telegráf vagy fónia üzemmódban a kimenő adás.
illetve egy kifeszített drótról (mondjuk ruhaszárító) már működött a vasaló
Ez inkább legenda. Mekkora drótot húztál ki, hogy meglegyen a 220V fesz, de az 500-1000W teljesítmény egy vasalónak?
Egy kis szeblámpa izzóra való áramot ezért lehet, hogy lehetne mindkét esetben csapolni
Egy régi skálaizzónak 6.3V és .3A, azaz 1.9W kellett. Egy bicikli- vagy zseblámpaégő pedig mondjuk 4V és .1A-t igényelt, azaz .4W-ot. Most gondolj bele, hogy egy átjátszó omnidirekcionális, azaz minden irányban egyformán sugároz. Mekkora szögben tudnád befogni az általa sugárzott teljesítményt (egy mobilátjátszó csak 10-25W-os, egy URH adó pedig 100W) akár néhány méter távolságról is? Ugye hogy nem stimmel valami?
[ Szerkesztve ]
-
mezis
nagyúr
válasz Batman2 #18871 üzenetére
Üdv.!
A 4 W-os LED-es fényforrásom 230 V-os váltóáramról működik. Van benne Graetz és talán valamekkora puffer elkó is a kb 310 V-ra. Erre a részre nem láttam rá, mert besüllyesztették a foglalat csavaros részébe. Egyáltalán nem vibrál. (kb 13 mA az áramfelvétele.)
Foglalkoztam még a fürdőszoba szekrénybe gyárilag beépített 3 db LED-es fényforrással, mivel az egyik kontakthibás volt. Ezek mindegyikében 12 db LED van. A 20 mA-es áramot emlékeim szerint 330 nF-os kondenzátorral oldották meg. A kondi után Gratz és még valami hasonló értékű puffer. (Nem emlékszem már, lefényképeztem, ha gondolod előkereshetem.)
Ennél a 3 beépíttett, LED-es fényforrásnál rövid fejszámolással (36 db LED nem jelenthet legyőzhetetlen akadályt 300 V-nak) rájöttem, hogy megspórolhatok 40 mA-t, ha sorba kötöm őket, valamivel nagyobb kondenzátorral. Ez utóbbit műszerrel, kísérletezéssel állítottam be. A három fényforrást a 330 nF-os kondik mellőzésével (hisz már beiktattam egyet), de GRAETZ-estől mindenestől sorba kötöttem. Kiválóan működnek, ugyanolyan fénnyel, nem vibrálnak.Csináltam még egy trükkös dolgot: egy fali kapcsolóval kapcsolom az egészet, de mivel a szekrényben is van egy beépített kapcsoló, ezt a két kapcsolót sorba kötöttem, a beépítettet pedig áthidaltam egy kb 15 nF-os kondenzátorral. Ezzel azt sikerült elérnem, hogy amíg a beépített kapcsoló nyitott, addig egy halvány, éjszakai világítása van a fürdőszobának. (Ilyenkor sem pislog.) Az áramfelvétel ebben az üzemmódban mindössze néhány glimm lámpás kapcsolóéval azonos, de a fény sokkal nagyobb.
A télen ebben az éjszakai üzemmódban többször előfordult, hogy a három fényforrás közül egy nem világított, vagy már bekapcsoláskor sem, vagy valamikor gondolt egyet és kialudt. Nem sikerült hálózati feszültség csökkenéssel összefüggésbe hozni. Mostanában mindig világít.
[ Szerkesztve ]
mezis
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18887 üzenetére
Az kisebb izzókhoz biztosan elég lenne szerintem.
Nem biztos.
Majd egyszer kipróbálom, hogy beállok egy nagyfesz. távvezeték, vagy vasúti felsővezeték alá egy kis tekerccsel, meg egy multiméterrel és megmérem, hogy indukálódik e benne valami...
Távvezeték esetén nem biztos, hogy sokat fogsz mérni. Elleneben vasútnál elképzelhető, mert ott a sínek felett csak egy fázis cirkulál. Annál evidensebb, minél inkább közlekedik.e valami a vonalon, nert akkor nagyobb áram folyik ott. Nem szabad elfelejteni, hogy a felső vezeték elég sűrűn van betáplálva (max. nénány tíz km-enként!
Nagyon szépen gerjeszti az UV a foszforukat, olyan színhőmérséklettel nagyjából, amilyet normál módon is világít a LED !
Ez természetes, mert ugyanaz a fluoreszkákó bevonat világít, mintha a LED gerjesztené. A fény hullámhosszát pedig az adja meg. Ha egy mezei piros vagy sárga vagy zöld LEDet teszel oda semmit se fogsz látni!
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18889 üzenetére
Év(tized)eken keresztül csak a vörös-sárga-zöld LEDek léteztek. A színt a használt félvezetőtípus határozza meg, pontos energiaszintek közötti tranzíciók diktálják a kibocsájtott hullámhosszt.
Az első kék LEDek SiC, majd az erősebb fényre is képes epitaxiálisan növesztett Indium-Gallium-Nitride (InGaN) kristályból készültek. Ezek 450-470nm hullámhosszúak.
Valós fehér LEDek nem léteznek. A fehér fény egy széles spektrumot jelent (lásd szivárvány, mint a fehér fény felbontása). Minden LED, színétől függetlenül csak egy hullámhosszt "tud". A használt trükk a kék fényre gyártott kristály bevonása egy olyan konverter-anyaggal, ami a kék fény által gerjesztve sárga fényt bocsájt ki. Az eredmény egy kék-sárga keverék, amit a "becsapott" szem fehérnek lát. Az arányok változtatásával ez hidegebb (kékesebb) vagy melegebb (sárgásabb) lehet.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18942 üzenetére
Nem ismerem a szöveg forrását sem a kontextust. Amit írtam korábban két egyidejű de különböző mechanizmus/jelenség. Maga a LED, amiben az áram hatására keletkezik fény, a másikban pedig a fény gerjeszt egy más "színű" fényt, majd az eredő a kettő keveréke. Ezekben a mondatokban is 2-2 kompozícióról írnak, bár a második érdekes, mert az első (alsó) struktúra már kapásból fehérként indul.
A második réteg nem feltétlenül festék, hanem egy réteg, aminek ilyen gerjeszthető tulajdonsága van. Talán lehet az is félvezető is....kristály is teljesen átlátszó...
Ezt majd csak akkor hiszem el, ha látom. Egyik intermetallikus félvezető (Ga, In, As, P "keveréke") sem alkot átlátszó kristályt. Ellenben lehet rettenetesen vékonyra csinálni. Legtöbb esetben egy chip vastagsága csak azért pár tized milliméter, hogy a gyártási folyamatban kezelhető/manipulálható legyen.
Az átlátszóságról pedig még annyit, hogy azt (ellenben) nem tudom hogyan készül vagy néz ki az AMOLED technológiával gyártott organikus LED.hogy "B12", nagy mérettel és kisebb méretben pedig még "04"
2 változat van: 1200V/0.4A vagy 1.2A/400V...
[ Szerkesztve ]
-
őstag
válasz Batman2 #18979 üzenetére
A 28 és 32 az véleményem szerint Bome fok és nem %.A 28B fok a lemerült akku savsűrűsége és a 32B fok pedig feltöltött állapotban mérhető.
Amúgy ha az emlékeim nem csalnak akkor 60%-os a nagykereskedelemben beszerezhető legtöményebb kénsav(ha tévedek majd ki leszek javítva)Üdv:Attila
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #19195 üzenetére
No, végre bejutottak a tűzoltók, és befújták poroltóval. Ennyi idő alatt le is éghetett volna a trafóház, bár gondolom, akkor a tűzoltók sem finomkodtak volna a zárt ajtóval.
A tűzoltás előtt le KELL kapcsolni az áramot.
Amit nem értek, hogy eldurrant az első fázis, gondolom, majd még két durranás és gondolom, eldurrant a mási két fázis is, ez hogy lehet ??
A "durranás" megsérti a másik két kábel szigetelését.
Elvégre ha az első eldurran, akkor már nincs megfelelő áramkör !
Na jó, még a második is eldurran, mert míg még két vezeték van, addig még csak van áramkör, még ha nem is egész, de hogy a harmadik mitől durran el, azt már tényleg nem értem, mivel egymagában a másik kettő nélkül már tényleg nincsen áramkör !!A három vezeték az 3 fázis. Bármelyik fázis és a föld között létezik feszültség és folyhat áram.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #19424 üzenetére
NiFe akkut lehet e kapni valahol ??
Ezt nem tudom. Ugyanakkor a legstrapabíróbb típusnak számít(ott).
Tudtommal "tamponban" voltak minden vagonon a generátorral (pont az említett strapabírás miatt). Minden kocsin lehetett látni az egyik tengely közelében a "hóttpiszkos" generátort. A töltést elektronikusan oldották meg. Naaaagyon régen speciálisan válogatott ASZ15 és ASZ18 germánium tranzisztorokat (60V, 15A) gyártottunk erre a célra. A fénycsöveket pedig konverterről táplálták. A legfrissebb változatokról fogalmam sincs.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #19436 üzenetére
Tampon: akku, fogyasztó és töltő (generátor) állandóan párhuzamosan kötve. Így van minden transzformátorállomásban is: 230V= helyi akkutelepról működik minden automatika, kapcsoló stb., hogy immunis legyen bármilyen meghibásodással szemben.
A fénycsöves világítás meg konnektorok (ahol voltak) biztosan konverterről működtek, még néha a sípolásuk is hallható volt. A jelenlegi megoldásokról gőzöm sincs.
Az 1500V~ fővezetékről nem tudok, de én olyat vasúti kocsiba nem tennék, ez biztos.
***
Én a diódákat csak azért tenném be, hogy az akkuk ne "dolgozzanak" egymásra a fogyasztó helyett.
Tehát az egyik akkuból folyik mondjuk 100mA a másikból pedig mondjuk csak 50mA.
Vagy a nagyobb kapacitású akku kezdi tölteni a kisebbet...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #19439 üzenetére
A vasúti kocsik elektromos fűtése Magyarországon tudtommal 1500V~...
Valószínű. Nekem csak sejtéseim vannak.
az egész hármas ugyanúgy párhuzamosan volt kötve, mint egy személyautó esetében ??
Tudtommal igen.
Visszatérve a NiFe akkukra...
Tudtommal jóval drágábbak is az ólmosakkuknál, vaszín a nikkel miatt. Ami pedig a használt eletkrolitet illeti számomra kénsav vagy marószóda egyformán kegyetlen lötty.
Akkuk:
...egy egyensúlyi állapotig...
Eddig én is eljutottam, mint lehetőség, de leírni nem mertem, amíg sk. nem mértem. Azért se, mert tudom, hogy Li-ion telepeknél a párhuzamosan kötött akkucellák nagyon szigorúan vannak válogatva, feszültség szerint. Azonos kémia és geometria ide vagy oda pici különbség mindig van/lehet.
[ Szerkesztve ]
-
lapa
veterán
válasz Batman2 #19568 üzenetére
jól hangzik a kombinált, de meglepődnék ha tudnál linkelni konkrét megoldást. márcsak azért sem, mert egy normális (mérsékelt égövi) napkollektorban pont az a pláne, hogy brutál szigetelése és a szigetelésen belül saját abszorberfelülete van. mivel pedig egy rendes vákuumcsöves koli elmegy 200 fokig is, ez nemigen tenne jót a szilíciumnak. a síkkollektorok is sokkal magasabb üzemi hőmérsékleten szoktak járni, viszont hidegben meg kb sehogy (pláne mivel egy vagy két hőcsere is van).
amúgy saját magam terveztem a keretet, és pont ahogy írtad megvan a kémény. hozzáteszem ez az első függőlegesen szabad(abb) áramlású megoldás amit látok. itt tart a fogyasztói technika, nem véletlen csináltam magamnak. szóval minden stimmel, ennek ellenére elmegy 60 fok fölé a panel. nálam jobb híján maradtak a ventik, bár így számolgatva lehet hogy kéne ásnom egy nagy és mély gödröt egy csőkígyónak, aztán valami minimál szivattyúval keringetni a panel háta meg a talaj között a vizet.
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #19642 üzenetére
Igen és igen.
Könnyen kiszámolhatod: egy klasszikus végfoknál a tápfesz meghatározza a kimeneti jel maximális amplitúdóját. Effektív értékkel számolva, ismerve a terhelés impedanciáját, ki tudod számolni a maximális kimeneti áramot. Fesz x áram megadja a kimeneti teljesítményt (UxI vagy U^2/R). Ebből még levonódik az a feszültségesés, ami a végtranzisztokon marad a plusz illetve a nulla elé haladva. Ez csak így dióhéjben.
Hídba kapcsolva a terhelés 2 végét ellenirányba "rángatja" a 2 kimenet. Emiatt nő a kimeneti teljesítmény.
Új hozzászólás Aktív témák
- Apple notebookok
- Gran Turismo
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Realme GT Master Edition - mestermunka
- Újabb Redmi Watch 5 érkezett
- Nagyrobogósok baráti topikja
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Asszociációs játék. :)
- Bocsánatot kértek a globális leállást okozó szoftverhibáért
- Drágul az EU-ban a GeForce RTX 4090
- További aktív témák...
- Fiio Q15
- Dell Latitude E5470, 14" HD Kijelző, i5-6300U CPU, 8GB DDR4, 256GB SSD, W10, Számla, Garanci
- HP ZBook 17 G5, 17,3" FHD IPS, I7-8850H CPU, 32GB DDR4, 512GB NVMe SSD,1TB HDD, P3200 6GB VGA, WIN 1
- HP ZBook Fury 17 G7, 17,3" FHD IPS, I7-10750H CPU, 32GB DDR4, 512GB NVMe SSD, T1000 4GB VGA, WIN 10/
- HP ZBook 15u G6, 15,6" FHD IPS, I7-8565U CPU, 32GB DDR4, 512GB NVMe SSD, 4GB VGA, WIN 10/11, Számla,
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft
Város: Debrecen