Új hozzászólás Aktív témák

• #9677 bambano titán MaCS_70 #9676

  Új Válasz 2020-08-18 15:54:33 #9677

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bambano

  titán

  válasz MaCS_70 #9676 üzenetére

  annak, hogy nem a legjobb kódolást használják, lehet olyan oka, hogy akkor még nem volt olyan.

  a késleltetés mindenkit érint, aki tcp-t használ.

  Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

• #9717 Ripper17 tag MaCS_70 #9676

  Új Válasz 2020-09-03 14:22:05 #9717

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Ripper17

  tag

  válasz MaCS_70 #9676 üzenetére

  Kódolás alatt többféle dolgot is érthetünk.
  Egyrészt ugye a választott közeget és a kihasználni kívánt fizikai jellemzőjét (rádiónál ez ugye az EM hullámterjedés) kell megfognod, meghatározni, milyen állapotváltozást tekintesz a jel változásának. (vonali vagy alapsávi kódolás, szimbólum sebesség, baud rate) Hordozhat infót pl. a jel fázisa, amplitudója, frekvenciája. Ehhez kapcsolódóan jön a közeghozzáférés módja, paraméterei (pl. védőintervallum és a hossza ott, ahol többutas terjedés lehet, emiatt a szimbólumok "egymásra csúszhatnak", interferálhatnak)

  Majd ezeket a szimbólumokat modulálod: meghatározod a lehetséges jelalakok számát, és ennek a digitális technikában a 2es alapú logaritmusa adja meg, hogy egy jelalak változás hány bit infót hordoz. Pl. egy 256-QAM kódolás jelentése: a rádiós jel fázisa és amplitudója hordoz információt, mindösszesen 256 ilyen állapotot határozunk meg, azaz az elektromágneses jel 1 fizikai állapota 8 bit információt jelent.

  Nyilvánvalóan a sok jelalakot meg kell tudd különböztetni, megfelelő jel/zaj viszony szükséges. A távolsággal a jel gyengül, viszont egyre több zajt szed össze...pl a 802.11ac wifi szabvány 256-QAM-et csak a sugárzótól korlátozott távolságban tud...míg mondjuk egy DVB-S2 szabvány lakossági verziója 4 vagy 8 jelalakot tud, ahol csak a jel fázisa hordoz információt, ez az a paraméter ami a legkevesebb sérülést szenvedi el és a legkisebb hibával detektálható több 100km-es rádiós átvitel során. Viszont már ez is a 40-50 Mbps átviteli sebességet jelenti, a transzponderek tipikusan 36 MHz sávszélességet használnak ki. (nyilván ez nagyságrendben sincs pl. egy CAT6 kábel 250 MHz.ével).

  Ezt is még különféle hibavédő, hibajavító kódolásokon küldöd keresztül. Van, ami csak az entrópiát növeli ("összekeveri a biteket"), míg van ami plusz biteket szúr be. Az egész mögött komoly információelmélet és matematika van. Ezekből jön ki a végén az adatátviteli sebességed. És persze az átvitt tartalmat is tömörítheted, stbstb.

  A műholdas távközlésnél alapvetően a távolság miatt a vett jel erősen zajos, így sokkal erősebb hibajavító kódolás kell, mint egy gyakorlatilag rádiós zajoktól jól védett kábelben (az optikai szál meg majdhogynem zajmentes közeg), illetve sokkal kisebb modulációs mélységet is használhatsz és a rendelkezésre álló sávszélesség is korlátos. Viszont az egész bolygót néhány eszközön át elérheted, a jel mindig egy úton terjed, alacsony késleltetésű és stabil vonal hozható létre. Emiatt igazából jól tömöríthető (média) és/vagy alacsony késleltetésű tartalmakhoz teljesen megfelelő. Gondoljunk csak arra, hogy a katonai drónok vezérlése is műhold alapú: videójel átvitel és valós idejű vezérlés.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák