Új hozzászólás Aktív témák

• #280 blaci947 csendes tag

  Új Válasz 2006-06-07 22:37:38 #280

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  blaci947

  csendes tag

  Sziasztok!
  
  Egy pár megjegyzésem lenne a Sztripi-féle általános relativitáselmélet kurzushoz.
  (Hozzászólások:
  #101: [link]
  #107: [link]
  #115: [link])
  
  1.) Olvasnivaló:
  
  Hraskó Péter: Általános relativitáselmélet és kozmológia (A 2005-2006 tanévben a BME-n tartott kurzus jegyzete)
  Hraskó Péter honlapja: [link]
  Ajánlott előképzettség: klasszikus mechanika, speciális relativitáselmélet, differenciálgeometria, elektrodinamika. (És az eleje felől a vége felé kell - érdemes - haladni...)
  Ez egzakt, élvezetes stílusú, nagyszerű szemléletű, szerintem tankönyvszínvonalú jegyzet. Viszont csak hozzáértőknek! (Érdeklődőknek is ajánlom egy belelapozás erejéig!)
  
  2.) A geodetikus hipotézis
  (maradva a képletek nélküli, nem egzakt, de szemléletes magyarázatnál)
  
  Einstein elmélete szerint a ''szabadon gravitáló tömegpontok egyenes pályán mozognak a görbült téridőben, a tér görbületének forrása a tömeg''. (Ezt - precíz változatát - nevezzük geodetikus hipotézisnek.)
  Egy görbült téridőt elképzelni nehéz... (Nekem a görbületlent is...)
  Próbáljuk meg alacsonyabb dimenzióban: egy tér- (x) és egy időkoordinátánk (t) van. Ha a téridő sík, akkor a testek mozgását a szokásos derékszögű x-t grafikonon ábrázolhatjuk. A szabadon mozgó tömegpontok pályája egyenes. Ezen (a sík téridőn) rajzolt egyenes minden esetben egyenes vonalú, egyenletes mozgást ír le. - Ahogy azt várjuk.
  Vegyünk egy görbült téridőt: pl. a Föld hosszúsági körei felelnek meg az azonos idejű koordinátavonalaknak (t-vonalak), a szélességi körök az x-vonalaknak.
  Einstein szerint a tömegpontok a görbült téridő egyenesein mozognak --> példánkban most a gömbi főkörökön.
  1. példa: a test mozgása (világvonala) az Egyenlítő. Ekkor folyton változó időpontokban mindig ugyanazon (nulla) az x-koordinátán tartózkodik a test. Ez a világvonal egy nyugvó tömegpontot reprezentál.
  2. példa: a Budapesten átmenő főkör. Ez a világvonal egy gyorsuló mozgást reprezentál: hiszen az idő múlásával (nagyobb, és nagyobb hosszúsági körök felé haladva) az x-koordináta változik: hol csökken (kb. Sidney-ig), hol nő (vissza Budapestre - majd köv. kör...)
  Látható, hogy a 2. példában pusztán a téridő görbültsége folytán egy főkörön (egyenesen!) mozgó tömegpont a geometriai térben (itt most az egyetlen x-koordináta) igenis gyorsul!
  A gravitáció magyarázata a newtoni elméletben: sík (euklideszi) térben (itt nem téridő van, az idő a Világegyetem miden pontján az ''Isten'' karórája szerint jár) a gravitációs erő hat a testekre. Az einsteini elméletben a tömeg maga körül görbíti a téridőt, s ebben a görbült téridőben a testek egyeneseken mozognak. Az egyenesek: a Föld pályája, a Mars pályája, és a többi jól ismert ''egyenes''.
  Az Einstein-egyenletek azok, amik leírják, hogy egy csillag pontosan milyen metrikájú (görbültségű) téridőt hoz létre maga körül.
  
  3.) Einstein-elmélet <--> Newton-elmélet
  
  Nem árt tudni, hogy a newtoni bolygópályák (igen jó közelítéssel, gyakorlatilag teljesen pontosan) levezethetők az általános relativitáselméletből, ha feltesszük, hogy a Nap körüli metrika: [...]. Ezt nevezzük mondjuk ''közelítő metrikának''!
  Kísérleti tény, hogy a Nap görbíti a közelében haladó fénysugarakat is. Ezt a csillagászok nagy pontossággal tudják mérni!
  A közelítő metrika a fényeltérítésre azonban csak a kísérletileg mért érték felét adja ki!
  Az Einstein-egyenlet megoldásával nyert metrika pontosan visszaadja a mért értéket.
  Tehát az általános relativitáselmélet nem (nem kimondottan) a bolygópályák számítása miatt vált szükségessé, hanem a fénysebességhez közeli mozgások miatt! Vagyis ugyanazért, amiért a speciális relativitáselmélet.
  (Természetesen igen precíz számításoknál - GPS működése - hétköznapi sebességeknél is az ált. rel. elm. alapján számolnak!)
  Ezt csak azért írtam, mert a fizikában nem vezetnek be egy elméletet csak azért, mert egy jelenséget sokkal bonyolultabban magyaráz, mint a korábbi elmélet. Viszont az Einstein-elmélet igenis többet tud a newtoninál! - Cserébe nehézkesebb vele dolgozni...
  
  4.) ''Gravitáció nincs!''
  
  De igen, van! Senki ne modja, hogy a jelenség, mely szerint két egymás közelébe helyezett tömeggel rendelkező test egymás felé fog elindulni a ??? miatt, nem létezik!
  Mindkét elmélet a gravitációt magyarázza meg, csak más eszközökkel!
  (Más kérdés, hogy a newtoni: ''van, mert kimondjuk axiómának'' magyarázatot a filozófus lelkek nem tekintik magyarázatnak.)
  Mindkét elmélet alapfeltevéseket tesz, majd ebből kihozza a jelenségeket, amiket megfigyelünk. A saját alkalmazhatósági területén belül mindkét elmélet szép, és működik (!). Egyik sem jobb a másiknál!
  (''Egyik sem jobb a másiknál!'' --> Ezt tényleg így gondolom. Pl.: a kvantummechanikát is lehetne használni bicikli tervezésére... Miért nem így csinálják, hiszen a kvantummechanika magában foglalja a klasszikus mechanikát...?)
  
  Laci
  
  (Nagyon tetszik a topic! )

  Az adataink olyanok, mint az egészségünk: addig vigyázzunk rájuk, amíg megvannak! !!!

Új hozzászólás Aktív témák