Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • GBogyó

    tag

    válasz Core2duo6600 #4592 üzenetére

    A színrendszer szerintem csak odáig érdekes, hogy analóg állapotban van a jel, a digitálison a PAL szerintem csak a PAL analóg szabvánnyal megegyező felbontásra, és képfrissítésre utal. Hogy pontosan ezek közül melyikre igaz teljesen a PAL kifejezés, azt nem tudom.

  • zhagyma

    őstag

    válasz Core2duo6600 #4592 üzenetére

    " ... Találtam egy lyukszűrőt, vajon müködhet ? ..."

    Mint írtad is az UHF60 föltötti csatornákra nem jó. Ha sikerül behangolni az adott csatornára, akkor alatta / felette még 2 - 2 csatorna jelét is csökkenti "egy kicsit". Szerencse kérdése ...

    " ... Hogy hívják azt az eszközt ami egyik irányba engedi a jelet, de a másikba nem ? ..."

    Gondolom RF jelek esetén a legjobb egy erősítő a 65 - 862 MHz-s sávba.

    #m_kovacs

    " ... A zöld sávban a százalék azt jelzi, hogy hol tart a műsoridő a kezdéstől számítva. ..."

    Nálam mindig, minden adón 100%...

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Core2duo6600 #4592 üzenetére

    szvsz a PAL az a színrendszert határozza meg
    Az igaz, hogy itt egyesek és nullák formájában jön az adat, de attól a felbontás, a képfrissités, még mindig a pal ból származnak.
    És a színeket a digitalizálás elött valahogyan rejtjelezni kell, no ezt határozza meg a PAL szabvány, amúgy a DVD lemezeknek is van ilyen szabványuk, ami ugye a digitális nyilván a digitális tv adásnak is.

    Régi hozzászólás, talán már nem is olvassátok a topikot, de ha már odatévedtem a keresővel, nem tudom megállni, hogy legalább hobbiból ne írjam le.

    A PAL, SECAM, NTSC szabványok eredetileg valóban csak színkódolási szabványok, amely azt írja le, hogy a kamerák által is biztosított analóg RGB színkomponenseket adóoldalon hogyan kell összegyúrni egy kompozit jellé, amely így sugárzásra alkalmassá válik, vételi oldalon pedig a már meglévő fekete-fehér tévékkel is kompatibilis, ugyanakkor a színes tévék megfelelő dekóderei is vissza tudják alakítani RGB-jelekké, ami a háromágyús képcső vezérlésére pont alkalmas.

    Más kérdés, hogy például a PAL és SECAM eljárásokat az 50 Hz képeltérítési frekvenciával működő európai rendszerekhez, míg az NTSC-t az amerikai 60 Hz-es rendszerekhez igazították, a vízszintes sorok eltérő számát is természetesen beleszámítva, az interlaced módot is stb.

    Csak talán utólag ez már összemosódik a fejekben, hogy mi miért történt. De azért az látható, hogy az egyik rendszer például legalább kétféle színkódolási szabvány alapjául is szolgál.

    Az igaz, hogy szabvány Video-DVD készítésénél is figyelembe kell venni a megjelenítő, vagyis a TV-készülék képességeit, dekóderének fajtáját, de ez két részből tevődik össze. A lemezen nyilván nincs analóg kompozitjel tárolva, azt csak a lejátszó áramkörei állítják elő. De ehhez viszont a lemezen tárolt digitális videó formátumának is illeszkednie kell (képfrissítés, felbontás).

    Digitális tévézésnél az analóg PAL/NTSC kódoló vagy dekódoló áramkörök kimaradnak a jelútból, az egész értelmét veszti, hiszen analóg kompozitjelre sincs szükség. Mellesleg szintén halálra vannak ítélve a sztereó kódolást leíró A2 (analóg sztereo) vagy NICAM szabványok és áramkörök is.

    Asztali digitális vevők menüjében a PAL/NTSC beállítás már csak a kompozit-kimenet kódolását határozza meg, illetve az analóg RGB-kimenet formátumát is (frekvencia, sorok száma), hogy a rákötött hagyományos TV működni tudjon.

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Új hozzászólás Aktív témák