Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Haugland #33672 üzenetére

    "ha a 230as lap helyett felteszek egy 210 vagy 190 es lapot, akkor azzal a pontossag fele fogom modositani a gep tulajdonsagait?"

    Igen, ezt jól gondolod. Igaz ugyan, hogy csak nüanszokról van szó, esetenként mégis észrevehető javulás ilyenkor az eredmény. Értsd: Ha picit üt a tengely (még a tizednél is kisebbre kell gondolni), akkor kisebb korongon ez csökken. Ha picit eltér a merőlegestől, párhuzamostól a futás, annak a mértéke is csökken kisebb korong esetén.

    A kerületi sebesség dolgot viszont én másképp gondolom. Ugyan valóban csökkenni fog alapjáraton, ám terheléskor valószínűleg nem. Hacsak nincs konstans elektronika a motoron. S miért gondolom ezt így? Nos, a nagyobb átmérőjű korongot jobban visszafogja az anyag, kisebb kerületre több kraft jut. Eredményként tehát a motort is jobban kíméled, és a vágás is felkönnyül.
    Egyébként ha van konstans elektronika, a vágáskép akkor sem romlik, csupán lelassul a vágás. Ez a csökkenés arányos lesz a kerület csökkenésének mértékével.

    Az Mforce lapokat rendesen összehasonlítottad te a Freud-al? A D=190 hordozó vastagsága pl 1,2 mm. Nekem ez már neccesen vékony - könnyen meg tud fintulni, ha óvatlan az ember. Esetenként (könnyebb vágásoknál, mint pl collos nyír) sokkal jobb lehet vele dolgozni, esetenként (nehezebb vágásoknál, mint mondjuk vastagabb akác) pedig sokkal rosszabb.

    De javítson ki valaki, ha rosszul gondolkodtam.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Gabika75 #33674 üzenetére

    Tábla felosztásához jobb egy merülő, ha egyebet is vágnál, mint pl deszkákat hosszra, akkor meg az asztal.
    Egy jó merülő sínnel kohozható cca 150 ezerből, egy jó asztali körfűrész viszont jóval drágább ennél. Jó esetben csak a duplájába kerül, de a határ a csillagos ég.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Gabika75 #33676 üzenetére

    Mindnek toldható a sínje.
    A Festool drágább a konkurenciánál, de ha tudsz rá áldozni, akkor inkább azt vedd meg. A mezőny élén a Mafell és a Festool van. Ha a DeWaltot Angliából rendeled, elég olcsón jössz ki a többihez mérve.
    Nem úgy mondanám, hogy kerülendő, hanem barkács kategória, mint pl a Divar. Occó, és olyan is. De használható, csak nem tudja azt nyújtani, mint az ipari kategória. Semmilyen tekintetben sem.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33679 üzenetére

    Azért ezt én nem nevezném belépőszintnek. Belépőszint az, ami már tudja az alapokat stabilan. Az alaptudás rendben is lenne, ha elnézőek vagyunk, ám a stabilitás már nem megy neki. Nem úszik simán, lefordul a sínről, nincs szervizháttér, nem cserélhető a sín gumizása, nincs rajta kiszakadásgátló, a sín hol homorú, hol domború - és nem sorolom hosszabban. De jobb vele dolgozni, mint egy barkács kézi körfűrésszel vonalzó mellett.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33688 üzenetére

    Értem a bajodat, azt hiszem.
    Nem áll módomban most ellenőrizni, amit írok, azért leírom, mert lehet, hogy kisegítlek.

    A steller túlvégén (a steller belsejében rejtve) van rugó, az asztal sínjén nincs. Az asztalén levőnek fixnek kell lennie. A steller végén levőt pedig azzal feszíted, hogy lenyomod a rögzítő excenteres kart. Ám azt, hogy a túlvégen levő köröm mennyire "húzzon", az excenteres kar elforgatásával tudod kinyitott állapotban szabályozni. Lehetséges, hogy csupán ezt a kalibrálást kell néha megismételned. Az asztalon levő sínnek fixnek kell lennie. Azt csavarok rögzítik. Ha nem fix, valószínűleg ezek a csavarok kilazultak.
    Ha ez volt a baj, akkor úgy rögzíts beállítás után, hogy a kart már ne csavard, mert akkor ismét kalibrálhatod - csak simán nyomd le, és kész.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz yooccoo #33705 üzenetére

    Véleményem szerint szegezőt, kapcsozót a Bostitch-tól érdemes venni. (Régebben Atro). Próbálkozik utolérni a konkurencia - ez árban olykor sikerül is, ám akkora múltja van a bostitchnak, hogy gyakorlatilag csak kullogni lehet utána. És téves gondolkodás az, hogy a Makita neve szavatol. Többnyire minden szerszámnak van zászlóshajója - a Makitának is van persze élenjáró alkotása - és talán bölcsebb ezt keresni, mint nevek után futni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    Miért van az, hogy jött egy új privát üzenet, és azt nem listázza kattintáskor, csak a már olvasottakat?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33710 üzenetére

    Ezt bizonyára Soká társunknak #33703-ra szántad.

    Nagyjából lejött, mit írtál, mert elég egzaktul fogalmaztad meg, de a képzelőerőm kevés ahhoz, hogy most belekotyogjak valamit is.

    De hogy értsem a lényeget: Akkor mozdul el a steller olyan sokat a túlvégen, amikor rögzítetted, vagy rögzítés közben, azaz helytelenül rögzül?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Zerdal #33725 üzenetére

    Valószínűsítem, hogy ennél olcsóbb gépben csalódni fogsz, mint pl én a Makita MLT 100-ban.

    Ha a Bernardo-hoz hasonló felépítésűre gondolsz, nézz szét a Felder háza táján Hammer gépek közt.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33731 üzenetére

    Lám, lám, Soká fórumtársunk sikerre segítette ügyedet.
    Szándékosan nem reflektáltam a metebó minősítésed kapcsán. Egyrészt már én unom, hogy minősítsem, akkor mennyire unhatják itt azok, akiknek esetleg bevált példány szolgál gyarapodásukra. Másrészt viszont minden ellenérzésem ellenére a TS 250-est kifejezetten jónak minősítettem, miután volt szerencsém hozzá rövidebb időre. Amíg forgalmazták, megítélésem szerint azon az áron verte az összes (árban hasonló) konkurenciát. Tudniillik azzal sikerült legegyszerűbben és legpontosabban dolgoznom. Amit linkeltem kék Boscht nemrégiben, az már egy teljesen más árkategória, ezért nem is hasonlítgattam. Most viszont, hogy a TS 250 kilépett a piacról, a Bosch maradt számomra az első alkotás, amiért már érdemes pénzt áldozni - jóllehet, elég sokat kell így áldozni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #33733 üzenetére

    "A következő projekt szerintem a fűrészlap körüli betét újragyártása lehet, feltéve ha nem csak pallókat fűrészelsz a géppel, hanem apróbb munkadarabokat is."

    Nos, első látásra én elég merésznek gondoltam, hogy öblös vas inzertet épített a gyártó bele. Meglepetésemre azonban az igen stabil, és síkban pontos kivitelezés olyan innovációnak tűnt ebben a szektorban, ami figyelmet érdemlő. Végül mégis csalódnom kellett benne. Saját hibámból. Mert nem egyengettem egy vastag bükköt, így azt munka közben jól odacsapta a gép az asztallaphoz, amitől az inzert meg is fintult, ahogyan kell. Visszakalapálni olyanra, mint újkorában volt - le is tettem még a gondolatáról is. Venni kell újat rá. És ahogyan írod, ennek a megoldásnak az igazi hibája a pici darabok szelése, ugyanis ahhoz zéró toleranciás inzert való, ami viszont nem lehet fémből, mert tönkrevágná a vídiákat.
    Műhelyemben egyetlen gép gyári inzertjét sem tűrtem sokáig - a DW gérvágót pl addig be sem kapcsoltam, amíg nem készítettem rá fából olyat, amilyen való oda.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33739 üzenetére

    Néhány bonyolultabb inzert készítésén már túl vagyok. Minden esetben keményfából készítettem. Olykor körülményes volt valóban a megvalósítás, de végül mindig megvalósult. Megérte bajolni vele.
    Jómagam a m TS 250-re is fából készíteném. Tapasztalatom, hogy nem bizonyul kevésnek az esetenként tényleg csak néhány mm-ig vékonyítása a fának a felfekvési pontokon.
    Tippem esetedre az, hogy felsőmaróval körben kimarod a vállat - de ezt megteheted a körfűrésszel is, ha már pontos lett a géped -, a csavarhelyek félkörnyi kimarását pedig szabadkézzel szemre nagyolva marod ki, aztán pici vésővel addig faragcsálod tovább, míg eléred a kívánt pontosságot.
    A szálirány néhol kedvezőtlen. Ez kiküszöbölhető az alábbi videóban látottak szerint.
    Javaslatom:
    Ha inzert készítésébe kezdesz asztali körfűrészen, akkor egy sunggal gyártsál több darabot is - mert egy darabot macerás kimunkálni, és sok idő emiatt, azonban jelentéktelen idő és anyagtöbblet ráfordításával készülhet akár 4-6 db is ugyanazzal a lendülettel. Jó ez egyrészt arra az esetre, ha baleset éri az inzertet, jó arra is, hogy különböző lapvastagságokhoz külön inzert legyen, és nem buta ötlet a 45°-ban döntött laphoz olyan inzertet készíteni, ami csak 45°-ban van a fűrészkoronggal "átszúrva" (így sokkal erősebb).
    És még egy tipp a fából készült inzertekhez. Vastagabbra kell készíteni, úgy, hogy kb egy tizednyivel kiemelkedjenek a síkból. Ugyanis így az idő szépen a helyére szárítja. Igaz, bosszantó kicsit addig dolgozni így, míg ez a méretkülönbség eltűnik, de bosszantóbb, amikor visszaszáradt, és amiatt akad az anyag, mert "beesett" az asztalsík alá. De utóbbi esetben is van jó bejlagoló módszerem: Ha faipari ragasztóval vékonyan bekenem, az 00,5-01mm körül "hizlalja" a fát. Így több kenéssel többet lehet persze "dagasztani" kellő mértékű köztes száradásokkal.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #33740 üzenetére

    "Én ha nagy ritkán ilyet csinálok, akkor igyekszem rágyógyítani a rönkre vezető deszkákat (mondjuk a parkside-os ragasztópisztolyommal)"

    Ajjajj!

    Nem szívesen szólok a felnőttek dolgába, de most kényszert érzek.
    Jó dolog ez a melegragasztó, de én lebeszélnélek arról, hogy fűrészeléshez így rögzíts fát. Egy kisebb balesetemből tanultam meg, hogy mennyire fontos a steller és a tolandó anyag megfelelő rögzítése. Ez a műgyantás dolog könnyen elválhat fűrészelés közben. Látszólag olyan erős az a kötés csupán, és ezmiatt csalóka.
    A világ legegyszerűbb kalodája, hogy előkapunk egy (akár hulladék) darab alkalmasan hosszú deszkát, és arra egyszerűen felcsavarozzuk/szegezzük pl a kisebb rönköt, vagy görbe deszkát, amit egyenessé gondolunk tenni. Nem több macera, mint a ragasztópisztolyt előkotorni, megvárni, míg felhevül, aztán megvárni, míg kihűl, és eltehető.
    Ötlet egyszerű és gyors kaloda készítéséhez:
    Készíts két kb három cm élű kockát keményfából. Vízszintes irányban fúrj bele egymás mellé két 4-6 x 35-ös Reissercsavart úgy, hogy fél centinyit kiálljon a hegyük egy lapjából a kockának. Most függőlegesen fúrd át csavarmérettel ezt a kockát középen, amibe beleesik egy olyan reissercsavar, ami hosszabb bő egy centivel a kocka élénél. Ha egy deszkára teszel pl egy karvastag rönkdarabot, akkor a két végén fent írt kockákkal gyorsan rögzíthető a "bot" a deszkára tetszőleges pozícióban az alábbiak szerint:
    Lefúrod az egyik kockát az egyik végnél "tökig". Odateszed a felfogatandó fadarabot, és ütsz egyet rajta. Így a két kiálló csavarvég könnyen befúródik a bütübe. A másik végen a kockát úgy kell letenni, hogy kicsit ferdén állva a csavarvégek feltartsák a kocka alsó élét. A kockát egy mozdulattal odacsavarozva kellően feszesen és stabilan rögül a munkadarab ahhoz, hogy már tolhassuk a fűrészen.

    Leírni, értelmezni lassú és nehézkes ezt. Ha módomban állna videón bemutatni, két-három másodperc alatt átmenne a lényeg. Hátha így is átment.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Because #33766 üzenetére

    Phú!

    Odatévedt a szemem, ennek a LUX (bizonyára a luxusra akarnak utalni ezzel az elnevezéssel :U ) rém drágán haszontalan ketyerének a fűrészlapjára.
    Javítsatok ki, ha nem jól gondolkodok:
    A fogak állása alapján elvileg (a képet nézvést) az óramutató járásával ellentétes irányban kellene forognia. Ha ezt eltaláltam, akkor úgy használható ez a tényleg nagyon szép kis bazgera, hogy magunk fele húzva köll vele vágni. Mert ha nem így teszünk, akkor kiszalad a kezünkből, kiugrik a vágásvonalból. (Vagy ez a gondosan kimódolt egyedi, innovatív karistoló funkcijó talán? :F )
    Ha viszont eltaláltam hiba nélkül elsőre mindent, nos, akkor nagyon macerás lehet egy megrajzolt vonalon tartani a gépet munka közben úgy, hogy a kezünktől (és a markolattól) nem látunk a vonalból semmit.

    Fiúk!
    Nyugtassatok meg! Ugye inkább arról lehet szó, hogy az üzletben épp a ruházati eladónak jutott a feladat összeszerelni fotózáshoz ezt az ajdebájost, és mivel ehhez nemigen ért, hát fordítva szerelte fel a fűrészlapot, minden egyebet richtig csinált pedig.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Haugland #33779 üzenetére

    Mindig a csúszósabbik, és kopásállóbb felületet célszerű felülre tenni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Drebil #33792 üzenetére

    Hú, erre jó nehéz válaszolni.
    Jómagam a GTS 10 XC-t venném meg, mert nem sikerült elvonatkoztatnom az ártól. Bizonyára a Festool ezzel az alkotásával is hozza a formáját, és nemigen enged komoly teret elégedetlenkedésnek - és én az árat soha meg sem mertem nézni. Vélem, hogy egy Hammer árával lehet versenyben. És a tudását sem stíroltam soha végig. Így látatlanban talán az lehet az igazi ereje, hogy nagyon mobilis, könnyű gép, vihetjük magunkkal külső munkákra. Persze az, hogy könnyű, esetekben lehet komolyabb hátrány is.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Drebil #33792 üzenetére

    Jól elgondolkodtattál a kérdéseddel.
    Kerestem a választ, hogy miért tud olyan sok pénzt kérni a Festool azért a picike asztali körfűrészért. Mert ugye valami pluszt adniuk kell a felárért.
    Arra jutottam, hogy ez a plusz nem egyéb, mint hogy ez egy rendszer része - és emiatt törvényszerűen alaposan megemelkedik az ára. Szó nincs arról, hogy negatívan kritizálom a Festoolt, mert érezhető a fejlesztőik erőfeszítése minden terméken - a minőségre dolgoznak, és méltán nem olcsón.
    Az, hogy rendszer része valami, nem ritka a szerszámfejlesztők világában. Mert jó pénz rejlik benne. Gondolj pl a most elterjedt systemboxokra. Rákapott minden nagy gyártó, mert az emberek harapnak rá. Egy olcsón előállítható műanyag dobozról van csupán szó, a végtermék pedig sokszázszoros haszonkulccsal kecsegteti a gyártót. Pláne így, hogy sikerült akkora mennyiséget teríteniük "ajándékként", hogy az embernek az az érzése, hogy mindenki tart ilyet, aki ad magára. És ez az egész inkább pszichológia, mint reális tartalom.
    Jutott nekem is néhány ilyen rendszerdoboz. Nem mondom, hogy nem jók, de egyáltalán nem tölti be nálam azt a szerepet, amire szánták. És eszemben sincs nagy pénzt kiadni, hogy mégjobban kiépítsem ezt a "rendszert".
    Vagy vegyük pl azokat az állványokat, amik a körfűrészek, gérvágók alá használatos tartozékok. Gyakorlatilag két szál vékony zártprofilból bárki elkészítheti magának, azonban ha a gyárira tart igényt, akkor minimum bő hússzoros áron juthat hozzá.
    Próbáltam a sorok közé rejteni, mi is a véleményem tehát a "rendszerekről". Ha az ember úgy el van engedve anyagilag, hogy az ár nem számít, akkor nagyon jók ezek a rendszerek, különben irreálisan drágák. És hány magyar iparos van úgy elengedve, hogy ne számítson az ár?
    Tele van pszichológiával a marketing. Engem pl próbált a Felder meggyőzni arról, hogy rangot jelent a szakmában, ha a műhelyem az ő termékükkel van felszerelve. És eszt de sokan be is veszik kanyar nélkül.
    A szakmában rangot kizárólag a szaktudás, és a szakmai tapasztalat jelent. A végtermék minősége. Hogy ez mivel készült, az másodlagos. Ha egy asztalos aszerint tapad valamely kolléga véleményére, hogy milyen rangos gépekkel dolgozik, könnyen csalóka lehet. Ugyanis egy gyengébb szaki is meg tud sok dolgot oldani jó géppel, és észre kell venni, hogy azt nem az asztalos oldotta meg, hanem a gép. Ilyen értelemben persze van a gépeknek rangja. S méghozzá micsoda skálán!
    Tapasztalatból tudom pl, hogy a Domino-val nem kunszt olyan kötést produkálni, amitől tátva marad az emberek szája. Azonban tudom jól, hogy ez nem szakmai rang. Az a szakmai rang, ha valaki ezt egy illesztőfűrésszel is képes gyorsan produkálni. És azt is tudom, hogy egy profi Domino-val is lehet rémesen szakmaiatlant alkotni. Az a szakmai rang, hogy tudjuk, mikor, hova, milyen anyaggal, milyen kötés kialakítása célszerű.
    Más kérdés teljesen, hogy ezt egy Bosch, vagy egy Festool géppel alakítottuk ki. És az, hogy mennyi systemboxot halmoztunk fel, itt érdemben szóba se kerülhet. Ezzel persze nem leírni akarom a rendszerben gondolkodást. Csak tudom, hogy egy Festool rendszert birtokolni nem különbözik árban attól, ha egy Felder rendszert alakítunk ki. Mindkettő drága. És mindkettőt másra találták ki. A Festool rendszert a mobilis, de egyúttal pontos és tartós munkavégzéshez, míg a Feldert a telepített, pontos, és tartós termeléshez. Látok én Festool terméket nem egy jól prosperáló asztalosipari üzemben - de sohasem rendszerben. Rendszerben inkább a telepített gépeket látom ott. Egy műhelyben, ahol nem a mai értelemben vett ipari termelés folyik, inkább van helye a kisebb, de mobil rendszernek. De kizárólag akkor, ha ezt önmaga ki is termeli.
    Nem írok nevet - bár tudnék -, de létezik olyan "bútorasztalos" (magát annak mondja), aki Mercedes Sprinterrel jár, és talán nincs olyan Festool gép, szerszám, ami neki nincs meg. Gyakorlatilag kizárólag abból áll a tevékenysége, hogy egyedi konyhabútorokat készít. Nincs folyamatosan munkája, szó szerint vadászik megrendelőkre. Ez a vállalkozás így soha nem fogja kitermelni a gépparkjának az árát. Ahhoz léptékkel komolyabb árbevételre lenne szüksége. Mit ér így egy rendszer?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33796 üzenetére

    "Egy dolog nem teljesen világos, hogy vajon miért nem indukciós motort raktak bele?"

    Igen, ezen régebben magam is elgondolkodtam. Az indukciós motorok csendesek, gondozásmentesek. Arra jutottam, hogy valószínűleg a mérete miatt. Ugyanis egy ilyen erős egyfázisú indukciós motornak egyfelől komoly súlya, másfelől komoly terjedelme van. No, meg annak a hűtésére is jobban oda kell figyelni - habár azt nem túl bonyolult megoldani.
    Szóval ez a kategória arra hajaz, hogy mobil legyen a fűrészasztal, ne legyen már az üzletben ijesztő, hogy mekkora gép, és milyen nehéz.
    Az erőbeli különségek nem igazán játszanak szerepet, hiszen tervezhető bármilyen erős indukciós motor egy fázisra - nyilván a kondenzátoros okoskodás miatt el fog maradni a kraft, valamint a hatásfok egy ugyanakkora három fázisútól.
    A Makita szalagfűrészemet egy kb 800W-os egyfázisú indukciós motor tartja lendületben. Hoz minden elvárást, de szemmel láthatóan bazi nagy motor. Már aköré sem lehetne azt a csinos asztali körfűrészedet takarosan megépíteni, és ismétlem, még egy Kw-nál sem tartunk.

    Abban egyet értünk, hogy a Festool sytainerek átgondoltabbak, mint a konkurenciáké, de nem mindenhez adtak ám olyan kényelmes boxot, mint a merülőhöz. A Domino-t például átgondoltan kell helyre pakolnom, és kell olykor csikicsukiznom, hogy szépen záródjon. Igaz, egy porszívó cső darabot is belezsúfoltam, és ott tartom a marókéseket is, nem a tiplis dobozban, mert így csak egy koffert kell nyitogatnom munka közben.
    Azmiatt magam is fújtattam már jóegypárszor, hogy mi a csudát keres egy ipari használatra szánt drága gépen egy merev műanyag kábel, ami hidegben teljesen használhatatlanná teszi olykor a gépet. Én is lecserélek élből mindent gumikábelra, ha nem azzal kapom meg az üzletben.
    A nem system rendszerű kofferekkel a fő bajom nem is az, hogy nehéz a kábelt visszatenni bele. Varga Lacitól tanultam el, hogy egy okos tépőzáras csíkkal körbetekerve jól egyben marad minden elrakott kábel. Hanem az bosszant fenemód, hogy (vegyük pl a hetvenezer forintos DW dekopírt) csak úgy lehet abba a fene kofferba visszaédesgetni, hogy tőben törik a kábel. Ha gumi az a kábel, akkor is nagyon zavar, hogy meg van törve.
    Egyébként a Festool száz dologra kiterjedő figyelmessége nevelt arra, hogy minden kábelt szépen karikába rendezve teszek a helyére, nem csak a Festool gépekét. És így öröm dolgozni , hogy nem gyűrődik, akad mindenbe, hanem szépen követ mindenhova.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Speciali #33803 üzenetére

    Igen, meg kellett volna jegyeznem abban az írásban, hogy annak, aki gyakran vonul szerszámostól - szinte műhelyestől - helyszínre, annak bármilyen drága legyen is, megtérül systainerben tartani mindent.
    Osztom azt az álláspontodat, hogy csak matekolva élni rémesen emberietlen. Úgy könnyen kockává válhat a fejünk. Einstein utolérhetetlent alkotott élete során. De milyen áron? Hogy nem is látta a gyerekeit. Én úgy érezném, hogy mihaszna babér az.
    Véletlenül sem kötözködésnek szánom a következőket:
    Úgy hozta az élet, hogy belekóstolhattam a szegénységbe is, a gazdagságba is. (Utóbbi viszonylagos dolog - én éreztem úgy a szegénység után, hogy az gazdagság, hogy a boltban nem az árakat nézem, hanem azt, hogy szeretném-e, vagy nem.) Toltam az öreg autómat kilométereken át, szereltem ki a motort-váltót belőle, ha azt akartam, hogy holnap is mehessek vele. Aztán volt olyan is, hogy kigurulhattam a szalonból új kocsival, mi több, a párom ezt megismételhette két év múltán, és gyakorlatilag két új kocsival szaladgálhattunk. A második új autónál már nem éreztem én semmi büszkeséget, emelkedettséget. És nem vágyok több új kocsira. Megtapasztalhattam, hogy tíz év után is ugyanazt nyújtja, mint új korában. Kellett a szegénység ahhoz, hogy fel tudjam fogni, gazdagság az, amikor az ember nem a pénzt osztogatja feszt hasztalan, meddőn. Kellett a gazdagság ahhoz, hogy felismerhessem, hogy mihaszna, ha nincs mögötte emberszag. Életem legszegényebb időszakában lehettem legboldogabb. Megtapasztalhattam, hogy a boldogsághoz nem kell egy kanyi vas sem. Szép emlékeimnek semmi köze a pénzhez. Amikor a lányom született, kocsim sem volt, de még pénzem sem taxira, hogy azzal hozhassam haza az új családtagot a kórházból. Épp akkor építettek le - amit igazán rossz volt megélni. Akkor. És ma nem arra emlékszem, hogy milyen érzés volt munka nélkülivé válni gyereket várva, hanem arra, hogy hej, az a nap, amikor a lányom megszületett, de megváltoztatta az életemet. És hogy milyen szép nap volt, amit soksok mégszebb követett. Hogy mit meg tudtam és tenni egy kacagásért, hogy dobtam a hátam mögé minden addigi elvemet, ha rámkacsintott a gyerek csillogón. Hogy milyen érzés volt úgy hosszú útra kelni a gyerekkel, hogy előtte vettem neki egy nagy csomag színes zsírkrétát, amivel kedvére telibe/körbepingálhatta a kocsit a nagy utazáshoz. Hogy útközben úgy mosta a kezét, hogy én egyik kezemmel kormányoztam, a másikkal öntöttem a tenyerére a vizet egy flakonból.
    És azóta én nem pénzre vágyok, hanem emberszagra.
    Egyszer régebben hallottam egy találós kérdést, ami nagyon bennem maradt. Így hangzik:
    - Mi a különbség egy szegény depressziós, és egy gazdag depressziós közt?
    Az, hogy a szegény depressziós azt hiszi, hogy ha gazdag lenne, akkor nem lenne depressziós.
    Atyám beletanított az öcsémbe egy vesszőparipát, miszerint jobb egy béenvében sírni, mint a metrón. No, ez egy igazi nagy baromság. Sírni sehol se jó, és sehol se jobb.

    No, ez egy kicsit off-ba hajlott, csak nem tudom, honnan kezdve? :U

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #33807 üzenetére

    Igen, értettem, hogy mire céloztál.
    Szeretek olykor elalvás előtt a TV-t jutyubra állítva szakmai filmeken, ötleteken, megvalósításokon andalogva elaludni. És látok ott sok ilyen gépet, amilyenre utaltál. Sajnos nálunk az általad linkeltekkel ki is merül az elérhető paletta - nem túl bizalomgerjesztő minőségben. Magyarországon a kis asztali körfűrész kimerül ezekben a műanyag dobozba préselt gépekben - legtöbbször eloxált alu asztallappal, de még többször vállalhatatlan precizitással. Sajnos.
    Az lejön ezekről a filmen látott gépekről, hogy csendesek, nagyon stabilak, nagyon pontosak és nagyon egyszerűen kezelhetők. A fence jól látható skála fölött könnyen mozgatható, gyorsan és pontosan állítható, és mindig helyesen rögzül. Ezeknek is kicsi az asztallapjuk, legtöbben homemade kiterjesztést alkotnak rá gazdáik, de csendesek, pontosak, jó elszívással, ám szerény vágásmagassággal. Hányszor gondolkodtam már azon, hogy miként lehetne idehozni egy szép példányt, mondjuk Angliából egy Delta masinát?
    Bizonyos vagyok benne, hogy nem csak én sóvárgok ilyen asztali körfűrészre, hanem sokan még.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33814 üzenetére

    Ahogyan a flexet, minden egyéb gépet érdemes időnként átzsírozni ott, ahol a gyártó is zsírt használ.
    Hiába van az, hogy ezek a kopó alkatrészek többnyire zárt térben vannak, és nem veszítik el a zsírt, ha jó a tömítés. A zsír idővel egyre jobban kikeményedik. Bari tanított meg erre. A dekopírom ismét csendes táltossá vált, miután kezelésbe vette. Mi több, az indikátorórám is azért rakoncátlankodott, mert kemény volt a zsír benne.
    Vannak azonban olyan csúszófelületek, ahova nem való zsírt tenni. Ilyen pl a kombinált gyalugépem négy emelőorsója. Csúszást segítő gondoskodásomat azzal hálálta meg, hogy munka közben elállítódott mindaddig, míg ki nem kopott a műszerolaj róla.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Zerdal #33823 üzenetére

    Nem vagyok biztos a dolgomban, de nekem úgy rémlik, hogy ezt a típust megkülönböztetik aszerint, hogy hol kerül forgalomba. Kétféle áron, kétféle minőségben fut, és külföldi fórumokon beszédtéma volt, hogy a drágábbik az jó, az olcsóbbik már nem annyira.
    De többet ne kérdezz, mert mindent leírtam, ami - hangsúlyozom - rémlik.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Speciali #33833 üzenetére

    Hasznos infó, hogy a spray változat nem igazán megnyerő. A dobozos Palma ragasztóval kapcsolatban kiegészíteném az ár/érték arányt olyanok számára, akik ritkán és keveset használják.
    Való igaz, hogy a dobozos kiszerelés árban a legolcsóbb. Igen ám, de ha már egyszer kinyitottuk, ketyegni kezd az óra, és a dobozban levő ragasztő egyre sűrűbbé válik, majd hamarosan be is szárad. Létezik ugyan hígító, ami visszavarázsolja, de arany áron.
    És itt lép be a tubusos Palmafix. Nekem öt év után sem száradt be. Hiába drágább fajlagosan, mégis, számomra ez a legolcsóbb. Ráadásul könnyebben adagolható, mint a dobozból taknyolni.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33843 üzenetére

    "többször is meg lehet kenni, el biztos nem rontja vele. "

    Ebben ne legyél biztos!
    Már többször leírtam a fórumban a palma ragasztás lényegét, és a palma működését, most fáradt vagyok megismételni, pedig biztosan lenne, akinek hasznára válik.
    Nem a ragasztó mennyisége, hanem a szorítóerő (ami elég néhány pillanatra csupán), és az összeillesztés (ragasztó konzisztenciáját tekintve) helyes időzítése határozza meg a kötő erőt. Aki szedett már fel linóleumot, amit Palma-val raktak le, az tudja, hogy ott jön könnyebben, ahol vastagabb volt a ragasztó réteg. Vagy egy időben Palma-val rakták fel a lakótelepi konnektorokat a padlónál lent. És ahol vastagabbra sikerált a szocialista építőmunkások keze által a pálma, ott kánikulában szépen lepotyogtak ezek a konnektorok.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Drebil #33855 üzenetére

    Ha másért nem, már csak azért is a Bosch-t választanám, mert arról itt a Tibi jó tapasztalata, meg rajta a tolószám, meg olcsóbb is, meg plusz, hogy a GTS 10 XC még nem kifutó modell. Meg hozzá egy rossz asszociáció: A Makita MLT 100-am sok sebből vérzik. Igaz, ez nem az MLT 100-as, de ha ugyanazt a döntő mechanikát tették bele (mert szemre nagyon egy dizájnra hajaz), akkor ezen se 90°, se 45° ugyanúgy nem lesz nagyobb oktánszámú modding nélkül. No, meg kifutó modellként én túlárazottnak ítélem. Kifutó modell magyarra lefordítva azt jelenti, hogy hamarosan nem lesz alkatrész hozzá.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz AndrewBlase #33885 üzenetére

    Ne tedd az ilyet off-ba, mert témába vág.

    Nem arról van szó, hogy a rétegelt drágább sokkal, habár ez is igaz. Hanem a behajlásról 80 cm hosszon. Ilyen hosszon még a szögvas is behajlik, nézz csak utána.
    Azért kotyogok bele, mert úgy vélem, szarvashiba abból következtetni egy hosszú polc teherbírását, hogy ráteszünk egy nehéz, ámde szintén hosszú tévét. Ugyanis te a tévével gyakorlatilag a hosszú polcod széleit terhelted javarészt. Rögtön más lenne a leányzó fekvése, ha arra a polcra akár mindösszesenben könnyebb dolgokat pakoltál volna, ámde szépen terítve, mint ahogyan a könyvek, és a nagymama befőttjei szoktak a polcon sorakozni. Minél közelebb teszünk valamit az alátámasztási ponthoz, annál kevésbé terheljük vele hajlító irányban a polc lapját, és minél messzebb tesszük ugyanazt a súlyt, annál valószínűbb a behajlás. Tehát egy befőttes üveg szélre téve nem tudja behajlítani, középre téve pedig de. Próbálkozz csak a tenyereddel - a polc széleire ha nyomást gyakorolsz, merevnek fogod érezni a polcot, középen viszont már kis nyomóerő hatására is szemmel látható, és kézzel is érezhető egy "rugózás".
    Nyilvánvaló dolog persze, hogy rétegelt lemez és rétegelt lemez között lehet ég és föld különbség. Azt hiszem, tapasztalat kell ahhoz, hogy valaki képes legyen jól prognosztizálni egy adott rétegelt lemez adott hosszon való elhajlás nélküli teherbírását.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33886 üzenetére

    Úgy látom, sokan megelőztetek, elsiettem kicsikét azt a hozzászólásomat polcbehajlásügyben.
    (Ártani nem árt, de így unalmas a fórum, ha egymást licitálva ismételgetünk - jelen esetben én iparkodtam legbutábban.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33889 üzenetére

    Okés, okos, de hol fogod meg, amikor toligálod, húzigálod? :F

    Úgy tűnik nekem, hogy a jobb oldali kihúzható asztalrész esik leginkább kézre. Nem sajnálod így húzni? Megakad egyszer egy nagyobb kavicson a kerék, és oda lesz a párhuzam örökre.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz arvaiz69 #33892 üzenetére

    Mennyire a szívemből beszéltél!

    Te vagy az első, aki nem száll vitába velem, hogy tömör fából ugyanannyi pénzből kihozható a bútor, mint bútorlapból, csupán több a munka vele. Kaptam érte a fejemre, mikor ezt itt stabilan kijelentettem.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Winner_hun #33895 üzenetére

    Persze.
    Ezt én soha nem is vitattam. A bútorpiacon van létjogosultsága még a 12mm-es bútorlapnak is, meg az egyszer használatos fiókgomboknak/fogantyúknak is. Sajnos.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz generatoros #33898 üzenetére

    Ja!

    És megtoldanám én ezt, magad is leírtad pedig.
    Azok a polcok behajlottak ugyan, de húsz éve tartják a könyveidet. Igaz, nem túl jól hangzik pont itt, az asztalos topicban, de az ember olykor könnyen eltévedik: A könyv itt a lényeg, vagy a polc? Mert akinek a könyv, az nem veszi észre, hogy görbe a polc, akinek a polc, az meg nem veszi észre, hogy ott van Révai életműve.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Jeffjn #33916 üzenetére

    "ebben az árkategóriában ez a legjobb?"

    Bölcs ember ilyet nem mond ki soha - bár néha magam is beleesek ebbe a hibába. Mert szubjektív annak a megítélése, hogy mi a jó gép, és az merész, hogy ezt még a leg jelzővel fokozzuk.
    Inkább úgy fogalmaznék, hogy ha nem tudsz többet áldozni rá, akkor a zöld bosch gépnél megállapodni kényszerülsz.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    Tegnap kellett volna linkelnem ezt, de ha elkéstem is, hát itt egy módszer a fa pontos törésére karcolással azok számára, akiknek nem telik pontos fűrészre. ;]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz serfozotibi #33923 üzenetére

    Einhelles újságpapírral is működik, de nem lesz olyan pontos az eredmény szerintem. :D

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz yooccoo #33926 üzenetére

    Igen, a fa összeforrad mindenféle ragasztó nélkül is. És ez nem áprilisi tréfa, hanem valóban összeforrad.
    Valami kísérlethez ragasztott csapozásra volt szükség. A csapok igen feszesre voltak kialakítva, hogy a kötés erős legyen. Akit megbíztak az összeszereléssel, csupa véletlenül elfelejtette megkenni ragasztóval. Összekalapálta ragasztó nélkül. Kiderült, hogy kimaradt a ragasztó, de mégse lehetett a darabokat szétszedni. Jobban megnézték, hogy miért, és észrevették, hogy összehegedtek a hirtelen nagy nyomástól. Emlékeim szerint talán a Magyar Asztalos-ban olvastam vagy fél évtizede ezt.
    S hogy mennyire nem beszélek mellé, gondoljon bárki a fabrikettre. Abban tiltva van a ragasztó, simán a préserő gyárt a forgácsból fabrikettet. Egy gép üzemi nyomásáról tudok, ami két téglányi darabokba nyomja össze a fahulladékot, és ehhez 120 bárra van szüksége. Aki nem tudja, mekkora nyomást jelent ez kábé, annak viszonyításul egy kis segítség. Ha egy hétköznapi félcollos locsolótömlő, aminek a végén a szokásos szűkítő van felszerelve, nem a vízhálózat normál 1,2-2 bar közötti értékű, hanem mondjuk öt bár nyomást kapna, azzal a kezünket is le lehetne vágni. Amikor engedjük a kompresszort felkúszni nyolc bárig, és azt a levegőt a kezünkre irányítjuk, rendesen fáj. És az csak levegő. Vízzel meg igen kemény vasat vágnak. Fogalmam sincs, hogy mekkora víznyomás szükséges hozzá?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz thomgrande #33932 üzenetére

    ...meg vannak szkeptikusok - deh sokszor magam is az vagyok.

    Csupa véletlen, hogy ezúttal nem sok keresgélés után rátaláltam arra, amire hivatkozhatok utólag.

    Igen, ez a kalapálás dolog nem stimmel, mert prés volt az a kalapács. Abban a korban vagyok, amikor a kezdődő amnézia jelei mutatkoznak. Valóban nem mindegy, hogy csapba szarunk, vagy szarba ...

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz föccer #33931 üzenetére

    No, így már közeledik a vízzelvágás ismeretem a valósághoz, s távolodik a homálytól. Akkor tehát a vízzel vágás, az nem is vízzel vágás, hanem homokkal vágás. De ha kvarc van abban a vízben, mi a csuda fúvóka lehet az, amit a kvarc nem "reszel" ki? Mondjuk, hogy porcelán, mert az nagy kopásállóságú. Olyan nagy kopásállóságú, hogy a kvarc a vasat megeszi, de a porcelánba beletöri a fogát?

    És igen, igazad van, hogy felület nélkül értelmetlen nyomásról beszélni. Mégis, talán érthető volt, mit is nem értek én ebben a vízzelvágás technológiában, ami pedig mára annyira elterjedt, hogy ott, ahol beadom a gyalukésemet élezni, vízzel kivágnak (kivágatnak?) nekem furatokat az új késekbe, és olcsóbbra jövök ki, mint ha megveszem a gyári késeket. (Valamikor űrtechnológiának számított ez, ma meg itt van az utcasarkon.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Speciali #33962 üzenetére

    A 800-as papírral meddig kellett dörzsikézned? Én már a 320-assal is szenvedek, mert lassan mutat eredményt.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Soká #33978 üzenetére

    Hosszan merengtem én ezen. Tulajdonképpen ez egy új, számunkra még ismeretlen anyag, akkor is, ha fa. És az ilyen új anyagok természete, hogy az emberek idegenkednek tőle. Lehet, hogy a többség idegenkedik tőle. Mégis, komolyan/komolyabban kell az ilyet venni. Dédanyám nem vette a szájába a fánkot, mert azt napraforgó olajban sütötték, s nem zsírban. Idegenkedett (noha olykor méltán) az emberiség a műanyagoktól. És hosszú a sor, milyen új anyagokat fejlesztettek az idők során. Mára ezek elfogadott dolgokká forrták ki magukat. Készül biztonságosnak mondható karosszéria műanyagból (Ford Focus pl, hogy ne a Trabantot említsem), és valószínűleg többen választanának mondjuk kevlár karosszériát, ha tehetnék, mint cinkelt lemezből készültet.
    Az, hogy komoly az ipar érdeklődése az átlátszó fa iránt, mindenképpen jelent valamit. És pillanatnyi állapot az, ahol ez az átlátszó fa jelenleg tart. Bizonyára fejlődni fog szakterületek számára, ahogyan a műanyaggal is ez történt. (Nem arra gondoltam tehát, hogy dédunokáink vesznek majd átlátszó szilvafa csemetét, szépunokáink idejére pedig úgy eluralkodik az átlátszó fa, hogy az esőerdők is abból lesznek.) Az első műanyag burkolatba öntött fúrógépet valószínűleg igen lesajnálták. Ma a Hilti pl nem azért készíti műanyagból a fúrógépek vázát, mert az az olcsóbb, hanem mert az a jobb.
    Nekem speciel soha sehol nem tetszett az üvegtégla, noha tudom, hogy vannak területek, ahova nem is nagyon való más. El tudom azonban képzelni, hogy az, ami sehol nem tetszett üvegtéglából, tetszene átlátszó fából.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz yooccoo #33982 üzenetére

    Nekem ígértél egy Festoool nikkelezett szemmértéket akciós áron. Balost.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Sanyabá #33981 üzenetére

    Ha hiányolod, hát ejtek szót róla:

    Ki tudja, milyen összefüggés van az idő a tér és a tömeg között?

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Red_Bull #33992 üzenetére

    Azt hiszem, macilaci78 ütősen és lényegre törően fogalmazott.
    Meglátásom szerint ebben a szakmában az képes jó szakemberré válni, aki szereti, érti a fát, és egyúttal maximalista. Lesz munkája, amíg bírja - de nem lesz annyi pénze, hogy balatoni nyaralót vegyen. Amíg tisztességesen dolgozik, addig tisztességesen meg is él - bár ez utóbbi relatív fogalom.
    Minden pályaválasztás előtt álló asztalosjelöltnek azt tudom tanácsolni, hogy jó, ha szerencsét próbál előbb egy mester keze alatt - akár kicsi pénzért, vagy ingyen. Mert akkor beleszagginthat abba, hogy mit is akar valójában választani. És onnan már könnyebb a döntés, és nem valószínű, hogy csalódás lesz a pályaválasztásból.
    Sok autószerelő jelölt úgy képzeli el a szakmát, hogy egy versenyistállóban fog fehér kesztyűben az autókkal babrálni. Ám akkor derül ki számára számára, hogy álomvilágban ringatta magát, amikor alá kell bújnia egy teherautónak fagyban az udvaron, és ki kell cserélnie egy indítómotort, aminek a súlya közel tíz kiló, és fél kézzel tartania kell a helyére, míg a másikkal belekapat egy csavart legalább, miközben csorog a nyakába a hideg, lószaros sár. Aki szereti, érti, érzi az autót, az az ilyesmit észre sem veszi, csak a probléma megoldását látja, s nem a b@sztató körülményeket.
    Ez van az asztalos szakmában is. Amikor le kell pakolni egy teherautónyi fát úgy, hogy kánikula van, a szellő hordi a fűrészport az ember minden testnyílásába, közben pedig már a második szálkát sem sikerül kihúznia magából, és még nincs vége a pakolásnak, az el fogja riasztani a szakmától azt, akit ezek az ingerek inkább rángatnak, és nem a fa illata, erezete andalítja. Akit erre a szakmára teremtettek, nem keseríti semmi, és csak őt tudja megérinteni a szakma szépsége annak minden kínjával, bajával együtt is. Az még a tűzifából is teremt értéket.

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Angerfist087 #34009 üzenetére

    3 milliméter, és két tized.
    Azért van ez a 2 tized mm hókuszpókusz, mert a maróéleken rajtaragadt a collos mértékrendszer. A 3,2mm az annyi, mint 1/8 coll. 3,2 cm-es rádiuszmaró felsőmaróhoz nem is létezik - ekkorát már komoly átmérőjű alsómaró szerszámokhoz kellene kialakítani. Azonban 32mm-el a coll sehogyan nem tagolható egészségesen, így valószínűleg R=32 mm rádiuszmaró nem létezik. (Vannak mersze mm-es mértékű marószerszámok is forgalomban - de mert a 32-es faanyag gyalulatlan még, ezért valószínűtlen, hogy valakinek ahhoz kellene ekkora kés. Hatvannégyes majdnem gerendát meg nemigen kerekítünk - mondjuk korlát kapaszkodóhoz ott körül lehet esetleg méret a jó fogás okán.)
    Mekkorára lenne szükséged?

    Sokszor jól jön ilyen pici rádiuszmaró. Az emberek hócipője kezd tele lenni, hogy mindent fogkefetartó formára kerekítünk le. A 3,2-es éppcsakhogy letöri az élt, szinte alig látszik, hogy az rádiusz, és jobban kijön a szögletes forma.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz Haugland #33996 üzenetére

    Megvallom férfiasan, volt már néha olyan gondolatom, hogy mi lenne, ha blogot írnék, de ez gondolat szinten rendre el is halt. Mert nem nagyon lenne arra időm, hogy úgy csináljam, ahogy való. Így aztán azt sem tudom, miként lehet blogot létrehozni.
    Régebben írogattam ezt-azt, de csak az íróasztal fióknak - sohsem publikáltam.

    A fa legnagyobb ereje, hogy holtában is élő természetes alapanyag. Az illatán túl is nagyon sok szépsége van. Minden fafaj illata más - nekem büdös fa nem is létezik, csak ha kecskeszaros. Sok fa erezete el tud varázsolni, van, amelyik a színével lopja magát a szívembe, van amelyiknek a tulajdonságaiban rejlik soksok erő. Szentendrén pl egy pizzériában láttam egy famunkát, ami nagyon megragadott. És ez a famunka nem volt egyéb, mint a természet munkája, amit egy művész vénájú észrevett egy kőris mintázatán. Női alak az erezetben. Lehetséges, hogy más nem is vette volna észre, és a tűzre csapta volna, mert a kőris jó meleget ád biz'a. (Hej, de szorul is a szívem őszi időkben sokszor, amikor látom, hogy a fakupecek micsoda értéket kótyavetyélnek el akác tűzifa gyanánt apró kufár haszonkáért.)

    Több fa van, mint asztalos!

  • thyeby

    őstag

    válasz yooccoo #34016 üzenetére

    Igen, ez 1 1/4 coll. De nem 32mm, hanem 25 századdal kevesebb. Ezért írtam, hogy egészségesen nem osztható, tagolható a coll vele.
    De ha valaki szakértő a körmömre néz, és kijavít, azt megköszönöm, hogy észrevetette velem.

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák