Új hozzászólás Aktív témák
-
thyeby
őstag
válasz
shaft72 #11758 üzenetére
A parketta az jó eset. Az MDF is jól ég, a műanyag rajta még nagyobb hőértékű. A faforgácslap már nem olyan jó buli. Annak a ragasztója olyan keszont csinál a szobában, ha visszafojtják, hogy ihaj. És van olyan bútorlap, ami be se gyullad.
Tilos egyébként meggyújtani. Veszélyes hulladéknak minősül.
Hallod, de 28 fokban meg lehet hülyülni. Nyáron az emberek ilyen melegben azért fizetik a drága klímát, hogy ne hülyüljenek meg.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #11759 üzenetére
Légy üdvözölve itt miközöttünk!
Jimmi_l fabatkát gyárt, én fajátékot. Te mit gyártasz? Maszek vagy? Alkalmazott? Szereted a szakmát, vagy csak a melódia (meló díja) érdekel? Milyen műhelyt sikerült már összehoznod? Melyik munkádra vagy legbüszkébb?
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Armahun #11754 üzenetére
"hol megy be a lakásba a szénmon"
Te, ez nekem is találós kérdés. De bejön.
A kazán lent van a ház alatt. Cirka egy hónapja, amikor beüzemeltük, még zöldfülűvé sem nőttem fel. Azt gondoltam, az a legspórolósabb tüzelés, minél jobban visszafolytjuk a tüzet (ahogyan a pipások pipálnak), az annál tovább tart, és akkor nem a setét eget melegítjük a kéményen által, hanem több rész jut a hőenergiából ide be a szobába. Bizonyos keretek között ez teljesen igaz is. Egészen addig, míg nem képződik több CO, mint amennyit a kémény el tud húzni. De mi is történik, ahogy vesszük elfele a levegőt? A huzat egyre gyengül, az égés pedig egyre tökéletlenebb. Egy határon túl már nem csak gazdaságtalanba, de életveszélyesbe fordul át a dolog.
No, én ezt a határt nem ismertem. Meg kellett tapasztalnom. Jól elzártam hát a szellőt a tűztől, hogy tartson nekem minél tovább a tüzelő a kazánban. Füst volt a lakásban, a kazán pedig egy szinttel lejjebb van. Keresgéltem, hogy hol a pitshába tudott az ide feljönni. Nézegettem a radiátorcsöveket, hogy melletük milyen szag van, szagolgattam a kéményt, hogy nem a kötőanyag tökéletlen-e a téglák közt, és az egyetlen feljáró ajtó is gyanú alanya lett. Gondoltam, majd kiszellőzik, majd kialakítom valahogy ezt a füstszag dolgot. Ekkor hazajött a feleségem a hosszú műszakjából. Szokatlanul nyugtalan volt. Nem örült az új kazánnak, hanem füstölgött Ő is, akárcsak a kéményünk. Azt gondoltam, kicsit sokkolta, hogy majd egy millió ment ki a kezünkből - majd napirendre tér felette. Ugyanez történt másnap is, harmadnap is. Megkérdezte: Nem fájt a fejem? De fájt, mondom, hát tudod, hogy amikor front van, mindig fejgörcsöm van. Ekkor kifakadt, és ezt mondta:
- Tibi! Neked nem a fronttól van fejgörcsöd, hanem a szénmonoxidtól. Nem megyek nyugodtan dolgozni, nem merem a gyereket így itthagyni veled. Volt már nem egy esetem szénmonoxid mérgezettekkel. (Sürgősségi szakorvos.) Valamit csinálni kell, mindegy, mennyibe kerül. Első körben is meg kell rendelni egy szénmonoxid riasztót, aztán meg kell találni, mi miatt jön be a lakásba. Ekkor magam is utánaolvastam a szénmonoxid mérgezésnek. Rémisztő volt, hogy pontról pontra felismertem, hogy nekem nem a fronttól volt fejgörcsöm, nem a fáradtságtól, túlhajszoltságtól voltam annyira gyenge, hogy néha már csak vonszolni bírtam magam. Megijedtem, és lázasan bújni kezdtem minden írást a fűtés egyetemes tudományáról. Ahogy haladtam előre az olvasnivalókkal (A párom is nyomtatta nekem a netről összehalászott tudnivalókat a kórházban két beteg közt.), úgy hagyott alább a lakásban a füst. Ma már egyértelmű számomra, hogy a galibát a túl kevés levegő utalványozása okozta a tűztér számára. Ám még ma sem tudom, hogy a füst hol jött be? A szakirodalom a gázfűtés közben keletkező CO-t kiemeli, mint legveszélyesebb mérgezési formát, mert láthatatlanul öl, s mire az áldozat eszmél, hogy sürgősen pucolnia kell a szabad levegőre, addigra már eszméletlen. A szilárd tüzelésűek előnyben, mert a füst szaga szokatlan helyen jelzi, hogy ott a szénmonoxid. Hogy én mennyi mindent tettem, míg megszűnt a füstszag a lakásban, nem sorolom fel, mert ahhoz már tényleg egy fűtős topic kellene. Ma már begyújtok, dagasztom a tüzet akár úgy, hogy nyitva van a pincefeljáró ajtaja, sosincs füstszag, elmúlt. De nem tudom pontosan, hogy hol jött be, és nem tudom pontosan, hogy mivel szüntettem meg. Látványos javulás történt, amikor a huzatszabályozó végállás kalibráló csavarját jócskán beljebb hajtottam, hogy ne tudjon az automatika teljesen fojtani. Múlik ez a kinti levegő sűrűségén, a szélcsenden, a ködön túl még annyi dolgon is, hogy ember legyen a talpán, aki pontosan tudja, hogy mi miért történik ilyen esetekben. És sajnálom, hogy nincs fűtő topic, mert ott én mostanában gyakori vendég lennék. Igyekszem, haladok, és reményeim szerint a következő szezonra már a komoly kezdők közé sorolhatom magam.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #11766 üzenetére
Amikor túl nagy méretű képem van - és milyen lenne, ha nem olyan, hiszen a sanyialfám olyat készít, egyszerűen kicsinyítem ide be: PrtSc -> Paint -> Ctrl+V -> Save_As: kép.jpg.
És így szépen elfogadja a PH.Várjuk a képeket - azt itt legtöbben szeretjük, talán csak a rendszergazda nem annyira.
Szerk:
De most olvasom, hiába is próbálkozunk. Dolgoznak a hiba javításán.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l #11774 üzenetére
Persze, elég magos. Nem 30-40 cm-el ér túl, hanem több, mint másfél méterrel - amikor húzták ki belőle az alucsövet, nem érték el. (Apósom kályhás mester volt, Ő építette. Tudta, milyennek kell lennie a jó kéménynek.)
Köszi különben!
Egyébként már jó ideje semmi füst nincs a lakásban. Van, hogy a köd lehúzza az udvaron egészen a libatop félékig, de a lakás színtelen, szagtalan.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #11780 üzenetére
"Mindig meg akartam kérdezni egy ilyen cuccnak mi értelme van "
Régi autós azt tudja. Jobb, mint a garázs!
Tudod, amikor megtérsz télen hosszú útról, és beállsz a garázsba, az autódra ráfagyott sós hólé , latyak leolvad. És ez megy egész télen minden nap, mert ritka az a téli nap, amikor száraz az út. Namost, az olvadt sólé minden éjszaka jó étvággyal rágja az autód karosszériáját. Ha kint hagyod a csillag garázsban, semmi baja, a ráfagyott víz nem engedi dolgozni a sót. Magyarul egy ilyenben sokkal tovább él a kaszni, mint egy (pláne meg fűtött) garázsban. Ha a szín alatt állsz, reggel nem kell kapargatnod az ablakról a jeget, nem kell lefejtened esetenként húsz centi havat indulás előtt. Szóval nem csak olcsóbb maga az építmény egy zárt garázsnál, kényelmesebb is. Nem kell kinyitni, becsukni még távirányítóval sem. Csak aláállsz, kiszállsz, és mégy a dolgodra. A kocsid tovább tart. (És más az, hogy rásüt itt-ott egy kis nap, mint az, hogy tiszta erejével tűzi egész nap. Magad is szívesebben iszogatnád kánikulában az üdítődet ez alatt, mint mellette. Maradjunk annyiban, hogy alapban árnyékot ad. Nem mindegy, hogy júliusban déli tizenkét órakor egy olyan kocsiban veszel szaunát, amit a nap reggel óta tűz, vagy pedik ez alól gurulsz ki.Figyeld meg, hogy nyáron az emberek versenyeznek az olyan parkolókért, amire fa lombja vet árnyékot.) De nem ragozom tovább, ha ennyiből nem érted meg, akkor nem is voltál kíváncsi rá.Amit lentebb írtál, abban viszont mélyen rokonszenvezek Veled. Sajnálatos, hogy a kapitalizmusban az emberietlen önzés, és a mérték nélküli harácsolás ennyi hajléktalant teremt. Még sajnálatosabb, hogy a legtöbb ember fejében, szívében, lelkében ez így van jól. A politikusokat szándékosan nem említettem meg ezúttal, akik pedig a legtöbbet tehetnének ennek a szívbemaró kontrasztnak az enyhítéséért. Ismeretségi körömnek azon kevesek szegletében tartalak számon, akik erre érzékenyek.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #11785 üzenetére
"a bankban kamatoztatja"
Megint letérek a témáról. Émmáncsak illen vagyok.
Nem tudok én olyanról - a bankáron kívül - akinek a bankban kamatozik a pénze. A kamat (a kincsrárjegyé kiváltképp!) kivétel nélkül minden esetben alatta van a valós inflációnak.Közgazdasági alaptétel, hogy a pénznek forognia kell - ezt nagyon helyesen látod. Példád is mutatja, hogy istenverte globalizációs világunkban is az tartja életben a gazdaságot, hogy a pénz visszaforog.
Általában milyen fával dolgozol? Mennyibe kerül felétek egy m3 szebb bükk, vagy tölgy?
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #11787 üzenetére
Azt kipuskáztam hamar, hogy marosvásárhelyi vagy. (Kár, hogy nem találja ez a kurva GPS Marosvárhelyt a Magyarország térképen.
)
A bükköt, tölgyet magam is ugyanennyiért szerzem be itt szélezetlenül. Igaz, ez nettó ár, és nem műszárított. És ezért a pénzért szép anyagot kapsz, válogathatsz, vagy ahogy jön a rakat? Meg is van gőzölve? Azért érdeklődök ilyen hevesen, mert reményeim szerint hamarosan felnövök odáig, hogy el tudjak hozni egy kamion fát arról a vidékről. Úgy már jóval olcsóbban jönnék ki, ha szép az anyag. És jobb már most keresgélni a kapcsolatot, mint majd akkor kapkodni, amikor aktuális.A műhelyedről küldj nekünk fotót, a gépekről, módszerekről! Nyíregyházi vagyok. Itt gyakori vendég a román asztalos termék. Egyik-másik mester bámulatosan szépen dolgozik, és nagyon frankó anyagból. Már régen megjegyeztem magamban, hogy azon a fertályon szeretik, tudják és értik/érzik a fát.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
jimy_l #11788 üzenetére
Profi vagy. A lépcsőforduló nagyon szemet gyönyörködtetőre sikeredett. Mivel felületkezelted?
Kár volt ezt ötvözni a kovácsoltvas kerítéssel. Bokrász tömörfa korlátja jobban simul a lépcsőhöz - bár ott meg én a felületkezelést tartottam volna szerencsésnek valami olyan anyaggal, ami jobban visszaadja a fa szépségét, és nem elfedi azt. És nem tettem volna rá magas fényt.Alles zusammen mennyit kóstál egy ilyen lépcső a megrendelőnek (mondjuk ha a korlát is tölgy?), és mennyi idő alatt vagy kész vele?
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
No, ennek a kérdésemnek csupán annyi köze lesz az asztalos szakmához, hogy akad néhány kolléga, aki télen is autóval jár, és nincs se szín, se garage, hanem reggelente kapari a jeget a szélvédőről.
Elég sok dologhoz konyítok, de a kémia világ életemben teljességgel kifogott rajtam. Tán akad egy autós, lovas, gyalogos asztalos, akinek nálamnál több affinitása van a kémia alapjaihoz.
Vettem én két spriccolós jégoldót. Nem spray-t, asztat nem szeretem, mert odafagy az ujjam hozzá, hanem pumpásat. Nem túl drágán, 450 pénzért darabját, mert ugye kapcsolatom van etéren.
Hamar fogy, reggelente két autót szaladok körbe vele. Amikor prickoltam, gyanúsan spiritusz szaga volt ennek a löttynek. Meg is néztem az összetevőit, nem-e véletlenül denaturált szesz a titok?
Valami 30-40 %-ban metilént tartalmaz. Megnéztem a denaturált szeszes flakonom tartalmát is. Az meg metilalkohol. Vakargattam a kopasz kobakomat: Nna, akkor ez most ugyanaz, vagy meg nemugyanaz? Hát itt tartok én alkímiából.
Mert ha ugyanaz, akkor egy liter denszesz árán három prickolós flakont is újra tudnék kotyvasztani, ráadásul denszeszt mindig tartok a műhelyben, mint remek gyantaoldót.Érzem, kicsit nevetséges a kérdésem - én már bután halok meg kémiailag. Egy rendőrviccet juttatott ez eszembe:
Előállít a rendőr egy teherautó sofőrt. Kérdezi a parancsnoka, hogy miért hozta be az ipsét?
- Igazoltatás során kérdeztem tőle, hogy mit szállít? Azt mondta, dzsemet. Gyanús volt nekem, hogy a szállítólevélre meg az volt írva, hogy jam. Felnéztem a platóra, hát ott meg egy csomó lekvár volt. Ez nem tiszta dolog!Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Winner_hun #11824 üzenetére
Ajjaj, ebben a kémia topikban engem agyonütnek, kitiltanak. Itt héberül folyik a diskurzus!
No, majd holnap megkérdezem őket.
A langyos víz azért nem tetszik, mert ahhoz fel kell szaladnom az emeletre - többnyire akkor, amikor a srác még aluszik. Hideg vízzel szoktam, amikor kifogyok a vegyszerből, de az mínusz öt fok alatt olaj a tűzre, csak hízlalom a jeget az ablakon. Akkor kaparom a tíz körmömmel, és heteken át fogadkozok, hogy ma délután veszek új prickolókat.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Winner_hun #11827 üzenetére
Jogos a felvetésed, de bonyolultabb a dolog:
5-kor, 6-kor felkelek. Ekkor ő még mélyen alszik. Nem a bejárati ajtón megyek ki, mert az hangos (gumiszigetelés miatt kicsit csapni kell), hanem a pincelejárón. De ott egyensúlyozni a langyos vízzel, hogy a kutyát se öntsem nyakon, mert ő meg épp a létra alatt szeret szenderegni, bravúrnak számítana. A kocsit csak fél nyolckor pucolom meg. Addig a víz ki is hűlne, vagy az ablak újra befagyna, ha azonnal indítanám a klíning projektet.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #11831 üzenetére
"csak ha megiszod"
Lehet, hogy most keverem a szezont, meg a fazont, de a hadseregben a fiúk vedelték a spirituszt. Egyszer én is megkóstoltam - rém rossz, nem tudom, hogy ment le a gallérjuk mellett. Úgy tudom, hogy nem a metilalkohol, hanem az etilalkohol veszélyes - vakságot, de akár halált is okozhat.
A denszesz egészen biztos, hogy fel fogja olvasztani a jeget, csak kérdés, hogy az autón a lakkot is, meg az ablaktörlőrlőgumit is? Ezért a próbával várnék, míg valaki rábólint, hogy mehet.
shaft72:
Volt ilyenünk. Viszonylag jól is működött. Néhány bosszantó dolog volt benne:
- Sötétben xar volt botorkálni vele a kocsik körül.
- Amikor nem is jegesedett a szomszéd kocsija éjszaka, én akkor is bajoltam ezzel a takaróval.
Ám száműzve azért lett, mert a párom előszeretettel dobta a száraz bükkömre reggelente, hogy azért ne legyen az olyan száraz. Egy alkalommal, amikor a gyalult fehér bükk kapott sárga foltokat tőle, kibaxtam a kukába.Speciali #11834:
Még ilyet ki látott? A fagyasztóládába folyatni a csapból a vizet?
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #11856 üzenetére
Ja! Meg az anyanyelvét is felejtse el, és a kultúrát, amit az anyaméhben szívott magába. Mert napi szinten ezt jelenti az a száz évvel ezelőtti.
Neked az tetszene, hogy a hivatalban nem beszélhetsz magyarul, nem vizsgázhatsz magyarul, a rendőrhöz nem szólhatsz magyarul? Ha élni akarsz, akkor tanulj meg idegenül, az anyanyelvedet pedig felejtsd el....És sehol a mai Magyarországon nem beszélik az anyanyelvünket olyan szépen, olyan tisztán, mint Erdélyben, és sehol a mai Magyarországon a magyar irodalmat nem tartják olyan becsben, mit Erdélyben.
Főhajtás járna ezért Márton, nem legyintés!
Ennek offnak kellene lennie, de azt a botton-t letiltották most a kromoszómáim.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
zozobp #11873 üzenetére
Ebben az esetben egyértelmű a dolog:
A harmadik fióksínt pár mm-el kijjebb szerelted fel. A csapágysín első és utolsó szakaszán van picike lejtő. Ez éppen azért van, hogy ha betolod, a végét húzza be (esetedben ez épp fordítva történik, ami felveti azt is, hogy esetleg ez a fióksín a sietségben fordítva lett a helyére csavarozva), illetve, ha kihúzod, akkor a másik végállásban maradjon nyugton, ne akarjon becsúszni magától.
Semmi más dolgod nincs, mint összehasonlítani a másik három sínnel, és megfigyelni, hogy most melyik verzió szerint kell korrigálnod. (A sínek végeinek az állását hasonlítsd össze. Látszik, ha egy fordítva van. Akkor azt leszereled, és felcsavarod helyesen. Ha a többinél picit előrébb áll, megint egyértelmű, miként javíthatod.) Ha egyik verzió sem segít, akkor még azt kell leellenőrizned, hogy a sínek pontosan párhuzamosak-e egymással - néha ez is okozhat hasonló tünetet.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
zozobp #11873 üzenetére
Bocs, tovább olvastalak. Így az előző javaslatomat vedd semmisnek.
Egyértelműen a fiókban kell keresni tehát a hibát.
Húzd ki az összes jó fiókot, akkor jobban rálátsz. Bújj alá, told be addig, amíg magától megy. Most sasolj, miközben a fiókot teljesen betolod. Ekkor valószínűleg meglátod, hogy mi tart ki.
Gyanús nekem az a derékszög. (Egyszer magam is bizonygattam itt a fórumon a 92 fokos derékszöget - nem volt igazam.)[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #11940 üzenetére
Igazából majd működés közben fog ez a géped engem izgalomba keríteni. Ha kész, és arra lesz utam, feltétlenül megstírolom majd élőben is.
Tudod, ha egy Stubai készletem lenne, nem tettem volna ilyen könnyelmű kijelentést - habár van egy-két olyan esztergakésem, amit nem cserélnék Stubaira sem. A nagyolóm pl szerintem valami hazai kovácsolt dolog lehet, de igazán el van találva. (Sajnos egy óvatlan pillanatban kirántotta a gép a kezemből, és a plafonba repítette. Kicsorbult. Nem tudtam jól újraélezni, keresem azt a szaktársat, aki korrektül rendbe tenné nekem. Igaz, már régóta nem esztergálok napi szinten, de ez a kés mégis pótolhatatlan számomra.
)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #11943 üzenetére
Nekem is van egy kérdésem:
Ugye, nagyon fogol vigyázni ezzel az ujjaidra? (Szakmánkbéli öncsonkolások majd ötven százalékáért a szalagfűrészgépek a felelősek!)Az Elektra Beckum a metebónak, bocsánat metabónak egy klónja. Jól megcsinált kisiparosok számára tervezett gépjeik vannak. Valószínűleg jót választottál tehát. Írhatnál többet is róla - kár, hogy még mindig gyengélkedik a képfeltöltésünk, mert megsasolnám.
Szalagfeszesség:
Ez attól függ, milyen széles szalagot teszel rá. Keskenyebbet kevésbé, szélesebbet jobban megfeszítjük. Tudnom kellene, mekkora a kerék, a szalagszélesség, és a legnagyobb áteresztőképesség (vágásmagasság), mert ezeknek függvénye. (Ha tudod a szalaghosszt, az még pontosabb adat, mint a max. "vágásvastagság")
Mindettől függetlenül kezdd így:
Veszed annyira lazára, hogy ha kézzel forgatod a kereket, a szalag már ne essen le. (Innen kezdődik a feszítés.) Jó tudnod, hogy teljesen lazán mennyire tudod benyomni az ujjaddal a szalagot, amikor a felső szalagvezető teljesen fel van húzva, mert ez egy jó kiindulási alapod lesz a későbbiekben, mint viszonyítási alap. Finoman elkezded húzni. Addig, amíg nem túlságosan erőlködve, de nem is lazán az ujjoddal középütt 2-3 mm-nyit tudsz már csak rajta belengetni. Ekkor csinálsz steller mellett (lehetőleg keményfával, vagy ha puha, akkor homogén szerkezetűvel, pl hársfával) egy próbavágást. Ennek teljesen egyenesnek kell lennie. A laza szalag általában felvezetéskor kacskaringózik egyet. Vág a fába egy tilde jelet. Ha ez egyenesre sikerül, az bíztató. Most megint vágsz egyet, de most az egészségesnél picivel nagyobb "előtolással". Ha még mindig egyenes az az egyenes, akkor már egészen biztos, hogy nem túl laza. Kérdés, hogy nem túl feszes-e. (Elvileg nem, mert 2-3 mm-t be tudtál nyomni a szalagon - de ugyen NEM a járó szalagon!) Ha el vagy eresztve pénzzel, akkor a túl feszesség próbája az, hogy nem szakad-e hamar el a szalag? Egy túlfeszített szalag nem bír ki 10-15 percnél több munkát.
A lazaság másik tesztje az, hogy járó keréknél "sétál" a szalag. Mozog a kerék hátán előre-hátra akkor is, amikor nem is toltál még fát rá. Régebbi gépeknél ezt meg lehet nézni forgás közben, az újabbak egyszerűen nem indulnak el addig, amíg az ajtót be nem zártad. Ha rövidlátó vagy, akkor ezt a tesztet feltétlenül hagd ki, met ha épp akkor szakad a szalag, leszabhatja az orrodat, amit aztán lógatnál, de már nincs mit.
Hanem látszik ez a sétálás ott is, ahol bebújik a szalag a tárgyasztalba. Addig húzgáld apránként, míg abba nem marad a sétafika.
Jómagam úgy szoktam ellenőrizni a feszességet, hogy a szalagot két ujjal próbálom jobbra-balra elcsavarni. Ha enged picit csavarodni, akkor jó. Ha nem, akkor feszes, ha sokat enged, akkormeg laza. De ezt a mértéket érezni kell. Amikor az első sikeres feszítésed en túl vagy, érdemes neked is megcsavarni, hogy legyen emlékezeted később arról, h milyen feszesnek kell lennie. Valahogy hosszú évekig a kezemben maradt ez a saccperkábé.
Mivel én gyakorlatilag kizárólag 6mm-es szalaggal dolgozok a pici gépen, ezért bejelöltem egy fehér alkoholos filctollal, hogy hol kell állnia a feszítőcsavarnak. Szalagcserekor három menetet lejjebb engedem a kereket, utána három menetet vissza, és épp a fehér vonalamig.
Ha van szalagfeszesség kijelződ, kicsit könnyebb a dolgod, mert a mutatónak a szalagszélességednél kell megállnia - már ha jól van kalibrálva ez a bónusz. Ám ez sem tuti dolog, mert vannak azonos szélességű, de különböző rugalmasságú, keménységű szalagok. Nyúlósabbak, kontra acélosabbak. És már akkor mit is ér a feszességkijelző?Nyugi, ezt kitapasztalod majd!
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #11955 üzenetére
Így igaz, ahogyan Márton111 kolléga írta.
Amikor vágsz, akkor érdemes lehúzni a felső görgőt annyira, hogy jó közel legyen a vágandó fához. Sokan lustaságból kihagyják a procedúrának ezt a részét, mert egy jó szalagfűrész jó feszességgel lazán szel akkor is, amikor teljesen fel van húzva a szalagvezető.
Egyenes vágásnál, pláne, ha steller mellet tolod a fát, rá lehet ültetni a felső feszítőt 2-3 mm közelre is, ívek kanyarításánál pedig kicsit följebb, hogy a szalag tudjon csavarodni az oldalsó megvezetők alatt. Nyilván, minél kisebb rádiuszt vágsz, annál feljebb húzod a szalagvezetőt, de annál már nincs értelme feljebb húzni, mint amilyen távolságra van az alsó szalagvezető a tárgyasztal felső síkjától, mert ugye, ha fent engedne is mégjobban csavarodni, lent már kitart.
Ennek két okból is van előnye:
- Pontosabbá válik a fűrészelés.
- Szalag szakadás esetén a kb másfél méter hosszú szalagod mindössze azon a pár mm, de max 1-2cm résen tud megszökni a védőburkolatból.Elvileg a szalagod mindenhol máshol burkolva van. A szalag - jó minőségű szalag és jóféle, nem hibás szalagfűrész esetén többnyire a forrasztásnál szeret elszakadni. Lehet jól észrevehető előjele a szalagszakadásnak: Több helyen is be van repedezve a szalag. Ezek hajszálrepedések csupán, de fáradt anyagról, hibás kerékműködésről, esetleg túlságos kihajtogatásról (A fűrészfogak felváltva jobbra, balra ki vannak hajtogatva.) árulkodnak. Nem javítható a dolog, szalagcsere azonnal! Szakadás előtt gyakran sétálni is kezd a szalag, mint ha lazább lenne. (Az is.)
Nekem több szalagszakadásom is volt már. Kivétel nélkül mindahányszor a védőburok volt az őrangyalom, nem szökött a szalag semerre. Csattant egy nagyot, és eltűnt a szalag a szemem elől.
Szalagszakadáskor várd meg, amíg a kerekek teljesen megállnak, s csak utána nyisd ki az ajtaját, mert előfordulhat, hogy épp az ajtónyitással engedsz utat a szalagnak, hogy a kordából kiszökjön. A szabadon futó kerék olykor pörög még akár öt percen át is magában. Ha ki is nyitod az ajtót hamarabb, fentiekre tekintettel figyelve tedd ezt meg!A 6mm-es szalaggal ívet tudsz szebben vágni, a 13mm-essel pedig egyenest.
A fogosztásról: Ritkább fogak puhább fához, sűrűbbek keményebbhez.Mégvalamit: Az ujjod a járó szalaghoz sose legyen 2-3 cm-nél közelebb! Ha épp akkor szakad a szalag, és kiszökik, az ujjaidnak ugyan mindegy lesz, hogy már nagyon lecsökkent a szalagsebesség, épp úgy elfeleződhetnek, mint ha még dübörgeti a szalagodat mind az összes háromzáz watt. És unalmas, sablon munkánál az ember könnyen téveszt, ha túl közel az ujj, simán belecsúszhat a vágásvonalba egy óvatlan pillanatban. Ha közel vágsz (<5cm) az anyag széléhez, használj tolófát!
Jó munkát! (Tovább már nem aggódok.)
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #11961 üzenetére
Majd megnézem Neked pontosabban. Nem kell ahhoz pesti vagánynak lenned, futár bárhonnan odaszalad véle. Egyébként első körben a metebó, bocs metabo szervizben érdeklődj. Nekem egy éve egy szalag megy hatosból, és még megy, pedig kilométerekben kell számolni, mennyit vágott már. (Annyi fotoapparátot meg se bírnál emelni.) Ne siess, ráérsz hát, ha szépen vág. S ne félj, ha szakad. A tandíjat mindenkinek ki kell fizetnie.
"Amit sajnálok, hogy nem 20 évvel ezelőtt vettem, sok munkához nagyon jó lett volna"
Ne bánkódj emiatt! 57 éves korodban elmondhatod majd, hogy húsz évvel ezelőtt vetted. (Bizonyára azt is, hogy milyen jól tetted.
)
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Igen, igazad van.
Kitapasztaltam a vágható legkisebb ívet, és arra aztán terveztem is nagy bátran több új terméket. Ezzel a csavarintós trükkel tulajdonképpen odafigyelés nélkül vághatom a vonalaimat, mert nem tud a szalag se nagyobb ívet vágni, se kisebbet. Eleinte azt gondoltam, hogy így biztosan hamarabb kivégzem a fűrészlapot, de nem. A szalagvezető tüske fogy jobban, de oda se neki, occóság az egész.Több fa van, mint asztalos!
-
-
thyeby
őstag
Naprengés van?
Nem tud valaki szerezni nekem rezgőbrikettet, aminek az amplitúdója hasonló?
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #11974 üzenetére
Véresen komoly dolog ez, Komám! Ha nem klattyintok csupa véletlenül ide, hát azt hittem volna, malária gyötör. Egyedüli therápia ilyen időjárási szeszélyre a rezgőbrikett. Baj akkor van, ha rossz időpontban gyújtod be, és a longitudinális hullámok nem kioltják, hanem felerősítik egymást.
[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #12001 üzenetére
A borovi is, és a luc is fenyő. Előbbi tartósabb, gyantásabb, szebb rajzolatú, sötétebb. És drágább.
A lucot ismét két csoportba lehet sorolni. Ritkább szövetű és sűrűbb szövetű. Előbbit gyakorlatilag kizárólag építő minőségbe sorolják, utóbbiból létezik asztalos minőség. Szibériai, vagy orosz lucot veszek olykor. Nagy hidegben lassabb ütemben növekedve minőségibb haszonfát ad. Minél délebbről termelik ki, annál gyorsabb növekedésű, és annál inkább csak ládagyártásra alkalmas. A lucból inkább építkeznek, mint asztaloskodnak vele.Javaslom, hogy anyag ár szor három-ra adj árajánlatot, mert babrás.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Bokrász #12013 üzenetére
És az esetek többségében azzal lehet jobban keresni, ha az ember fia megfizeti inkább a jó anyagot.
Pontosítanék a luc csomóiról, mert úgy hat az előző hsz-eket végigolvasván, hogy a luc tele van csomóval, és sz@r anyag. Mivel a luc a legintenzívebb növekedésű fenyő, a fenyőfajták közül a vörösfenyő után ebből létezik a leghosszabb tiszta, szinte csomómentes választék. A luc magassága akár az 50 métert is eléri, a törzs átmérője pedig a 2 métert. A tönk felőli egyharmad része a fának igazán szép anyagot ad. A felső egyharmadra jellemző, hogy sok göcs tarkítja, és ott jellemző a sok kieső göcs is. A csúcs felőli fertály a fa zsengébb része. Abból aligha lenne jó gerenda. Ám 70mm-nél szélesebb lambériának még jó például - sűrűn göcsös, van aki ezt szereti, mint lentebbi hsz is igazolja.
Biztosan poénból mondtad, hogy egzóták kereskedésével kellene foglalkoznod, de ha valóban nincs felétek ilyen, akkor abból sokkal jobban megélnél, mint abból, hogy farigcsálod a fát. Igaz, nem elég szerény tőke hozzá, de a jó anyagot nagyon nagy haszonkulccsal lehet eladni. És komoly igény van rá. Aki beleásta magát, van, hogy egyetlen ügyleten annyit keres, amennyit egy átlag asztalos egy év alatt. Nagyon kiterjedt faismeret kell hozzá, mert hibás faáruval igen pórul lehet járni.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #12020 üzenetére
Egyszer lefotóztam Nektek a fa garázst, amely vállalkozásomból kialakult ez a fajátékosdi. Annak minden deszkájából ki kellett fűrészelni éppen 10mmx10mm léceket. Lucfenyőt használtam, mondván, hogy lelketlenség a szép borovira rámázolni ezt a randa xiladekort. Tekintélyes mennyiségű 10x10-es lecem keletkezett, amit sokáig szellőzőlécnek használtam, majd elajándékoztam. Úgy az öt százaléka nem maradt egyben. Ez nem egy nagy veszteség.
Most is pihen nálam 20 szál hibátlan szinte göcsmentes 4m-es 150-es luc palló, amit az Erdérttől szereztem be netto 28 ezer pénzért - igaz, fél teherautónyi fát pakoltam át, míg ezt kiválogattam.
Itt, a tuzséri Erdértnél csak lucból úgy 20-25 féle választék van folyamatosan - és ebbe az anyag mérete szerinti sorolást nem számoltam bele. Netto 20 ezer forinttól netto 50 ezerig 2-3 ezer forintonként válogathatsz - néha egy plusz 2 ezer forintos m3-kénti felárért ugrásszerűen jobb minőséget kapsz. Van itt borovi OF anyag műszárítva netto 120-ért is. Az annyira hibátlan és tiszta, hogy a fiúk, akik válogatják, napi 15-25 vagon fa feldolgozás mellett többnyire mindössze 50-60 szálat tudnak ide sorolni.Hogy Tifelétek csak ilyen tűzrevaló luchoz lehet hozzájutni, az szerintem nem az Erdért simlisége, hanem a helyi vaskalaposok telhetetlensége. Már többször volt alkalmam konstatálni, hogy sok fakereskedő a IV. osztályú anyagot adja a minőségi árán. Tuzséron most 1m3 szép luc palló ára nettó 30-32 ezer pénz. A negyedosztályú ára nettó 22-25 ezer forint. Nagyon sok kereskedés nem is hallot még arról, hogy asztalos, meg építő minőség. Pedig az osztályba sorolást egzakt módon rögzíti a szabvány, amiről minden kereskedőnek tudnia kell, aki hivatalosan ipart űz.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #12041 üzenetére
Dehogynem tudtam.
A rigófüttyös fát onnan ismered meg, hogy megemeled. Ha nyöszörögnöd kell közben, akkor az rigófüttyös. Egyébként nem csak műszárítva vehetsz asztalos minőséget. Az igényesebbek meg is ugranának tőle, mert a műszárított fa soha nem olyan jó, mint az, amelyiket az idő szárította ki. Ám vehetsz légszárazat is, akkor nincs netto 8 ezer pénz szárítási felár.
Jómagam egyszerűen le szoktam tárolni. A collos egy év múlva, a fosznideszka két év múlva légszáraz. Ha jó szélirányba tudod rakatolni a máglyát, akkor hamarabb. Amit említettem előző hsz-ben, az már negyedik éve szárad nálam. Azért vettem, hogy tudjak mihez nyúlni, ha nincs épp megfelelő méretem.
Attól, hogy egy faáru rigófüttyös, még lehet asztalos minőségű. Ezt a minőséget a fa szálszerkezete (a rostok sűrűsége), a fa tisztasága, (bélmentes, és a legnagyobb göcs nem lehet tíz forintosnál nagyobb, a göcs sűrűségére nem emlékszem, de az is meg van határozva), mérete határozza meg. Nem lehet rajta kéreg, nem lehet görbe, csavarodott, nem lehet vaseres, valamint nem lehet benne kieső göcs.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Speciali #12057 üzenetére
Már találtál odakint munkát?
Némerországban jól fizet a szakmunka, csak ott meg az a baj, hogy ugyan jó egzisztenciát ad, ám bizonytalant. Szóval azzal nem építed az egzisztenciádat, hanem éppen hogy leépíted, és függőségbe csavarod a fejed. Nincs talán még egy esztendeje sem, hogy egy (egyébként Hozzád közel lakó) asztalos ismerősöm felakasztotta magát, mert felmondott neki a német, és bedőltek a hitelei.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #12025 üzenetére
Olvastam ezt a hsz-edet még akkor, amikor magírtad, de nem érkeztem válaszolni rá melegében.
Ha a fa nincs megbarnulva a vágásnál, akkor nem a szalag lazasággal, pláne nem a szalagsebességgel van gond. Úgy emlékszem, írtad is, hogy a fűrészpor, mint ha barnább lenne. Ezesetben egyértelműen a nem jól megválasztott fogosztás a ludas. Nem tud a fogak közül a fűrészpor kiürülni.
Hasonlóképpen jártam úgy három éve magam is. Jó félórát dolgoztam a hatos szalaggal. Szinte zsíros borovi fenyőt szabdaltam vele. A frissen felrakott szalagomat tönkre is tette a gyanta. Azóta is ott lóg a szegen, tudom, hogy a világon semmi baja nincs, csak hót gyantás. De kinek van ideje, türelme ezt a ribillió apró éles fogat kitakarítani? Azóta ezen a gépen fenyőt nem vágtam, ki van tiltva róla.
Valószínűsítem, hogy ugyanez történt esetedben is. A gyanta megfogta a fűrészport, az nem tud onnan kipucolódni, és megég.
Valaki írta, hogy túl gyorsan forgatod a szalagot. Jómagam azt tapasztaltam, hogy épp akkor nem tud olyan gyorsan eltömődni, ha gyors a szalag. A szalagfűrészeken a két sebességet általában azért alakították ki, hogy lehessen vele fémet vágni, esetleg csiszolni. Fához pompás a sebességed, ezt a részét szerintem ne babráld.A fogosztásról még egy szót:
Kétféleképpen is jelölik a fogtávolságot, és becsapós, mert ugyanazok a számok épp egymásnak a reciprokai. Ha metrikusan van megadva (Európa), akkor a hatos fogosztás azt jelenti, hogy a fogcsúcsok egymástól mért távolsága 6mm. Ha collban (Anglia), akkor pedig azt jelenti, hogy egy coll hosszon 6 db fog van. Egy collt vegyünk durván 24mm-nek, akkor azt jelenti, hogy a fogtávolság tehát 4mm. Az angolok 4-es szalagja felel tehát meg a mi 6-osunknak (fogosztásilag).Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
stgellert #12066 üzenetére
Várom azt a fotót, érdekel a dolog. (Sajnos a képfeltöltés még mindig áll. Márton111 kolléga már kiszaszerolta, miként lehet a kepfeltoltes.hu-n keresztül automatikusan betöltödő linket kreálni, nekem még csak linkelni sikerült - és azt is olyan macerás, hogy inkább kimaradok a dobásból.
)
Tegnap este eszembe jutottál erősse: Rengeteg kis vékony, ámde szép tiszta száraz fehérbükk lemezkéket (30x2; 30x3 mm, 120cm-s darabokat) szabdaltam miszlikekbe begyújtósnak, hogy beférjen a kazánba, mert nem fértem tőle. Gondoltam, megkérdezlek, hogy tudsz-e ilyesmit hasznosítani. Továbbá megkérdezlek, hogy mekkora darab bükköt, borovit tudsz felhasználni (legkisebbet), ha szép az anyag? Rendesen sír a lelkem, amikor a tűzre kell dobnom ilyesmit. Volna fantáziám kisebb dolgokat kreálni belőle, de megtanította velem az elmúlt 5 esztendő, hogy soha nem lesz időm ilyesmire. (Ma épp azon gondolkodtam, amikor ezt felszecskáztam, hogy milyen gyönyörű szánkót lehetne hajtogatni belőle, a fiamnak ragyogna is a szeme tőle, de évek óta csak merész álom részemről, hogy építsek a srácnak egy csodaszánkót, amit a domboldalon sóvárogva bámulnának. Ma biztos vagy három szánkóra való szép anyagot aprítottam össze.)
Szóval, ha tudsz hasznosítani valamit a hulladékomból, akkor vinnék Neked belőle, amikor tavasszal, nyáron arra lesz utam.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
válasz
Márton111 #12083 üzenetére
Működik ez mindenhol. A kellő alázatot én kiterjesztettem - nem csak eleinte, hanem mindig szükséges, hogy az ember szíve benne legyen a munkában. Ha valamilyen darab nem jól sikerül, szoktam is mondogatni, hogy látod, Tibi, nem mutatkoztál be neki rendesen. Nem ismert meg téged, most meg te nem ismered meg őt.
Több fa van, mint asztalos!
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen