Új hozzászólás Aktív témák

  • Crystalheart

    senior tag

    válasz Synthwave #7089 üzenetére

    Nem ismersz, hát nem rovom föl, hogy ilyeneket írsz. :) A halált is racionálisan fogom föl, és a boldogtalanságot, a melankóliát érdekesebbnek tartom a boldogságnál. Ezért is keresem animékben és irodalomban is a drámát. Szép, hogy komolyan veszem, ebből akarok majd megélni, író és filmrendező leszek. Csak az érdekel, hogy amit készítek, a lehető legjobb legyen, ez nagyobb élvezetet okoz, mint bármi más. Nem is járok soha öncélúan szórakozni, abból nem származik szakmai hasznom. (A kapcsolatépítés, találkozók, stb. az persze más.)

    Ami azt illeti, épp nemrég írtam egy másik topikban hasonló témáról. Például hogy Radnóti költészete az antik és a magyar klasszikus irodalom tanulmányozása után klasszicizálódott - szerencsére -, vagy hogy Móriczra milyen hatással volt Zola késői realista műveinek példája. A legjobb filmek pedig gyakran más, esetleg elcsépelt vagy bukott filmek példáit hasznosítják újra. Ez nem koppintás, hanem az előd tisztelete az eszközök felhasználásával. :)

    A magánéletemről többet nem szeretnék kifejteni itt, mert családtag is láthatja, de hidd el, hogy tisztában vagyok, milyen helyzetben hogyan éreznék és hogyan cselekednék, függetlenül attól, ezt ki mennyire tartja elképzelhetőnek. (Hogy nem volt még barátnőm, különben sem jelenti, hogy az érzést nem ismerném. Tudod, a drámaiság - én a való életre is alkalmazom, nem csak a karaktereim tragikus történetének formálására. :) A sorsom, hogy egyedül maradjak, különben... különben elvész a drámaiság. Amúgy is, kinek kéne egy ilyen elmebeteg - mely tényt a fenti fejtegetés minden kétséget kizáróan igazol -, mint én? :D)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák