Franciaország és Németország közösen hívják fel az Európai Unió tagállamait, hogy fogadjanak el egy olyan új szabályozást, mely arra kötelezné a titkosított módon működő üzenetküldők (mint pl. WhatsApp vagy a Telegram) gyártóit és üzemeltetőit, hogy segítsék a kormányzatokat a szélsőségesek utáni nyomozásokban.
Hirdetés
A közös közleményt Bernard Cazeneuve francia és Thomas de Maizière német belügyminiszter jegyzik, és kiemelik, hogy semmiképp sem kívánják betiltani a titkosításokat használó alkalmazásokat, ám azt megkövetelnék tőlük, hogy kérésre adjanak hozzáférést, hogy a dekódolt üzenteket megismerhessék, ugyanis a szélsőségesek és a bűnözők nagyon gyakran használják ezeket a szolgáltatásokat kapcsolattartásra, illetve akcióik megszervezésére – nemrég bizonyítékot találtak arra, hogy egy Normandiában letartóztatott dzsihadista a Telegramot használta szervezkedésre. Márpedig a hatóságoknak az eredményes nyomozásokhoz szükségük van e csatornák követésére is, épp úgy, ahogy a törvények lehetővé teszik indokolt esetben a telefonok lehallgatását is.
Mindez egybecseng azzal, amiről nemrég számoltunk be: az Európai Bizottság arra készül, hogy szabályozással érjék el, hogy az üzenetküldőknek ugyanolyan „biztonsági és titoktartási előírásoknak” kelljen megfelelniük, mint pl. a Deutsche Telekomnak.
A miniszterek hangsúlyozzák, hogy egyensúlyt kell találni az adatvédelem, illetve bizonyos online tevékenységeknél a biztonságot garantáló titkosítások védelme, valamint a bűnüldözés és a nemzetbiztonság érdekei között.
A közlemény nem tartalmaz konkrét javaslatokat, de a miniszterek szeretnék elérni, hogy a jövő hónapban Pozsonyban tartandó EU-csúcson ezt a problémát részletesen vitassák meg.
