Hirdetés

Ölik egymást a mérnökökért a Szilícium-völgyben

Korábban többször is írtunk arról az IT cafén, hogy az Egyesült Államokban égető hiány van programozókból és jó számítástechnikai szakemberekből, mérnökökből. A technológiai szektorban elképesztő ütemű a növekedés, az elmúlt néhány évre pedig fokozottan igaz ez – amióta dúl a startup láz, és rengeteg ügyes és elszánt ember próbálja felépíteni az újabb sokmilliárd dolláros vállalatot, Amerika pillanatok alatt felszív minden épkézláb programozót, UI/UX dizájnert, projektmenedzsert, meg úgy igazából bárkit, aki tehetséges, motivált és hajlandó keményen dolgozni ezen a területen. Ahogy Mark Zuckerberg is mondta, a Facebook felvételi politikája rendkívül egyszerű: annyi mérnököt felvenni, amennyit csak lehet.

Hirdetés

Csak San Francisco környékén 242 cég kapott induláshoz szükséges kezdőtőkét az év első felében, ami több, mint 2010-ben összesen volt. A szoftvermérnökök átlagbére ebben a régióban 100-120 ezer dollár körül mozog, de a Reuters egyik forrása szerint a Google például nemrég 150 ezer dolláros kezdő fizetéssel és 250 ezer dolláros feltételes részvényopcióval csábított magához egy, a doktori fokozatát éppen megszerzett mérnököt.

Az igazi harc azonban a legjobbakért folyik, az úgynevezett „10x” szakemberekért, akik tudása, tehetsége annyira kiemelkedő, hogy akár 10 átlagos mérnök munkáját is el tudja végezni, miközben olyan megoldásokat hoz létre, amik jelentősen hozzájárulnak az adott cég sikeres működéséhez. Egy helyi fejvadász elmondása szerint a térségben a korábbi sokszorosára nőtt az igény a kiváló szakemberekre, és az általa vezető mérnöki pozíciókba közvetített jelöltek kétharmada a legalább negyedmillió dolláros fizetés mellé sokszor kövér (a vállalat 1-2 százalékára rúgó) részvényopciót is kapott. Csúcsmenedzseri szinten pedig tényleg elképesztő számok repkednek, például a Twitter mérnökségi alelnöke tavaly 10,3 millió dollárt keresett, de a Facebooknál hasonló beosztásban szolgáló Mike Schroepfer 2011-ben 24,4 millió dollárnyi részvényt kapott több mint 400 ezer dolláros fizetése és bónusza mellé.

A tech szektor fizetéseinek emelkedését – a kevésbé jól fizető állásokban dolgozók bánatára – az ingatlanpiac és a különböző szolgáltatások árai is követték. A bérleti díjak átlag 25-30 százalékkal emelkedtek, egy átlagos egy hálószobás lakás havidíja 2700-3000 dollár körül mozog, ha pedig valaki vásárolni akar, alaposan ki kell nyitnia a tárcáját: az ingatlanok átlagára 800 ezer dollárra nőtt San Franciscóban, a Szilicíum-völgyi átlag pedig ennél is magasabb, egymillió dollár. Csak összehasonlításképpen, még az amúgy drágának tartott New Yorkban is „csak” félmillió az átlagár. Az eget verdeső költségek miatt egyre több cég nézelődik más városokban (pl. Boston, Austin, Seattle), sőt, sokan már inkább ott is indulnak el, hogy az így megtakarított pénzt inkább hasznos dolgokra fordítsák.

A szakemberekért folyó verseny egészen egyedülálló álláskeresési és közvetítői modellt is szült, a Developer Auctionként indult, ma pedig már szimplán csak Hired néven futó portálon a munkaadók licitálhatnak az oldalra regisztráló jelöltekre, akiknek semmilyen kötelezettségük nincs egy esetleges ajánlat esetén, és szinte biztos, hogy megfelelő szakmai háttér esetén a lehető legtöbbet tudják kihozni a helyzetből.

A cégek a magas fizetéseken felül más módszerekkel is igyekeznek magukhoz édesgetni, később pedig megtartani a munkavállalókat, ötletes berendezésű és kényelmes irodát, számos kikapcsolódási lehetőséget, lakást vagy lakhatási támogatást, esetleg ingyenes étkezési lehetőséget biztosítva számukra.

Statisztikák szerint a jelenlegi oktatási és bevándorlási rendszer fenntartása mellett az Egyesült Államokban egymilliós lesz az számítástechnikai, technológiai munkakörökhöz kapcsolható munkaerőhiány, nem csoda tehát, ha a szektor szereplői mindent megtesznek azért, hogy valamilyen megoldást találjanak a problémára. A Code.org mellett ma már egyre több rendezvényen próbálják népszerűsíteni a programozást, sőt, nemrég egy olyan kezdeményezés is elindult, melynek keretében hajléktalanokat tanítanak a kódolás rejtelmeire, akik így az átlagosnál jóval nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munka világába.

Azóta történt

  • Hahó, lányok, programozni menő!

    Coding girls néven indított kampányt a Prezi azért, hogy bebizonyítsa, az informatika nem csak a fiúk játszótere. Nyolc kiválasztott tanulhat náluk.

  • 350 főt vesz fel itthon az EPAM Systems

    Jelentősen növeli magyarországi munkatársainak számát az idei évben az EPAM Systems. A szoftverfejlesztési megoldásokat biztosító vállalat az informatikai outsourcing (ITO) piac növekedését követve bővíti három magyarországi irodáját.

Előzmények