Régi – és nem csak a Volkswagent érintő – ügyek azok, amelyek tárgya, hogy egyes autógyártók olyan szoftveres megoldásokat használtak autóikban, melyek segítségével megkerülték a környezetvédelmi előírásokat.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódóan hirdetett határozatot tegnap az Európai Unió Bírósága.

Az uniós bírósághoz jogértelmezést kérve osztrák bíróságok fordultak, akik a károsanyag-kibocsátást manipuláló szoftver használata miatt a 2011 és 2013 közötti adásvételi szerződések semmisségének megállapítását szeretnék elérni a Volkswagen autói tekintetében.

A tényállás: az e bíróságok által előadottak szerint ez a szoftver csak akkor biztosítja a nitrogén-oxidra (NOx) vonatkozóan uniós szinten megállapított kibocsátási határértékek betartását, ha a külső hőmérséklet 15 és 33°C közötti marad. E hőmérsékleti tartományon kívül a kipufogógáz-visszavezetés (EGR) szintje lineárisan 0-ra csökken, ami a kibocsátási határértékek túllépéséhez vezet. Ezt a hőmérsékleti tartományt a Volkswagen által az uniós jog értelmében tiltott szoftver cseréje érdekében elvégzett, a szóban forgó járművekbe telepített szoftver frissítése eredményezte. A német szövetségi gépjárműforgalmi hatóság engedélyezte ezt a frissítést, mivel úgy ítélte meg, hogy az nem tartalmaz tiltott hatástalanító berendezést.

Ezzel az engedélyezéssel az osztrák legfelsőbb bíróság, a kismartoni regionális bíróság és a klagenfurti regionális bíróság nem értett egyet.

Az uniós bíróság szerint az jogellenes, hogy a szoftver csak a fent említett hőmérsékleti tartományon belül biztosítja a határértékek betartását – akkor is az, ha egyéb okok, pl. teljesítmény, hatékonyság, kopásvédelem stb. miatt járt el így a gyártó.

Megállapítják, hogy: „tiltott az olyan hatástalanító berendezés, amelynek rendes közlekedési körülmények között az év nagy részében működnie kell. Az ilyen berendezés elfogadása ugyanis azzal járna, hogy a kivétel gyakrabban lenne alkalmazandó, mint maga a tilalom, és a járművek
nitrogén-oxid-kibocsátásának korlátozására vonatkozó elv aránytalan sérelmét eredményezné.”

Azt is megállapítják, hogy a fogyasztóvédelmi szabályozás szerint a fogyasztó „csekély mértékű hiba” esetén nem állhat el a szerződéstől, ám a szóban forgó szoftveres megoldás „nem csekély mértékű hiba”, hanem olyan jelenség, mely alapot adhat az adásvételi szerződés felmondására.

Mint ismert, az Európai Bíróság határozatai jogértelmezések, nem ítéletek – a konkrét döntéseket a benyújtó nemzeti bíróságok hozzák meg a határozat alapján.