Az Európai Parlament (EP) Belső piacért és fogyasztóvédelemért felelős bizottsága tegnap tartózkodás nélkül, 55:6 arányban elfogadta azt a javaslatot, melynek célja, hogy digitális tartalmakat vagy szolgáltatásokat vásárló uniós polgárok a jövőben magasabb szintű védelemben részesüljenek abban az esetben, ha a kereskedő elégtelenül vagy egyáltalán nem, illetve ha hibásan szállítja, adja át vagy biztosítja a megrendelt, megvásárolt terméket.

A jelenleg még tervezet szintjén álló javaslat szerint az új szabályozás mindenféle digitális tartalomra és szolgáltatásra érvényes lesz, a filmtől kezdve a számítógépes programokon át a felhőszolgáltatásokig, függetlenül attól, hogy azt fizikai hordozón, letöltésen, streaming formájában, tárhelyhez való hozzáférés megadásával vagy a közösségi média segítségével biztosítják. Az is mindegy, hogy a felhasználó pénzzel vagy a személyes adataival fizet a termékért (pl. az igénybevételhez egy online szolgáltatásba vagy egy közösségi oldalra regisztrálnia kell.)

Az irányelv többek között előírja a fogyasztók jogorvoslati lehetőségeit, meghatározza a bizonyítási módot, illetve a kereskedők kötelezettségeit.

Például néhány fő pont a közleményből:

• ha kiderül, hogy a digitális tartalom vagy szolgáltatás hibás, a felhasználónak először a hiba javítását kell kérnie. Amennyiben ez ésszerű határidőn belül nem lehetséges, akkor az ügyfélnek két lehetősége lenne: árcsökkentést kér, illetve felmondja a szerződést, és ebben az esetben 14 napon belül vissza kell kapnia a befizetett összeget
• amennyiben a hiba a vásárlástól számított két éven belül derül ki, akkor a fogyasztónak nem kell bizonyítania, hogy valóban hibás a termék – ehelyett a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy nem az (ez általános határidő, egyes esetekben, pl. a beágyazott szoftvereknél rövidebbet terveznek, míg a hosszú távra szól szerződéstípusoknál egész a szerződés lejártáig a kereskedőt terhelné a bizonyítási kényszer)
• ha a kereskedő/szolgáltató nem teljesíti a vállalt szállítást, szolgáltatás-, tartalombiztosítást, a vevő felmondhatja a szerződést, ha nem tudnak megegyezni
• az EU adatvédelmi jogszabályai teljes mértékben alkalmazandók a „digitális szerződésekre” is

A bizottság közleménye példaként azt az esetet említi, amikor a fogyasztó fizet azért, hogy letölthessen egy filmet, ám azt nem élvezheti a gyenge minősége miatt. A jelenlegi szabályok alapján csak annyi lehetősége van, hogy a panasza után a jövőbeli letöltésekre kedvezményt kaphat. Ha elfogadják az új szabályokat, akkor a felhasználó először kérheti, hogy kapjon egy megfelelő minőségű filmet. Ha ez nem megoldható vagy pedig a kereskedő nem tesz eleget a kérésnek, akkor a fogyasztó kérheti majd az árcsökkentést az adott termékre, illetve visszaigényelheti a teljes vételárat.

Mint látható a fentebb említett szabályok részben igen hasonlóak a magyarországi általános fogyasztóvédelmi szabályokhoz, ám az EU-ban ezek a szabályok országonként eltérnek. A javaslat célja, hogy az egész unióban egységesen szabályozzák a digitális tartalmakat érintő fogyasztóvédelmi előírásokat.

A bizottság megkezdi az egyeztetéseket az Európai Tanáccsal a javaslatról, melynek sikere esetén a szöveg az EP elé kerül, itt szavazhatják meg.