Nehezebb lesz kiberfegyvert exportálni az EU-ból

Az Európai Unió azt kívánja megakadályozni, hogy a legújabb, megfigyelésre is alkalmas eszközöket a világ más részein elnyomásra használják fel.

Az Európai Parlament (EP) Kereskedelmi Bizottságának tagjai tegnap 34:1 arányban, 1 tartózkodás mellett megszavazták azt a tavaly ősszel elkészített javaslatot, amelyik kibővíti és átalakítja az úgynevezett „kettős felhasználási lehetőséggel rendelkező” termékekre vonatkozó előírásokat, és a változtatások legfontosabb eleme az, hogy a már eddig is létező korlátozásokat kiterjesztik azokra a digitális technológiákra, melyek például lehetőséget adnak autoriter rezsimeknek polgáraik megfigyelésére.

A jelenlegi szabályozás elvi alapja és szándéka általánosságban az, hogy – amennyire csak lehetséges – ne kerüljenek nem demokratikus országokba olyan európai termékek, melyeket ugyan civil, békés felhasználásra hoztak létre, de elvileg felhasználhatóak fegyverként tömeggyilkosságoknál vagy terrortámadásoknál. A jelenlegi, 2014-ben megreformált szabályokat 2009-ben hozták létre, és olyanok szerepelnek rajta, mint pl. vegyi anyagok, mérgek, elektronikus eszközök, lézertechnológia, navigációs technológiák, nukleáris termékek, robotok, szoftverek stb. Az export felügyeletét a közös szabályok alapján a nemzeti hatóságok látják el.

Az új szabályok kibővítik ezt a kört, és beleveszik azokat a digitális technológiákat is, amelyek elvileg alkalmasak megfigyelésre: például amelyek a mobiltelefonos kommunikáció lehallgatását lehetővé teszik, amelyekkel be lehet törni számítógépes rendszerekbe, amelyekkel meg lehet kerülni a jelszavas védelmeket, vagy például azonosítani lehet az internetes felhasználókat, ugyanis ezek erős eszközök olyan politikai rendszerek vezetőinek kezében, akik a civil mozgalmakat, az ellenzéki erőket, aktivistákat nyomás alatt kívánják tartani.

Az asztalon lévő javaslatok koncepciójuk szerint egyrészt erősítik majd az emberi jogok védelmét, illetve megalkotói szerint olyan rendszert alkotnak, hogy a szabályok viszonylag gyorsan alkalmazhatóak legyenek azokra az új technológiákra is, melyek ma még nem is léteznek.

A tervezett rendelkezések legfontosabb elvi pontjai:

  • tiszta definíciók és kritériumok alapján erősítik a magánélethez, az információkhoz és a szabadsághoz való jogokat
  • nem készítettek listát a szóba jöhető termékek exportálóiról, de minden egyes gyártó, akinek a terméke beleeshet a „dual use” kategóriájába, kötelezett lesz arra, hogy betartsa az OECD ide vágó irányelveit, hogy termékei ne kerüljenek rossz kezekbe
  • az Európai Bizottságnak közzé kell tennie egy kézikönyvet az új szabályokról, még azok hatályba lépése előtt, hogy a vállalkozások fel tudjanak készülni
  • az új kockázatokkal és technológiákkal mihamarabb frissíteni kell az előírásokat

A képviselők abban is egyetértettek, hogy a titkosítási technológiák nem szerepelhetnek a kockázatos termékek között, mivel ezek világszerte védik az emberi jogok veszélyben lévő képviselőit.

Azóta történt

Előzmények