Nagyjából egy hete, hogy futótűzként ment körbe a neten Elon Musk neurotechnológiai startupjának, a Neuralinknek az új majomkísérlete, amelyben egy makákó két darab, az agyába ültetett Neuralink eszköz jóvoltából az agyával irányíthatta a Pong videojátékot.
Musk rajongói ünnepeltek, a történtekre pedig nagyon sok szakember reagált: többségében azonban súlyos kritikákat fogalmaztak meg a tudósok és a technológiai etikusok.
Az Observer külön kiemelte Susan Schneider, kognitív pszichológiával foglalkozó szakember korábbi véleményét: ennek lényege, hogy az a jövő, amelyben Elon Musk szerint egyesítik az emberek agyát számítógépekkel, öngyilkosság az emberi elme számára.
Hirdetés
A kritikusoknak tetszik vagy sem, Musk cége sokat haladt a vízió felé.
Arra azonban gyorsan felhívták a figyelmet a tudósok, hogy ez a majomkísérlet nem olyan forradalmi, mint elsőre tűnik, hasonló technológia pedig két évtizede van már. Az első ilyen demonstrációt 2002-ben tartották, akkor egy majom úgy mozgatott egy számítógép kijelzőjén egérkurzort, hogy a rendszer néhány tucat neuron aktivitását dekódolta, és alakította jellé – nagyjából úgy, mint a múlt heti bemutatón.
Anna Wexler, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi etikával foglalkozó professzora szerint a jövőben nem lesznek pontos, elmébe látó fogyasztói eszközök, és hangsúlyozta, az idegtudománynak fogalma sincs arról, hogyan működik az elme valójában. Dekódolni pedig végleg nem tudják.
Wexler elismerte a Neuralink munkásságát, alapvetően a technológiai fejlődésre tért ki, a használt elektródák számára és a vezeték nélküli rendszerre.
Valóság és ígéretek
Elon Musk kommunikációja szerint az agyba ültethető chipek idővel segíthetnek az idegi rendellenességekkel rendelkező embereknek, továbbá az emberi és a gépi intelligencia egyesítésével szuperelme létrehozását tehetik lehetővé. Az etikusok nagyon aggódnak amiatt, hogy Musk rendszeresen túlzó és nagyvonalú kijelentéseket tesz, a közösségi médiában pedig isszák a szavait.
[+]
Wexler professzort kifejezetten aggasztják a potenciálisan hamis állítások. Az elmondása szerint a Neuralink tudósai és mérnökei orvosi célokra fejlesztett valódi eszközökön dolgoznak, de a cég társalapítója (Musk) bombasztikus állításokat fogalmaz meg arról, hogyan lehet majd lehetséges minden betegséget meggyógyítani és az embernek egyesülni a mesterséges intelligenciával.
A szakemberek szerint jó ötlet lenne mozgás- és memóriaproblémáktól szenvedő egyéneknél az agyi chipek terápiás használata, de aggódnak az ilyen megoldások esetleges széleskörű használata miatt. Megfelelő szabályozások nélkül ugyanis Wexler professzor szerint el is adhatnák a biometrikus adatainkat vagy legbelsőbb gondolatainkat, az emberek pedig attól tartanának, hogy ha meg akarnak felelni a munkahelyükön és a társadalomban, akkor AI-chipet kell ültetniük az agyukba.
A kritikusok és a különböző szervezetek azért is támadják továbbá Muskot és a Neuralinket, mert az ilyen invazív technológia állatokon való teszteléséhez a kísérletek során az állatokat folyamatosan éheztetik és/vagy szomjaztatják, hogy együttműködésre kényszerítsék őket vagy rávegyék arra, hogy órákon át egy monitort nézzenek. A PETA állásfoglalása szerint sok olyan kísérlet volt már, mint a Neuralink által nemrég bemutatott, de ezek mindig érző állatok kárára történnek, akiknek tönkreteszik az életét.
