Az terrorizmusellenes program keretén belül egy új osztályt hozott létre az FBI, melynek feladata a felhasználók közösségi médián keresztül történő megfigyelése. A siker érdekében a hivatal olyan nagy telkó cégekkel és vállalatokkal dolgozik össze, mint a Verizon, az AT&T, a Skype, az Apple, a Google, a Facebook vagy a Twitter – a megállapodás értelmében a személyes adatok kiadása mellett a cégeknek kötelességük egy olyan hátsó ajtó beépítése a rendszerükbe, amin keresztül az ügynökség elvégezheti a megfigyelést.
A lehallgatás az aranykorát a 80-as években és a korai 90-es években élte. A kémtevékenységek eme romantikus korszakában a hagyományos, vezetékes telefonokon keresztül történő megfigyelés jelentősen kevesebb problémát jelentett, mint manapság, amikor a legtöbb ember már az említett közösségi csatornákon kommunikál a másikkal. Az FBI nyilatkozata szerint a hivatal csak biztos akar lenni abban, hogy ezeken a médiumokon sem történik semmi illegális tevékenység vagy arra buzdító megnyilvánulás.
A hírtől felállt a szőr az összes, az emberek személyiségi jogaiért és személyes adatainak védelméért küzdő harcos hátán. Így érez most többek között Jennifer Lynch, az Electronic Frontier Foundation civil jogvédő szervezet ügyvédje is, aki nyilatkozatában egy nem kívánt akciónak nevezi az FBI új osztályának, a Domestic Communications Assistance Centernek a megalapítását. Lyncs az interjúja további részében kifejti, hogy ha valóban a „rossz emberek" lekapcsolására használja az FBI a hatalmát, akkor támogatja az ötletet, de mivel sem ő, sem pedig az alapítvány nem bízik a szervezet ígéreteiben, saját maguk akarják felderíteni az igazságot, ezért az elkövetkezendő pár évet annak szentelik, hogy minél több információt gyűjtsenek a megfigyelés menetéről, valamint az azt megelőző és lezáró eljárásról.
