Hirdetés

Titkos kapukat akar az FBI a Facebookhoz és a Google-hoz

Úgy tűnik, a bűnüldöző hatóságok egyre elégedetlenebbek azzal a helyzettel, hogy számtalan jogszabály akadályozza őket a digitális világban a felderítési, nyomozási stb. feladataik végzése során, illetve a szolgáltatók nem eléggé együttműködők, ezért az Egyesült Államokban a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) hivatalos úton is elindított egy folyamatot, hogy a népszerű internetes kommunikációs csatornákon zajló információáramlást a jelenleginél mélyebben és hatékonyabban tudják megfigyelni – írja belső forrásokra hivatkozva a The Washington Post.

Büntetni, ha nem eléggé együttműködőek

A törvényváltoztatás előkészítésére állítólag megalakult egy bizottság, mely egy olyan módosítás kidolgozását tartja céljának, amely arra kötelezné az olyan nagy, sok felhasználóval rendelkező internetes cégeket, mint a Facebook vagy a Google, hogy a jelenleginél szélesebb körben osszanak meg információkat a hatóságokkal, például biztosítsák a kommunikációs csatornák valós idejű megfigyelésének lehetőségét. Az indoklás természetesen hivatkozik a bostoni merényletre is, mint egy olyan példára, amelyet a támogatók szerint feltehetően meg lehetett volna előzni hatékony felderítéssel.

Az FBI nem most lép fel először ebben az ügyben, a szervezet honlapján elolvasható a nyomozóiroda vezető jogtanácsosa, Valerie Caproni 2011-es beadványa, melyet az igazságügyi bizottság bűnügyi albizottságához nyújtott be, és amelyben az úgynevezett „going dark”-probléma lényegét fejti ki. A „going dark” a szövetségi szerv szempontjából azt jelenti, hogy hiába léteznek már olyan törvények, melyek adatszolgáltatásra kötelezik a szolgáltatókat, sokan nem tartják ezt be, mivel nem adják meg a szükséges technológiai támogatást a nyomozóknak, amikor egy adott ügyben információhoz kívánnak jutni. A javaslat két fontos újítást tartalmaz: büntessék szigorúbban azokat, akik nem tesznek eleget az együttműködésre kötelező rendelkezéseknek, illetve tegyék lehetővé, hogy pl. az FBI olyan módon figyelhesse a kommunikációs csatornákat, ami hatékonnyá teszi a munkájukat – röviden és leegyszerűsítve: az adott cégek biztosítsanak minden szolgáltatáshoz „hátsó kapukat” (backdoor) a hatóságoknak.

Fontos megjegyezni, hogy az FBI nem teljesen új dolgot kíván, hanem jogkörbővítést. Bill Clinton elnöksége alatt, 1994-ben fogadták el azt a lehallgatási törvényt (Communications Assistance for Law Enforcement Act – CALEA), amelyik azt mondja ki, hogy a szolgáltatóknak (a hardvert biztosítóknak is) úgy kell forgalomba hozniuk, illetve működtetniük termékeiket, hogy azok adott esetben alkalmasak legyen a hatóságok által kezdeményezett valós idejű megfigyelésre (ez minden kommunikációs csatornára vonatkozik: telefon, internet, VoIP). Ez a szabályozás már szinte korlátlan megfigyelést tesz lehetővé, ám az új javaslat a korábbi törvény hatályát tovább növelné, így például a p2p-forgalom ellenőrzését is engedélyezné (a teljes megfigyelés egyik nagy gátja, hogy a magáncégek a fogyasztók bizalmának megszerzése érdekében fejlett titkosítási módszereket alkalmaznak a kommunikációs szolgáltatásokban). Mindezt úgy kívánják elérni, hogy súlyos szankciók várnának azokra a szolgáltatókra, akik nem tesznek eleget az előírásoknak.

Az ellenállás borítékolható

A híradással kapcsolatban semmiképpen sem szabad elfelejteni néhány tényt. A személyes adatok védelmét Európához képest lazábban kezelő Egyesült Államokban is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a megfigyelésre, a lehallgatásra. Ugyanakkor két tényező szélesítette ki a megfigyeléseket végzők lehetőségeit. Egyrészt a 2001-es merénylet után tömeges támogatottságot kapott minden olyan törekvés, mely azzal érvelt, hogy a megfigyelés által hatékonyabbá váló megelőzés segíthet a hasonló tragédiák elkerülésében. Másrészt pedig az igazi botrányok nem a széles körűvé vált megfigyelési tevékenységek miatt robbantak ki, hanem azért, mert bizonyos hatóságok megszegték a minimális előírásokat is, és még a viszonylag engedékeny törvényeket sem tartották be.

A mostani történet kimenetele kétséges, hiszen az amerikai cégek hazai és globális érdekei ütköznek az FBI elvárásaival. A Google vagy a Facebook ugyanis az egész világra kiterjedő tevékenysége során hatalmas energiával dolgozik azon, hogy a megbízhatóság jelszavával tartsa meg és szaporítsa felhasználóit – ám ha a hazai törvények túlzottan erős kontrollt írnak elő, akkor akár több tíz- vagy százmillió felhasználót veszíthetnek el. Épp ezért várható, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozni fogják a megfigyelési törvények szigorításának bevezetését.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények