Walesi fotonika - cégek

Wales, Qioptiq

A Fény Nemzetközi Éve jegyében lehetőségem nyílt, hogy három napot Észak-Walesben töltsek. Az utazásom történetét két részre bontom, először azokat a cégeket mutatom be, amelyeket meglátogattunk. A történet második részében az egyetemen látottakat mutatom majd be, de először lássuk, hol tartanak ma azok a vállalkozások, melyek büszkén álltak elénk, és mesélték el, hogyan dolgoznak, mit csinálnak a hétköznapokban.

Llandidno, Wales
Llandidno, Wales [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

Három cég vezetőjével beszélgettem, akik körbevezettek a saját birodalmukon. Mind a hárman büszkék arra, amit elértek, és boldogan meséltek az eredményeikről, illetve a nehézségekről is.

Qioptiq – az üveggyáros története

Amikor megtudtam, hogy egy fotonikával foglalkozó céget látogatunk meg, először nem is tudtam, mire számítsak. A fotonika ugyanis a fény- vagy az elektromágneses sugárzó energia elemi egységének, azaz a fotonok előállításával és tulajdonságainak kiaknázásával foglalkozó eljárások gyűjtőneve. A Qioptiq név ismerősen csengett, de nem tudtam hová tenni.

Persze a felkészülés során alaposan utánanéztem a vállalkozásnak, és hamar rájöttem, hogy azért nem ismeretlen a cégnév, mert Kecskeméten is van belőle egy. Hat országban vannak jelen, ezek: az USA, Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Szingapúr és Magyarország. Két dologról nem volt hajlandó beszélni az ügyvezető: a többi ország munkájáról, és a közel 20 négyzetméteres gigantikus olvasztó pontos működéséről. Az előbbiről egyszerűen azért, mert teljesen külön dolgoznak, és (hivatalosan) nem nyilatkozhatnak keresztbe, utóbbiról pedig azért, mert „a kínaiak mindent lemásoltak, amiről eddig képek, illetve írásos anyagok jelentek meg, az olvasztó működése titok marad”.

Ez itt üveg
Ez itt üveg [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

A Qioptiq az egészségügy, a hadiipar, az űrtechnológia és az ipar területén működik együtt partnereivel, főleg beszállítóként. A különböző országokban némileg különböző tevékenységet is folytatnak, a walesi főhadiszálláson ottjártunkkor éppen táblagépek védőüvegei készültek megrendelésre, de orvosi műszerekhez is gyártanak lencséket, vagy a brit rendőrség által is rendszeresített éjjellátó kamerák optikáját is helyben gyártják.

Állandóan visszatérő téma volt (főleg az újságírói kérdéseknek köszönhetően), hogy miben mások ők, mint egy átlagos üveggyár. Minden egyes alkalommal összetörtük vezetőnk szívét, aki rendre elmondta, sokkal gyorsabbak, rugalmasabbak, és nem utolsó sorban precízebbek, mint kínai versenytársaik. Ráadásul úgy készítenek edzett üveget, ahogy kevesen: a gépi és emberi erőforrásokat ügyesen vegyítve világszerte kétezernél is több alkalmazottat foglalkoztatnak, és a gyártósorról lekerülő minden egyes kész darabot valamelyik munkatársuk személyesen ellenőriz.

Itt aztán nem kerülhet porszem a gépezetbe, az üvegbe meg végképp. Mielőtt körbevittek volna a gyáron, meghallgattunk egy előadást a cég történetéről és sikereiről, melyből nem hagyták ki, hogy felsorolják a legnagyobb partnereiket. A legizgalmasabb persze az 1 mililuxon is közel 1 km-es távolságig tökéletes (természetesen zöld) képet adó éjjellátóik voltak, ebbe az egyik újságíró félig bele is vakult, aki nem hitte el, hogy nem érdemes fényforrás felé nézni vele (másnapra már foltokat azért látott).

Éjjellátó
Éjjellátó [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

Mélyebben nem avattak be a gyártástechnológiába, legtöbbször be kellett érnünk azzal, amit látunk, és persze kérdezhettünk. A többség (velem együtt) először látott 10 mikron vastagságú üveglapot, így a legértelmesebb (és egyetlen) kérdésem az volt, hogy ehhez ugye a homokon kívül valamilyen speciális anyag is kellett? Nem nevettek ki, de mosolyogva közölték, ez már rétegzett anyag, és bárium-szulfát a titkos összetevő. Az űrben használják, mert elnyeli a röntgensugárzást.

Üvegből a fénybe

De 9 különböző vegyülettel dolgoznak, amelyeknek arányát variálva különböző tulajdonságú és ellenálló képességű üveget kapunk eredményül, persze nem avattak be a részletekbe. Azt viszont elárulták, hogy a képeken is látható lapocskák táblagépek védőüvege lesz majd, ezeket alaposan edzik, rétegzik, hogy ne befolyásolják a használatot, viszont védjék a készüléket a sérülésektől.

A galéria egyik képén látszik, arra biztattak, törjünk össze minden mintadarabot, amit kapunk, az viszont nem, hogy szinte félbehajtottuk az üveglapot, mire hajlandó volt eltörni. Na akkor már úgy viselkedett, mint a hagyományos darabok. Azt is megtudtuk, hogy a telefonra ragasztva azért más lenne a helyzet, ott ritkán fordul elő, hogy sikerül félbe hajlítani, ráadásul a ragasztás miatt nem fognak szétpotyogni a szilánkok.

Laser Micromachining Ltd.

Egy kedves fickó állt az ajtóban, és mindenkivel kezet fogott, mindenkinek bemutatkozott. Dr. Nadeem Rizvi lézertechnológiával foglalkozik már 25 éve, közel 10 éve indította saját vállalkozását. Jelenleg hat alkalmazottal és tíz géppel dolgozik, amelyből egyszerre nyolcat működtet, és kettőt tartalékban tart.

Lelkesen mesélte, hogy az Apple is vele gravíroztatta a prototípusokat, a cége persze a sorozatgyártásban már nem vesz részt. Nem tudtam megállni, hogy rá ne kérdezzek: a kínaiak? Szomorúnak tűnt, de csak egy pillanatra. „Sokkal rugalmasabbak, gyorsabbak és precízebbek vagyunk!” Ez valami mantra lehet errefelé.

Lézervágás
Lézervágás [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

Igazából integrátorok, katalógusból vásárolják a lézerfejet, a mozgatómotort és a mikroszkópot, de ahogy mondja, a hozzáadott érték az, ami miatt mégis őket választják a nagy cégek is. Ez a hozzáadott érték például abban mutatkozik meg, hogy pontosan tudja, mit és mikor, hol kell megvennie, az elemeket hogyan kell összeszerelnie, és aztán megszerveznie a munkát.

Az alkalmazottak rendre tudják, hogy mit csinál a másik, így ha valaki kiesik, akkor sem áll meg az élet. „Képesek vagyunk pótolni egymást, de nem adjuk ki a titkainkat másnak”. Hogy pontosan mik ezek a titkok, nem árulja el, de előkap néhány alumíniumdarabot, amelyekre az üdvözlőszöveget előre rágravírozták.

Biztonságos
Biztonságos [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

Az egyik újságíró csalódott, hogy nem ott helyben készül. „Mi a neved? Hogy hívnak?” Végül le kell írni, a török kolléga betűzésben nem túl erős, de végül sikerül. A szoftverben kicserélik a szöveget, és két percen belül a saját nevét olvasgatja boldogan az ember, a doktor pedig üdvözült arccal néz rám: „látod, a rugalmasság, amiről beszéltem! Ugyanezt az Apple alkalmazottjával is megtesszük, ha kéri”. Persze nyilván az apró módosításokra céloz, nem pedig a névre.

Optikai kábelek

Engem a 3D nyomtató érdekel, de arról azt mondja, csak játék. A pontossága borzalmas, inkább pontatlanságnak kellene nevezni szerinte, erről eszembe jut hogy a lézer mire képes. Két és fél dimenzióban működik, de mindössze azért, mert háromra általában egyáltalán nincs is szükség.

Kész termék nem jön ki a gyárból, leginkább lencséket (ehhez kell a 2,5D), alaplapokat és gravírozást vállal, akár 2 mikron pontossággal, de ennyire precízet nem szoktak kérni a vásárlók. Főleg a prototípusokhoz kellenek elemek, de elmondása szerint az Apple 5S-ben 20-nál több elemet lézerrel vágnak.

Leader Optec

Az optikai kábelekkel foglalkozó cégnél a 15 újságíróból álló különítményt két csapatra kell bontani, annyira kevés a hely, hogy csak így tekinthetjük meg a körülményeket. Engem speciel meglep, hogy a mai napig kézzel húzzák rá a kábelre a csatlakozókat, a krimpelést követően azért géppel políroznak, a tesztelést pedig egy másik cég, a KD Optics gépeivel végzik.

Egy régebbi konstrukció
Egy régebbi konstrukció [ A Fény Nemzetközi Éve - Galéria]

Felteszem a kérdést persze itt is, hogy miért választja őket aki így tesz. A gyorsaság, rugalmasság, és a precízség a válasz. Csalódott vagyok, mert ezt ma már hallottam több ízben, ezért visszakérdezek, hogy de mégis, valami csak kell, hogy ennél több legyen. „Ha azt mondod rózsaszín kábelt szeretnél, vagy mondjuk kéket, akkor van, bármilyen, megoldjuk, lesz. Ugyanez a méret kérdéskörében is igaz, ha 19 centisre vágysz, akkorára vágjuk, ha 1 km-es kábelt szeretnél, megoldható az is”. Kíváncsi lennék, hogy készül az optikai kábel, de ez sajnos nem derül ki, mert nem ők, hanem beszállító végzi, de az is az Egyesült Királyságban, tehát véletlen sem Kínában.

És akkor miben Leader (vezető) a cég, kérdezem mosolyogva, arra számítok hogy valahogy eltussolja, de megdöbbentő őszinteséggel érkezik a válasz: hát a nevében, természetesen. Az iparágban nagyon sok pénz van, 7 milliárd fontos üzlet, ebből nekik 7-8 milliós forgalmuk van egy évben, „Sajnos a kínaiak egyre jobbak. De minőségben még nem, mi minden egyes kábelt ellenőrzünk, és ami nem tökéletes, azt nem engedjük ki a kapun”.

Hirtelen azon kaptuk magunkat, hogy réges-régen ránk sötétedett, és már indulni kell. Még egy finom vacsora belefért a közeli kastélyban, de nagyon gyorsan eltelt a nap. Szinte észre sem vettük, hogy múlik az idő. Szerencsére az egyetem még hátra van! Hamarosan az ott látottakról is beszámolok, ott szerencsére sokkal szakmaibb, tudományosabb munka folyt, így több a konkrétum és érdekesség, amiről beszámolhatok. De azt hiszem, a cégeket is megérte meglátogatnom.

Azóta történt

  • Két izgalmas előadással indult el hazánkban a Fény Nemzetközi Éve

    Egész évben lesznek érdekes programok, felépül az ELI szegedi központja, és egy szonda elszáguld a Plútó mellett.

  • 1926. október 31.

    Indiában megszületett Narinder Singh Kapany (ਨਰਿੰਦਰ ਸਿੰਘ), aki már amerikai fizikusként lett ismert, és akit a szakmában az optikai kábellel történő adattovábbítás megalkotójának tartanak. Természetesen ő is csapatban dolgozott, de kutatásai létfontosságúak voltak abban a folyamatban, amelynek során a modern optikai kábelek felhasználását a mai szintre fejlesztették.

Előzmények

  • 2015 a fény éve

    Idén sokat beszélünk majd a lézertechnológiáról, az üveggyártásról, a napelemekről, és általában a fényről.

  • A drónokat lelövik ugye?

    Kínában igen. Méghozzá akár két kilométeres távolságból is. A Kickstarteren eközben drónriasztóra is kalapoztak, mindeddig sikertelenül.

  • Az ELTE-n is megnyílt egy modern médialabor

    Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, tegnap, október 17-én adott át egy csúcstechnológiával felszerelt médialabort az Eötvös Loránd Tudományegyetemen