Magyarországon is megkezdődött a Fény Nemzetközi Éve. Ahogy arról már több ízben beszámoltunk, a 2015-ös év az UNESCO támogatásával az ENSZ nem a háborúk, katasztrófák, vagy a terrorizmus jegyében tervezi, hanem a tudományt igyekeznek népszerűsíteni. A csütörtöki, Magyar Tudományos Akadémián tartott megnyitón betekintést nyerhettünk a várható programokba, illetve ízelítőt kaptunk a hazai vonatkozású, a témához kapcsolódó kutatásokról is.
A kormány a Nemzeti Tehetség Programból 10 millió forinttal, a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből pedig 30 millióval támogatja a programsorozatot. Az akadémiai forrást elsősorban tudományos, az EMMI forrását pedig oktatási célokra szánják. A keret bővülhet, ha sikerül megállapodni az egyes programokhoz csatlakozó ipari nagyvállalatokkal.
(forrás: fenyeve.hu)
Az oktatási célú forrásokat az MTA partneriskola-hálózatán keresztül lesznek elérhetők, velük kell kooperálnia a többi oktatási intézménynek. 24 előadással operáló, Sokszínű Fizika Autóbusza járja majd az országot, emellett pedig országszerte lesznek események egész évben. Március huszadikán például (kétharmados) napfogyatkozás lesz, ezzel kapcsolatban az MTA épülete előtti parkolóban állítanak majd fel teleszkópokat (10:48-kor). Áprilisban tartják a Fizika Mindenkié programot, ennek keretében is a fény kerül majd a középpontba.
A fizika tanároknak továbbképzést, az érdeklődőknek pedig konferenciákat, előadásokat tartanak majd. A május negyedikén aktuális akadémiai közgyűlésen is téma lesz majd a fény. Június elején az MTA nyílt napot is tart, erre főleg a középiskolásokat várják. Novemberben a World Science ismét Budapestre jön. Akár itt is szóba kerülhet majd, hogy a Sixtus-kápolna új LED-világításának elkészítésében a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karának Virtuális Környezetek és Fénytani Kutatólaboratóriuma is részt vett, dr. Schanda János professzor vezetésével. Az ő feladatuk az volt, hogy a LED-es világítás megtervezéséhez felmérjék a freskók színeit, és meghatározzák azt a színtartományt, amellyel a világítás az eredeti valójában mutatja meg a Michelangelo által használt árnyalatokat.
A megnyitón két témában tartottak előadást. Elsőként az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastucture Attosecond Light Purse Source) projekt kapcsán Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora beszélt, aki már gyerekként is szeretett játszani a fénnyel, bár ennek a környezetében található éghető tárgyak kevésbé örültek. A fény fókuszálását az indigóra ettől függetlenül a mai napig mulatságosnak tartja. Rámutatott, hogy az ELI az első olyan közös, európai projekt, ami ténylegesen több ország aktív részvételével valósul meg, így Csehország, Magyarország és Románia közösen dolgozik az egyedülálló kísérleti berendezések megvalósításán. Bukaresten, Prágában és Szegeden is épül tehát ezzel kapcsolatban intézmény. Szabó „önzetlennek” nevezte a lézerrel foglalkozó kutatókat, hiszen az ELI megépítésével nem ez, hanem a társtudományok profitálhatnak majd a legtöbbet.
(forrás: fenyeve.hu)
Korábban, sőt jelenleg sem lehet az elektronok mozgását közvetlenül vizsgálni, viszont majd ha megépül az ELI-ALPS, akkor erre is lehetősége lesz a tudósoknak. Ezzel kapcsolatban Szabó Gábor elmondta, hogy a DNS-ben száz bázispár távolságra is elmennek, érzékenyek a hibákra, a felcsavarodást okozó molekulákra, de hogy pontosan hogyan javítják meg ezeket, azt Szentgyörgyi Albert óta sem tudjuk sokkal pontosabban. Ehhez a vizsgálathoz kell az új technológia. Szegeden három lézer lesz, különböző feladatokra optimalizálva.
A szegedi épületről azt érdemes tudni, hogy rengeteg mérnöki kihívást kellett megoldani, összesen 12 km oszlopra méhsejt szerkezetű tartót helyeznek, hét cm parafát, az épület maga pedig vízben úszik majd mindennek a tetején. A rezgésmentes épület elengedhetetlen a 10-18 másodperces tesztekhez.
A második előadást Kiss L. László csillagász tartotta, ő a Naprendszer kutatásának idei, kiemelkedő eseményeiről beszélt. A Dawn űrszonda a Ceres, a New Horizons pedig a Plútó felé halad, ez utóbbi július 14-én érkezik majd oda, ez pedig a Rosetta űrszonda küldetéséhez mérhető mérföldkő lesz az emberiség történetében.
