Piaci körkép
Az üzleti szoftveralkalmazások (enterprise application software, EAS) forgalmazásában telítődik a magyarországi nagyvállalati piac, ám a kis- és középvállalkozások (kkv) növekvő vásárlásai kárpótolhatják az ottani veszteségekért e speciális informatikai ágazat szolgáltatóit – állapította meg az International Data Corporation (IDC) felmérésében. A hazai EAS-értékesítés 2003-ban dollárban számolva majdnem 16 százalékkal, 44,77 milliárd dollárra nőtt, ám forintban mérve 2,6 százalékos tempóra lassult a bővülés üteme. Az IDC szakértői úgy látják, hogy a nagyvállalati megrendelések csökkenése – e részpiac érett szakaszba lépése – nyomán egyre intenzívebben jelennek meg a szállítók a közepes cégek piacán. A közepes méretű vállalatok előnyben részesítik az úgynevezett dobozos, standard, könnyen telepíthető termékeket a viszonylag hosszabb és költségesebb bevezetést igénylő, speciális programokkal szemben, amelyek azonban értelemszerűen kisebb jövedelmet ígérnek az informatikai szolgáltatóknak. Ugyanakkor a teljes EAS-piac továbbra is bővülni fog, az említett folyamaton túl annak is köszönhetően, hogy a közszolgáltatás hivatalai az EU-s követelmények teljesítése érdekében kénytelenek frissíteni menedzsmentrendszereiket, továbbá annak, hogy jelentős uniós pénzek és más forrásból származó működőtőke áramlik az országba, amelynek fogadása, elszámolása magas színvonalú számítástechnikai támogatást igényel.
Bár az üzleti alkalmazások értékesítésében az SAP állt az élen 2003-ban Magyarországon, a verseny továbbra is brutális maradt – 25 aktív szállító néz farkasszemet egymással. Az IDC állítása szerint a három vezető szolgáltató valamivel több mint három százalékot veszített piaci részesedéséből, annak következtében, hogy a kisebb EAS-szállítók egyre jobban ki tudják szolgálni a közepes vállalkozások igényeit. "Ezt tekinthetjük a legfontosabb új fejleménynek a piacon" – mondja Komáromi Zoltán, az IDC Hungary kutatási igazgatója. "A vezető szereplők elkezdtek partnerkapcsolatokat kiépíteni több hardver- és szoftverszállítóval, viszonteladóval és internetszolgálatóval, hogy jobban alkalmazkodjanak a kis- és középvállalkozások sajátos elvárásaihoz. Ezek a hálózatok főként a helyi kkv-kat elérni akaró nagy, nemzetközi hátterű informatikai szolgáltatóknak fontosak, amelyeknek égető szükségük van e speciális piaci szegmenst jól ismerő, azon jól mozgó helyi partnerek segítségére" – teszi hozzá a szakember.
Vezetnek a számviteli modulok a folyamatszervezés és rendeléskezelés előtt
A számviteli modulok iránt mutatkozott messze a legerősebb kereslet a vállalatirányítási rendszerek hazai piacán tavaly, ez megjelent abban, hogy ezek hozták a legmagasabb licenc- és támogatási bevételeket a szállítóknak. A folyamatszervezés és a rendeléskezelés foglalja el a képzeletbeli dobogó második fokát, míg az ügyfélkapcsolat-menedzsment (customer relationship management, CRM) a harmadikat. Minden megkérdezett szállító vállalatnál azt a választ kapták a piackutatók, hogy ezek a modulok adták értékesítéseik majdnem kétharmadát (pontosan 64 százalékát). Ugyanakkor a tevékenységmenedzsment volt a leggyorsabban növekvő terület, az ezt támogató megoldásokra 80 százalékkal többet áldoztak a vásárlók – mind a nagyvállalatok, mind a középvállalatok – 2003-ban, mint egy évvel korábban. Ennek hátterében az áll, hogy jelentősen nőtt az érdeklődésük az iparágspecifikus termelésszervezési modulok iránt. "Az ügyfélkapcsolat-menedzsment az egyik kulcsterület, amelyre oda kellene figyelniük a megrendelőknek és az eladóknak" – mondja Komáromi. " Akár kifejezetten a CRM-re specializált szállítótól, akár egy általános, integrált EAS-rendszereket kínáló szolgáltatótól származik az ügyfélkapcsolat-menedzsment modul, olyan jelentős hasznokat ígér a vállalatoknak, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyniuk. Ugyanakkor manapság sok közepes vállalkozás nem engedheti meg magának, hogy invesztáljon az ügyfélkapcsolat-menedzsment informatikai támogatásába."
Uniós hatások az EAS-rendszerek Magyarországi piacán
Tavaly a folyamatos üzemű gyártást végző vállalatok voltak Magyarországon az EAS-rendszerek legnagyobb vásárlói. Ezeket tisztes távolságból követik a közüzemi szolgáltatók, a harmadik helyen pedig az egyedi gyártással foglalkozó feldolgozóipari cégek álltak. Ez a három ágazat együtt több mint 47 százalékban részesedett az üzletiszoftver-forgalmazók jövedelméből. A feldolgozóipari vállalatok vertikálisan bővítették tevékenységüket az elmúlt időszakban – mégpedig jelentős mértékben, mivel a korábban megtelepedett vállalatok új tevékenységekbe kezdtek vagy új profilokkal egészítették ki magyarországi tevékenységeiket. Jelentős fejlemény a jövőre nézve, hogy az ország uniós csatlakozása nyomán lebomló kereskedelmi és szabályozási akadályok megnyitják az utat a határokon átívelő értéktermelő láncok, integrációk szaporítása előtt. A közműszolgáltató ágazat cégei azért fognak többet költeni üzleti szoftveralkalmazásokra, mert területükön egyre szélesebb körű piaci liberalizáció zajlik, amely 2007-re éri el a teljes piacnyitás állapotát, és ehhez az új helyzethez csak jobban felépített vállalati struktúrával, hatékonyabb tevékenységszervezéssel tudnak alkalmazkodni. "Bár a következő öt évben továbbra is a nagyüzemi feldolgozóipar fogja adni az EAS-re költött összegek oroszlánrészét – mondja Komáromi –, az IDC arra számít, hogy a közintézmények köre lesz az egyik leggyorsabban növekvő vásárlói rétege az üzletiszoftver-szállítóknak. Az EU-integráció ugyanis felgyorsítja ezek alkalmazkodását az unióban elvárt, megszokott informatikai színvonalhoz. Azoknak a szállítóknak, amelyek hasznot akarnak húzni ebből, már most fel kell mutatniuk a közszolgáltatási szektorban szerzett referenciáikat, ki kell fejleszteniük a hazai hivatalok igényeihez igazodó termékeiket, szolgáltatásaikat."
