Nem a Google az egyetlen internetes vállalkozás, amely az idén a tőzsdére megy. Bár a világháló jelenleg legnépszerűbb keresőjét üzemeltető cég első részvénykibocsátása (IPO) elég nagy sajtóérdeklődés mellett megy végbe, nem kevésbé jelentős lehet egy viszonylag csöndben a börze felé lopakodó másik társaság, a manapság felkapott customer relationship management (CRM) szolgáltatásokat nyújtó Salesforce.com IPO-ja is. Hogy csináljon némi felhajtást cége körül, Marc Benioff, a Salesforce.com feje a CRM-et akarta vállalkozása tickerkódjává tenni – ez olyan, mintha egy autógyár a CAR szimbólumot választaná –, amivel sikerült annyira feldühítenie az engedélyező hatóságokat, hogy el kellett halasztani a májusra tervezett kibocsátást – derül ki a The Economist összefoglalójából.
Bár felhasználói közönségük eltérő, a két frissen tőzsdére készülő vállalkozás lényegében nagyon hasonló találmánnyal rukkolt elő: mindkettő új, egyszerű módszert ajánl az embereknek, a vállalatok alkalmazottainak webböngészőjük felhasználására. A Google az információkeresést könnyíti meg, a Salesforce.com pedig az üzletkötők kezébe ad olyan eszközt, amellyel könnyen eligazodhatnak a cégük ügyfeleiről rendelkezésre álló adatbázisokban. Benioff talányos megfogalmazása szerint vállalatának szolgáltatása a "a szoftverek végét" jelenti – legalábbis a programok megszokott felhasználásának végét. Az ügyfelek hagyományosan előre, a programok használatba vétele előtt kifizetik a megszerzett szoftverek licencdíját, majd további jelentős összegeket költenek azok telepítésére, frissítésére, a kollégák képzésére. Minden alkalommal, amikor megjelenik az általuk használt programok egy új verziója, elölről kell kezdeniük az egész procedúrát. Ezzel szemben a Salesforce.com üzleti modelljében a vállalatok felhasználónként 65 dollárért bérlik a szoftvereket – ha több munkaállomást állítanak be, akkor többet, ha kevesebbet, akkor kevesebbet fizetnek –, sem új hardverre, sem új szoftverre nem kell költeniük, ráadásul a szolgáltató CRM-alkalmazása egy webböngészőszerű felületen érhető el, amin a kezdő felhasználók is kiigazodnak. Így a személyzet képzése hetek helyett órák alatt megoldható.
A Salesforce.com nem talált ki újat abban az értelemben, hogy úgynevezett ASP (application service provider) szolgáltatásokat nyújt, azaz a saját gépein futtatja a felhasználó szoftvereit, amelyek az a távolból vesz igénybe. Csakhogy míg évekkel ezelőtt az első ASP-k nem tudták megoldani azt, hogy a megrendelőik eltérő, sajátos igényeit egy rendszerrel elégítsék ki, s ezért minden egyes új ügyfél esetén új hardvereket és szoftvereket kellett telepíteniük, addig a második generációs ASP egy adott rendszert értékesít, amelyen csak hozzáférést kell biztosítania a meglévő rendszeréhez, ha egy új vevőt kapcsol be. Ennek megfelelően egy nagy kezdeti beruházást követően már nem kell sokat költenie a technológiájára, következésképpen szinte azt lehet mondani, hogy amint elég ügyfelet gyűjtött a befektetése fedezésére, minden újabb vevő tisztán profitot hoz. A Salesforce.com 9800 ügyfelet szerzett 147 ezer felhasználóval, így tavaly év végén már 3,5 millió dollár profitot ért el.
A két legfontosabb érv az újfajta ASP-kkel szemben az, hogy egyrészt nem képesek követni a vállaltok egyedi igényeit, másrészt technológiájuk nehezen illeszthető a vevők rendszereihez. Benioff válasza az elsőre az, hogy ma már a vállalatok nem egyedi it-hálózatot akarnak, hanem olyan megoldást, amely az internetes böngészőprogramokhoz hasonlóan egyszerűen kezelhető és ugyanolyan könnyen hozzáigazítható az egyes felhasználók sajátos igényeihez, mint ahogy az emberek beállítják a gépükön a weboldalak nekik megfelelő paramétereit. A második ellenérvvel kapcsolatban azt jegyzi meg a Salesforce.com vezére, hogy tapasztalataik szerint ma már a cégek meg akarnak szabadulni az informatika nyűgétől, úgyhogy egyáltalán nem bánják, ha egy szolgáltató összeilleszti különböző rendszereiket, leveszi az ezzel kapcsolatos gondot a vállukról. A második generációs ASP-k víziója éppen az, hogy a felhasználónak annyit kell értenie a rendelkezésére álló it-technológiához, hogy elboldogul az internetes keresőkkel megegyező felhasználói kezelőfelületekkel, a többi az it-szolgáltatók dolga.
