Szánalmas teljesítmény vagy széles panoráma?

A britek nem először csináltak forradalmat a számítástechnikán belül, gondoljunk csak a Sinclair ZX Spectrum sikerére vagy az Acorn Comuter cég által készített BBC Micro számítógépre, amelyen a RISC architektúra alapjait fejlesztették. A ma oly meghatározó ARM Holding is az Acorn RISC divíziójaként működött a nyolcvanas években. A brit IT-kreativitásnak még nincs vége, azóta is számos érdekes projekt köthető a szigetország cégeihez, mérnökeihez. Ezek közül az egyik legsokoldalúbb kétség kívül a Raspberry PI, mely a számítástechnikai oktatás előmozdítására 2009-ben létrehozott Raspberry Pi Foundation munkájának gyümölcse. Főként oktatási célzattal jött létre, és úgy alkották meg, hogy elektronikai és hobbicélú projektekben is használható legyen. De miből is áll ez tulajdonképpen?

A PI mai, négymagos mobiltelefonokon nevelkedett felhasználók számára – elnézést a kifejezésért – egy szánalmas teljesítményű, hitelkártya méretű „single board”, azaz egyetlen panelből álló kompakt számítógép. Központjában a Broadcom BCM2835 SoC áll, mely 700 MHz-es ARM CPU-t és VideoCore IV GPU-t tartalmaz. Az eredeti modellben csupán 256 MB operatív memória kapott helyet, a mai változatok (Model B & Model B+) már 512 MB-ot tartalmaznak, ami okostelefonok esetében ma már abszolút minimális mennyiségnek számít. Háttértárként és a rendszer indítására SD kártyát használhatunk (a B+-on MicroSD-t), illetve a két USB kapu valamelyikét (egyet asztali használat során valószínűleg lefoglal majd a billentyűzet és egér). Van Ethernet csatlakozás, HDMI és kompozit videokimenet, jack hangkivezetés. Egy monitorral (vagy akár tévével), egy Micro-USB táppal (ez nincs a csomagban), illetve egy megunt billentyűzet-egér kombóval, meg egy legalább 4 GB-os SD kártyával már indíthatjuk is a kalandozást.

A teljesítményhez visszatérve: mire elég 700 MHz? Nagyon sok mindenre, akár ipari gépsorok is vezérelhetők egy ilyen teljesítményű gépről, mivel az operációs rendszere (lásd később) nagyon takarékos. A beágyazott rendszerekben használatos GPIO, UART, I2C és SPI csatlakozási lehetőségek is rendelkezésre állnak a PI alaplapon, így elég sok mindent köré lehet építeni. A sok kicsi sokra megy elve alapján létrehoztak már 64 PI-ből álló fürtöt (Iridis-pi) is, mely együttes teljesítménye alapján már szerverszámba vehető, ugyanakkor fogyasztása alacsony. Mindenesetre eddig 2,5 milliónál többet adtak el a PI-ből, ami ezek szerint szerény teljesítményével együtt is érdekes eszköz lehet, és ugyan nem kifejezetten asztali, PC-jellegű használatra való, azért mi felemlegetünk néhány ez irányú alkalmazási lehetőséget is.

Linux-telepítés abszolút kezdőknek is

Eredetileg, a kezdeti időszakban a Fedora ARM-ra fordított kiadását használhattuk a PI-hez, de hamar elkészült a Debian-alapú Raspbian Linux is, tavaly pedig megjelent a Pidora (a Fedora PI-re optimalizált kiadása). Emellett még rendelkezésre áll a Risc OS és médialejátszó disztribúciók is, a választék eléggé bőséges.

Azok, akik még csak PC-n használtak asztali Linux-rendszereket, nehézkesnek találhatják az SD-kártya formázását és a rendszer-képállományok kiírogatását, letöltögetését, egyáltalán a kiválasztást is. Számukra készült a NOOBS elnevezésű csomag, amihez semmi másra nem lesz szükség, csak az intézőre: le kell formáznunk a kártyát FAT32 állományrendszerrel, majd egyszerűen, az intézőből átmásolni a kicsomagolt NOOBS.zip állomány tartalmát, ezek után le kell választani a kártyát, mely így máris mehet a PI kártyafoglalatába. A PI bekapcsoláskor megtalálja a rendszert a kártyán, és elindítja a NOOBS telepítőjét, amiben az alapítvány által terjesztett operációs rendszerek találhatók meg. Itt a kívánt rendszert vagy rendszereket (merthogy párhuzamosan több is telepíthető) kiválasztva a letöltés – az otthoni hálózathoz, internethez csatlakozva – lezajlik, a telepítés automatikus. A NOOBS átállítható magyarra is, de egy kis angoltudásra azért szükségünk lesz – mindenesetre használható eszköz annak, aki középszinten használt már Windowst vagy Mac OS-t.

Jelenleg a következő rendszerek telepíthetőek a NOOBS segítségével, szinte automatikusan:

• Raspbian (a Debian PI-re átgyúrt és az alapítvány által felügyelt, gondozott leágazása)
• OpenELEC (az XBMC disztribúció PI-re írt klónja)
• Arch Linux
• RaspBMC (az XBMC disztribúció PI-re átgyúrt kiadása)
• Pidora (a Fedora PI-re átgyúrt kiadása)
• Risc OS

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!