2017. január 19., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Szoftver rovat

Otthoni webszerver Raspberry PI-ből

Kicsi, hely- és energiatakarékos. Viszont jól recsegtessük meg az ujjainkat, mert beüzemelését nem ússzuk meg parancssor nélkül. Leírásunk alapján egy kevésbé tapasztalt felhasználó is elkészítheti saját webszerverét. Bátorításként egy napelemes PI-webszerver projektről is beszámolunk.

A napelemes PI-szerver

Igazán összetett és érdekes alkalmazás az, melynek folyamatosan érő (futó) gyümölcsét a pi.qcontinuum.com/ weboldalon csodálhatjuk meg. Ez az oldal ugyanis teljes mértékben egy Raspberry PI alapú webszerverre épül, melynek energiaellátását napelemek biztosítják. Az oldal meglepően fürge, és saját élettörténetét szolgáltatja: miként és milyen komponensekből építették fel, közben mikor és milyen problémákkal kellett megküzdeni. 2012-ben indult a kísérlet, melynek célja kideríteni, hogy hány éven keresztül lehet gyakorlatilag folyamatosan üzemeltetni egy PI-t webszerverként. Részletes beszámolókat találunk a leállásokról is.

Raspberry PI webszerver

Mivel a PI tápegység legfeljebb 3,5 W teljesítményt vehet fel, ezért igazán jelképes energiamennyiséggel is megy a rendszer. Bármelyik napelemtábla megtette volna, de a konstruktőrnek számolnia kellett azzal is, hogy a napfény nem áll rendelkezésre napi 24 órában, és a felhős időszakokban kevesebb energiát lehet kinyerni belőle. Végül 45 wattos panel mellett döntött, melyet egy 80 AH-s akkumulátor szolgál ki, és melynek töltöttségét úgy tudja megőrizni a rendszer, ha legalább naponta 2,4 órás hasznosítható mértékben napfényes időszak áll rendelkezésre. Az áramellátó rendszer feszültségét egy Arduino Unóból épített egység továbbítja a PI-hez, így a monitorozás is megoldott.

Raspberry PI webszerver

Néhány hónap után akkumulátorhiba miatt történt egy leállás, majd egy hónapra rá kiderült, hogy az energiaellátó rendszer nyáron kiválóan helytáll, de télen már nem. (A panelek nyugatra néztek, csak kevés fényt kaptak, azt is rossz szögben). A napelem nagyobbra cserélésével és délebbre tájolásával megoldódott a probléma. Amint látható, jelenleg a rendszer jó állapotú, stabil, tartalékokkal és nincsenek napi rendszerességű kilengések.

A Debian Squeeze kézi átkonfigurálásával és a tighttpd HTTP kiszolgálóval építették fel a rendszert szerveroldalról. Az indulást késleltette, hogy mikor a pi.qcontinium.com indult, akkor még a Raspberry PI hardverre is négy hónapot kellett várni. Érdekes tanulmányozni a projekt honlapját, mert az úttörő jellegű tapasztalatai más rendszerek felépítésekor is jól jöhetnek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

  • Raspberry PI, ütött az órád!

    Vannak gyorsabbak, vannak kezesebbek, de melyiket mire érdemes használni? Bemutatjuk a Raspberry PI kihívóit. Akadnak közöttük okosabbak, gyorsabbak, de ha a fejlesztőket nézzük, akkor egyelőre még mindig az eredeti modell a nyerő. De a jövő nyitott, bármi lehet.

  • Raspberry PI – Málnát mindenhová!

    A hitelkártya méretű PI ugyan főként elektronikai és oktatási projektekhez ideális, de nem csak mérnökök és tanárok szeretik. Néhány alap rendszert és érdekességet mutatunk be kedvcsinálónak, a legtöbbet minimális erőfeszítéssel telepítheti és használhatja egy átlagos felhasználó.

  • Nagyon durva hiba miatt kerültek veszélybe a webszerverek

  • Retro reinkarnációk

    Sokan örülnek, ha a retro hangulat keveredik a modern technológiával, és az így megszülető termék ötletes, netán még hasznos is. Néha elég, ha csak a forma nosztalgikus, máskor a belbecs repít vissza néhány évtizedet.

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.