Ne leskelődjön utánam senki!
Eddig a Nyugalom szigetén éltem. De jaj, mit látok? Megváltoztak a szabályok. A Microsoft ellopja az adataimat! Nem elég hogy rá vagyok kényszerítve arra, hogy a rendszerüket használjam, ki fogják plakátolni a megállókat a suttyomban rólam készített webkamerás képekkel. Na persze, hozzáférjen a mikrofonhoz is? Még mit nem, hogy csengőhangot csináljanak abból ahogy üvöltök boss fight közben! Ott fog virítani a Facebookon, mert Nadella galádul kiírja, hogy mikor váltottam inkognitó módba és miközben azt hittem hogy senki sem figyel, erotikus tartalmakat nézegettem! Tudom hogy így lesz, mi másért akarná a hozzáférést meg a telemetriát?
Nem, az nem lehet, szemernyi esély sincsen arra, hogy a Microsoft, a Google, az Amazon, vagy a Facebook azért figyel meg engem és másokat, hogy aztán jobb szolgáltatást nyújtson, vagy releváns reklámokkal bombázzon. Lehetetlen, ezek csak nevetségessé akarnak tenni, ellenem fordítani a világot, közszemlére tenni azt amire eddig még vigyáztam, hogy ne tudják meg mások. Igaz ugyan, hogy évek óta nem látok curling reklámot, amit amúgy is utálok, sőt mintha a mellplasztikai hirdetések is ritkábban kerülnének elő, de ez semmi esetre sem azért van, mert jobbat akarnának nekem. Ez egy ördögi terv része, hogy elnyerjék a bizalmamat. De ennek most vége. A Windows 10 túl megy minden határon.
Elterelem Nadella figyelmét az irreleváns keresésekkel [+]
Jó oké, az engem is meglepett, hogy a Bing egészen használható lett, de az csak az ötmillió regisztrált birkának köszönhető és különben is, sosem adtam meg a valódi nevemet sehol. A Facebookon is Kiku Pál néven jelentkezem be, minden áldott alkalommal felveszem az alufólia-sisakot, belőlem nem csalnak ki semmilyen érdemi adatot! Elefántokra szoktam rákeresni, hogy eltereljem a figyelmüket.
Nekem ne adja be senki azt a maszlagot, hogy az orvos nem beszél ki a hátam mögött, hogy a brókerem és a bankárom nem röhögnek rajtam sörözés közben, hogy az ügyvédem betartja a titoktartási kötelezettségét. Létre is hoztam egy honlapot amin mindenről beszámolok, csak alig van látogatóm. Már amennyire meg tudom becsülni, mert a Google engem ne indexeljen, az én pénzemen ne hirdessen, és természetesen nem adom át nekik a statisztikákat. Még mit nem!
Na jó, egy kicsit higgadjunk le.
Valamit valamiért
Jön a hónap vége, megkapom a banki kimutatásomat. Ez alapján egész jól kirajzolódik rólam egy kép. Szinte látom magam, amint bemegyek a hiperbe harmadikán és púposra pakolom a bevásárlókocsit. Újra átélem a parkolási borzalmat ami miatt két saroknyit kellett cipelnem a megvásárolt dolgokat. Még most is nevetek a benzinkutas arcán, amikor ötödikén azt kértem, hadd fizessek érintéssel. Kétoldalnyi kártyás vásárlás, ha ezeket mind térképre tenném, pontosan látnám, mikor merre jártam. Mégsem félek. Nyilván a bank is tudja mindezt rólam, de nem él vissza vele, mert nincsen semmi értelme. Ha elvesztené a bizalmamat, máshoz mennék, vagy készpénzben kérném el munkám ellenértékét. Nincs miért aggódnom.
Részt veszek a Microsoft Insider programjában is, elfogadtam a feltételeit. Rendszeresen visszajelzéseket küldök a vállalatnak arról, hogyan teljesít a legújabb operációs rendszerük, miközben pontosan tudom, hogy nem csak ennyit várnak tőlem. Telemetriás adatokat gyűjtenek, figyelik a szokásaimat, ha tudnák még azt is kielemeznék, hogy mikor merre nézek, vagy mit mondok akkor, ha felugrik egy „Something happened” ablak. Meg kell tanulni, hogy semmi sincs ingyen. Az ingyenes Windows 10 ígérete az adatainkért cserébe egy jó ajánlat, ha megbízunk egymásban a redmondiakkal. Ők hiszik, hogy javító szándékkal írok a fórumaikra, hogy nem használom ki az esetlegesen feltárt biztonsági réseket, én pedig elhiszem nekik, hogy az adataimat nem fordítják ellenem. Nem kell bennük tökéletesen és feltétel nélkül bíznom, a választás szabadsága az enyém. A fizetős Windows lehetőséget ad a fenti funkciók kikapcsolására. Persze ehhez azt is meg kell érteni, hogy a mikrofon figyelésére például Cortana miatt van szükség.
[+]
Közelítsük meg máshonnan: amikor orvoshoz megyek, elmesélem mi a panaszom, hagyom azt is, hogy megvizsgáljon. Elfogadom, hogy ezek szükségesek ahhoz, hogy jobb legyen nekem. Néha magam kezdeményezem, hogy vért vegyenek tőlem, hogy másoknak segítsek. Az Insider program önkéntes alapon működő, bizalmon alapuló lehetőség a felhasználóknak és a Microsoftnak egyaránt. A konzumer Windows 10 adatvédelmi irányelvei azonban nem a véradással, hanem az életminőség javításával vonhatók párhuzamba. Gördülékeny, személyre szabható élményre vágyom. Ahogy elvárom, hogy a kereső a legrelevánsabb, leghasznosabb és a legjobb találatokat tárja elém. Azt akarom, hogy ne kelljen a Bing, vagy a Google tizedik oldalán elrejtett hullákkal találkoznom, hanem az első két-három ajánlatból megtaláljam amire éppen szükségem van. Nem akarok minden egyes alkalommal két címet bediktálni, ha úgyis mindig otthonról, vagy a szerkesztőségből megyek valahova. A kényelemnek azonban ára van, ez az ár az a temérdek információ, amit a szolgáltatónak tudnia kell rólam, hogy releváns találatokat dobjon, optimalizáljon és (többek között) felajánlhassa az általam használt címeket.
Megváltozott körülöttünk a világ, sokkal gyorsabban és sokkal többet akarunk tudni a környezetünkről, mint valaha. Egyre kevesebb telefonszámot tudunk fejből, miközben egyre inkább a gépekre és a szoftverekre hagyatkozunk. Ettől kényelmesebb az életünk. A technológiai óriások töménytelen anyagot gyűjtenek rólunk azzal a céllal, hogy nagyobb ügyfél elégedettséget, jobb szolgáltatást, illetve sok esetben hatékonyabb reklámokat mutathassanak nekünk. Ez egy alapvetően jó dolog, egy olyan szituáció, amiben mindenki nyer. A felhasználó értékes tartalmakhoz jut, a hirdető hirdetését kattintják, a vállalat bevételt szerez. Ezerszer inkább hirdessen drónokat és különböző tech cuccokat számomra az AdSense, mint hogy tamponreklámot kelljen néznem. Elsőre talán félelmetes, de minden bizonnyal furcsa érzés, amikor cipőboltot keresek a környéken, majd tíz perccel később a hirdetések között akciós lábbelikkel találom szemben magam. De nézzünk magunkba: nem erre vágytunk mindannyian? Ha húsz százalékkal olcsóbban tudom megvásárolni amire szükségem van, a hirdető el tudja adni a beragadt készletét, a szolgáltató pedig tovább fejlesztheti a rendszerét, akkor mindenki örül, nem igaz?
