2017. november 25., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Mérleg rovat

Megfigyel a munkáltató! És ez szabályos?

A munkáltatónak rengeteg eszköz áll rendelkezésére, hogy kémkedjen az alkalmazottai után. De meddig mehetnek el?

Hi​rdet​é​s​

Meghatározott megfigyelési helyzetek

Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el.  A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek. Az alábbiakban a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársa a praxisukban felmerülő gyakorlati példákon keresztül mutatja be a munkahelyi megfigyelés határhelyzeteit, különösen a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer, a biometrikus azonosítás, illetve a munkavállalók földrajzihelyzet-meghatározása terén.


[+]

A jogszabályok értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni, így ebben a körben a munkavállalók engedélyét sem szükséges kikérnie, elégséges az előzetes tájékoztatás az alkalmazott technikai eszközökről. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az előzetes tájékoztatás pont a megfigyelés célját hiúsítja meg. Jó példa erre, ha a munkáltató a belső lopás vagy egyéb kötelezettségszegés leleplezésére végezne titkos megfigyelést.

A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó döntései szerint a személyhez fűződő jogok megsértésével készített kép- és hangfelvételek felhasználásakor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a joggal való visszaélés tilalmának alapelvét is figyelembe kell venni. Tehát a munkavállaló követelheti, hogy a személyhez fűződő jogait – így a hang ás képfelvételéhez fűződő jogát is – mindenki tiszteletben tartsa, e jogát azonban csak a társadalmi rendeltetésével összeférő célra használhatja, arra nem, hogy a munkáltatóval szemben illetéktelen előny szerezzen, például megakadályozza az ellene szóló bizonyíték perbeli felhasználását.


[+]

Különösen abban az esetben van helye az ilyen bizonyítékok perbeli felhasználásának, ha a tényállás megállapításának nincs más módja. És lássuk, be, hogy tipikusan azért készítenek a munkáltatók ilyen felvételeket, mert máshogy nem tudják bizonyítani a jogsértést.

Az érem másik oldala, hogy az ilyen bizonyítékokat készítőknek-felhasználóknak számolniuk kell az új Ptk. személyiségi jogi szabályaival, amely alapján a munkavállaló jogosult sérelemdíjra, amihez csak a jogsértés tényét (tiltott kép- és hangfelvétel) kell bizonyítani, a bekövetkezett kárt nem. Kérdéses, hogy egy ilyen esetben a bíróság milyen összegű sérelemdíjat ítél meg egy munkavállaló számára.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.