Biztonságos, van rá tanú
Rendben, de mért kell ehhez a felhő, tette fel a kérdést az egyik újságíró.
Roperts szemléletes példákkal illusztrálta, hogy a felhő mára a hétköznapi életünk része, ha akarjuk, ha nem. Említette a közösségi közlekedést, az élő információs táblákat, majd a karperecére mutatott - ez is „smart”. Aztán a táblagépét mutatta fel, jelezvén, hogy felhőből nyitotta meg jegyzeteit a beszélgetéssel kapcsolatban. Azt mondja, nem tudna ma már létezni a felhő adta előnyök nélkül, annyira természetes, hogy közösen szerkesztenek dokumentumot a kollégáival, vagy az, hogy Skype-konferencián beszéljék meg a fontos részleteket.
Datacenterek eddig is voltak, ezután is lesznek (még jó ideig). Roperts először anyagi szemszögből világította meg a kérdést: a vállalkozásoknak nem kell hardverbe fektetniük, ha pedig elérik a "takaró szélét", akkor nagyobb csomagra fizetnek elő, és perceken belül rendelkezésükre áll a bővített erőforrás. Elmúlóban vannak azok az idők, amikor még „ha elérted a kapacitásod határait, már cserélhetted is a vasat”.
A régi gépeket sem kell persze kidobni, ezek felhasználhatók, beépíthetők a felhős hibrid rendszerekbe is. A legjobb megoldás talán azoknak, akik eddig is komoly szerverterhelés mellett dolgoztak, hogy hagyják meg a jelenlegi rendszert, csak a bővítéseket már a felhőben tegyék meg, amíg szépen kikopnak a régi, fizikai gépek. Példának okáért a karácsonyi időszakot és a webshopok témáját hozta fel Roperts. Átlagos évközi időszakban elég a saját vas, viszont a karácsonyi rohamra egyre többen állítanak automatikusan skálázódó virtuális bázisokat, hogy a legőrültebb pörgésben se veszítsenek vásárlókat.
Aztán visszatértünk a biztonság kérdésköréhez, amellyel kapcsolatban dr. Simándi Andrea elmondta, hogy a Microsoft üdvözli az ISO 27018-as szabványt, ami kifejezetten felhőszolgáltatásokhoz kapcsolódik, mert mint mondta - eddig szinte csak az ISO 270001 fedte le valamelyest a területet, de az egyértelmű szabályozás biztonságérzetet és közben tényleges sztenderdeket is jelent. Erre Roperts is utalt néhányszor, hogy az elszigetesedés helyett a standardizálás adhatja meg a szükséges lendületét a cloudnak.
Ha az alvállalkozói láncban változás történik, szabadon felmondhatók a Microsofttal kötött szerződések. Legalábbis annak, aki az unión belül szerződik. A többieknek csak opcionális ez a lehetőség a szerződéskötéskor, erre oda kell figyelniük, ha élni akarnak vele. Hasonló a 180 nap utáni törlés esete is, ami azzal függ össze, hogy az EU-ban nincs törvényi előírás ara, milyen időtávban kell törölni a megszűnt fiókhoz kapcsolódó adatokat. Az MS technikai okokból és azért, hogy akkor se essenek kétségbe, ha a felhasználó meggondolja magát és mégsem törölné az adatait, fél év után tüntetik el azokat a rendszerekből. Ez is csak az EU-ban alapjog, a világ többi részén külön kérésre teljesítik.
Azt is megtudhattuk, hogy az Azure sem célzott reklámokhoz, sem egyéb más okból nem vizsgálja és nem elemzi az oda kerülő ügyféladatokat. Hamarosan auditált papírja is lesz róla. Közben pár szóban azt is elmondta az MS jogi igazgatója, hogy bankok, pénzintézetek is dolgozhatnak clouddal, ugyanis ahogy fogalmaz, semmi sem tiltja, ha jobban beleássa magát az ember a részletszabályokba, kiderül, hogy a cloud egyszerű kiszervezésnek minősül, aminek bizonyos szabályoknak ugyan meg kell felelniük, de ezeknek a felhő is gond nélkül eleget tesz.
A sajtóeseményen részt vett a Graphisoft IT és üzleti rendszerek igazgatója, Sárdy Tibor is, aki ismertette a saját, a Microsoft felhő platformjára épülő IT infrastruktúrájuk működését. A világ több mint 100 országában tevékenykedő Graphisoft a Microsoft felhőalapú szolgáltatásainak piaci megjelenése óta egyre nagyobb területen használja az Azure technológiát. Sárdy elmondta: „Mi a legnagyobb kincsünket bíztuk a Microsoftra: a hardverkulcsainkat. Ebbe a neten keresztül is beprogramozhatjuk a programfrissítéseinket, vagyis a licenckiszolgálás folyamata nálunk az Azure-on keresztül zajlik.” a Graphisoft is az Office365 révén szeretett bele a felhőbe, a decentralizált munkamódszerhez „az ilyen, csapatmunkát segítő online eszközök a leghatékonyabbak”.
