"Munkásabb" disztribúciók

Előző cikkünk kapcsán több név is felmerült, melyek nem szerepeltek összeállításunkban. Ezek nem csak terjedelmi okokból maradtak ki belőle, hanem azért, mert kifejezetten kezdők, áttérők („switcherek”) számára ajánlottunk a „disztrovilágból”. Most áttekintünk néhány szintén ismert nevet, melyek már – szubjektív véleményünk szerint – nem mind ajánlhatók feltétel nélkül a Linux-újoncoknak, de azért még nem is olyan bonyolult a telepítésük és személyre szabásuk, hogy a kísérletezőbb felhasználókat elriassza. Tekintettel arra, hogy bele lehet őrülni a rendelkezésre álló specializált Linuxok családfájába, továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy – legalábbis egyelőre – asztali rendszerekkel foglalkozunk.

Mivel a jövőben rendszeresen szeretnénk foglalkozni a Linuxszal, de a lehetséges témák tárháza szinte végtelen, szeretnénk olvasóink segítségét kérni. A cikk végén ezért elhelyeztünk egy szavazást, aminek eredményét felhasználjuk a sorban következő Linuxos cikkek tematikájának kialakításában.

openSUSE, a régi motoros

Többen hiányolták az előző cikkből az openSUSE-t, mely korábban, mielőtt a Novellhez került volna, szimplán SUSE Linux névre hallgatott. Akkor is és ma is az egyik vezető asztali Linux kiadás, mely ugyan több ablakkezelővel is kínál Live telepítőlemez-képet (GNOME, KDE) és még számos másikkal (pl. XFCE, Enlightenment, LXDE) használható, de legtöbb felhasználója főként a KDE-re támaszkodik. Aki tehát mondjuk, a Windows 7 ellenében kívánna állítani egy Linux rendszert, annak kézenfekvő választás lehet az openSUSE. A KDE desktop kezeli a minialkalmazásokat is – még több is elérhető belőlük, mint Windows 7 alá. Aki esetleg beleszeretett a Windows Vistában debütált látványos ablakváltó effektusba, az – ezen ne múljon – sokkal jobbakat is beállíthat KDE alatt, simán működnek.

Persze ma már nem elég a hagyományos kezelőfelületet a felhasználók rendelkezésére bocsátani, a KDE menüiben sokkal több beállítási lehetőségünk van, mint a Windows 7 gyári személyre szabási lehetőségei között. Egyik újdonág például, hogy a menüsor kompaktálható az ablakfejlécen elhelyezett menü gombba – ha helyszűkében szenvedünk a képernyőn, akkor ez nagyon hasznos lehet. Használhatjuk az OS X módszerét is, azaz a képernyő tetejére száműzhetjük az alkalmazás menüsortt. Persze mindkét funkció ki-be kapcsolható.

openSUSE

További újdonságok kerültek az openSUSE legújabb, 12.3-as kiadásába a Linux 3.7 kernel révén. Javult a RAID kezelés és már a RAID 10 is szerepel a rendszerben. Az UEFI teljes mértékben támogatott (x64 kódbázison), a Secure Boot viszont egyelőre kísérleti stádiumban van. Az alapértelmezett alkalmazások köre kicsit különbözik attól, amit a legtöbben Windows alatt megszokhattunk, azaz nem a multiplatformos szoftvereket részesíti előnyben a rendszer. A VLC Media Player telepíthető, de kapásból a Kaffeine játssza le a videókat, az általában ma már kedveltebb LibreOffice hasonlóképpen járt, telepítéskor nem kerül fel a gépre, az OpenOffice az alapértelmezett irodai csomag. Böngészésre pedig alapértelmezetten a Firefox szolgál.

Figyelemre méltó fejlesztés ma is az openSUSE, de Linux-újoncok számára nem a legkézenfekvőbb választás. A YaST telepítő igen terjengőssé vált az idők során, kezdők számára zavaróan naggyá nőtte ki magát, és a disztribúcióval együtt települő programcsomag tekintetében is vannak nála alkalmasabbak a kezdők kiszolgálására. Látszik, hogy van fizetős, támogatással kiegészített vállalati kiadása is, a Novell Linux.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!