Hirdetés

Melyik Linuxot elsőre? Második rész

"Munkásabb" disztribúciók

Előző cikkünk kapcsán több név is felmerült, melyek nem szerepeltek összeállításunkban. Ezek nem csak terjedelmi okokból maradtak ki belőle, hanem azért, mert kifejezetten kezdők, áttérők („switcherek”) számára ajánlottunk a „disztrovilágból”. Most áttekintünk néhány szintén ismert nevet, melyek már – szubjektív véleményünk szerint – nem mind ajánlhatók feltétel nélkül a Linux-újoncoknak, de azért még nem is olyan bonyolult a telepítésük és személyre szabásuk, hogy a kísérletezőbb felhasználókat elriassza. Tekintettel arra, hogy bele lehet őrülni a rendelkezésre álló specializált Linuxok családfájába, továbbra is tartjuk magunkat ahhoz, hogy – legalábbis egyelőre – asztali rendszerekkel foglalkozunk.

Hirdetés

Mivel a jövőben rendszeresen szeretnénk foglalkozni a Linuxszal, de a lehetséges témák tárháza szinte végtelen, szeretnénk olvasóink segítségét kérni. A cikk végén ezért elhelyeztünk egy szavazást, aminek eredményét felhasználjuk a sorban következő Linuxos cikkek tematikájának kialakításában.

openSUSE, a régi motoros

Többen hiányolták az előző cikkből az openSUSE-t, mely korábban, mielőtt a Novellhez került volna, szimplán SUSE Linux névre hallgatott. Akkor is és ma is az egyik vezető asztali Linux kiadás, mely ugyan több ablakkezelővel is kínál Live telepítőlemez-képet (GNOME, KDE) és még számos másikkal (pl. XFCE, Enlightenment, LXDE) használható, de legtöbb felhasználója főként a KDE-re támaszkodik. Aki tehát mondjuk, a Windows 7 ellenében kívánna állítani egy Linux rendszert, annak kézenfekvő választás lehet az openSUSE. A KDE desktop kezeli a minialkalmazásokat is – még több is elérhető belőlük, mint Windows 7 alá. Aki esetleg beleszeretett a Windows Vistában debütált látványos ablakváltó effektusba, az – ezen ne múljon – sokkal jobbakat is beállíthat KDE alatt, simán működnek.

Persze ma már nem elég a hagyományos kezelőfelületet a felhasználók rendelkezésére bocsátani, a KDE menüiben sokkal több beállítási lehetőségünk van, mint a Windows 7 gyári személyre szabási lehetőségei között. Egyik újdonág például, hogy a menüsor kompaktálható az ablakfejlécen elhelyezett menü gombba – ha helyszűkében szenvedünk a képernyőn, akkor ez nagyon hasznos lehet. Használhatjuk az OS X módszerét is, azaz a képernyő tetejére száműzhetjük az alkalmazás menüsortt. Persze mindkét funkció ki-be kapcsolható.

openSUSE
openSUSE

További újdonságok kerültek az openSUSE legújabb, 12.3-as kiadásába a Linux 3.7 kernel révén. Javult a RAID kezelés és már a RAID 10 is szerepel a rendszerben. Az UEFI teljes mértékben támogatott (x64 kódbázison), a Secure Boot viszont egyelőre kísérleti stádiumban van. Az alapértelmezett alkalmazások köre kicsit különbözik attól, amit a legtöbben Windows alatt megszokhattunk, azaz nem a multiplatformos szoftvereket részesíti előnyben a rendszer. A VLC Media Player telepíthető, de kapásból a Kaffeine játssza le a videókat, az általában ma már kedveltebb LibreOffice hasonlóképpen járt, telepítéskor nem kerül fel a gépre, az OpenOffice az alapértelmezett irodai csomag. Böngészésre pedig alapértelmezetten a Firefox szolgál.

Figyelemre méltó fejlesztés ma is az openSUSE, de Linux-újoncok számára nem a legkézenfekvőbb választás. A YaST telepítő igen terjengőssé vált az idők során, kezdők számára zavaróan naggyá nőtte ki magát, és a disztribúcióval együtt települő programcsomag tekintetében is vannak nála alkalmasabbak a kezdők kiszolgálására. Látszik, hogy van fizetős, támogatással kiegészített vállalati kiadása is, a Novell Linux.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt

  • Nem jött össze a pénz az Ubuntu Edge-re

    Az első néhány nap alatt még úgy tűnt, összejöhet a példátlanul magas összeg az ubuntus szupertelefon gyártásának beindításához, de aztán lecsillapodtak a kedélyek. Az eszköz, vagy a koncepció volt hibás?

Előzmények